Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. június 21. 04:34 Pénz

5 hónap alatt 42 milliárdot bukott az állam azon, hogy hatósági árassá tette az üzemanyagot

Tankolás közben egy átlagos autósnak a 480 forintos benzinár kapcsán nem éppen az jut eszébe, hogy milyen olcsó. Hiába tudjuk, hogy a 2021. november 15-e óta 480 forinton rögzített benzin ár olcsóbb a piacinál, abba már kevesen gondolnak bele, hogy ez a környező országok viszonylatában mennyivel kedvezőbb ár. Az Európai Bizottság 2020 óta minden tagállamból gyűjti az üzemanyagok heti árát. Ebből kiolvasható, hogy 

2022 áprilisában Magyarországon egy liter 95-ös motorbenzin ára harmadával volt alacsonyabb az európai uniós áglagnál.

Mindez azért is érdekes, mert egy évvel korábban még 4 százalékkal haladta meg a hazai motorbenzin ára az uniós átlagot a kutakon, 2020-ban pedig még 13 százalékkal. A forint árfolyamának mélyrepülése az euróban kifejezett európai árakban még inkább olcsóbá tette a hazai benzint: 

májusban 38, június első felében pedig már 40 százalékkal maradt el a benzinkutakon a 95-ös üzemanyag ára az európai átlagtól.

Olcsóbb benzin, több fogyasztás

Az árak emelkedése csökkenti, a csökkentése emeli a keresletet – csakhogy nagyon eltérő a hatása minden egyes terméknél. Az üzemanyagok esetében úgy tartják, hogy mivel megkerülhetetlen – hiszen az árukat szállítani kell, munkahelyre utazni kell, utazásról se szívesen mondanak le az emberek -, nem nagy hatással van az árak változása a keresletre. Legalábbis rövid távon nem – az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége úgy becsüli, hogy 25-50 százalékos árcsökkenés kell ahhoz, 1 százalékkal nőjön a kereslet.

Hosszabb távon azonban más a helyzet, Európában ráadásul fejlett közösségi közlekedés van, a közúti áruszállítás alternatíváját jelentő vasút pedig alapvetően villamosított. Így már csak az eltérő adottságok miatt is érzékenyebb lehet a kereslet az üzemanyagok árváltozására.

A hagyományos közgazdasági gondolkodás kissé felületesen ítélte meg, hogy mennyire alacsony a benzin árrugalmassága: az Egyesült Államokban egy hosszabb távú, részletesebb kutatás szerint ez az érték -0,37, tehát 1 százalék áremelkedés hatására 0,37 százalékkal csökken a kereslet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

Európai szinten is lehet hasonló vizsgálatot végezni: 2005 óta érhető el az Eurostat adatai között kilenc tagország kőolajimportja, illetve az átlagos európai uniós 95-ös motorbenzin ár heti változása – ez utóbbiból havi átlagokat képeztünk.  A két mutató között meg lehet vizsgálni, milyen hatással vannak egymásra. A statisztikai kapcsolat erősségét a korrelációs együttható*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. mutatja meg. A -0,39-es negatív érték azt mutatja – ahogy várható -, hogy minél magasabb a benzinár, annál kisebb a kereslet, ami nem túl meglepő. A mértéke sokkal érdekesebb: ugyan ez nem kifejezetten erős, inkább közepesnek mondható. Ráadásul nagyon hasonló az amerikai értékhez.

A tudományos kutatások és a tényadatok is rávilágítanak, hogy

a mesterségesen alacsonyan tartott benzinár növeli a kőolajszükségletet.

Hazánkban a kormányzat által bevezetett árstop egyrészt az üzemanyag-kereskedelem piaci viszonyait zilálja fel, és tesz tönkre független benzinkutasokat. Ennél sokkal nagyobb veszteség, hogy pont akkor, amikor rekordokat dönt a világpiacon a termék ára, még a korábbinál is többet fogyasztanak belőle az emberek. Ráadásul pont abban az időszakban teremt az orosz olajnak mesterségesen nagyobb keresletet, amikor a kontinens többi országa lázasan keresi, hogyan lehetne ezen a függőségen lazítani, vagy teljesen megszűntetni.

Rekorder magyar kőolajimport

Magyarországon kívül 11 másik uniós ország esetében állt rendelkezésre adat a kőolajimport mennyiségéről havi bontásban 2020 óta. Ahogy az alábbi ábrán látható, a benzinárak növekedésével párhuzamosan az országok többségében jelentős keresletcsökkenés jelent meg, ez alól Litvánia a kivétel. Esetükben az orosz-ukrán háborúnak lehetett hatása – talán tartalékolni kezdtek az orosz nyersanyaghordozókról leválás előtt. A litvánok május óta ugyanis semmilyen orosz energiahordozót nem vásárolnak – legyen az kőolaj, földgáz vagy áram.

A kőolajimport mennyisége technológiai és piaci okok miatt is változhat hónapról hónapra, és nem feltétlenül követi egyenletesen a fogyasztást. Ráadásul a motorbenzin csak egy része a teljes felhasználásnak, az üzemanyagok mellett a vegyiparban is fontos szerepe van a kőolajnak. Mindenesetre jól látható, hogy

a benzin és a gázolaj árát befagyasztó Magyarországon látványos fogyasztásbővülés indult be, míg más európai országokban átlagosan csökkent a kőolaj felhasználása a drágulás hatására.

Vegyes költségvetési hatások

Az olcsó benzin kapcsán azt várhatnánk, hogy csökkennek a költségvetés bevételei, hiszen az alacsonyabb ár egyben kisebb áfabevételt is jelent. Az üzemanyagok után nem csak áfa, hanem jelentős jövedékiadó bevétele is van a kormányzatnak. Csakhogy a jövedéki adó mértéke nem függ az ártól, literenként van meghatározva. Ennek mértékét március 1-jétől a benzin esetében literenként 120-ról 115 forintra csökkentették, a gázolaj esetében 110,35-ről 105,35 forintra.

A NAV adataiból ismert, hogy havonta mennyi üzemanyag kerül forgalomba – ez egyébként eltér a kutakon valóban értékesített mennyiségtől, de hosszabb időszakot tekintve azért nincs nagy különbség. Csak 2022 első öt hónapjában a költségvetés 32,4 milliárd forinttal több bevétel ért el ezen, mint 2021 hasonló időszakában. 

Az áfa bevételek viszont kisebbek lettek – ha az európai átlagártól ugyanolyan mértékben tért volna el a hazai üzemanyagár, mint a korábbi évben, akkor piaci alapon májusban már 800 forint lett volna egyetlen liter benzin ára – és ennyit is kell a külföldieknek fizetni érte. Az év első öt hónapjában mindez azt jelenti, hogy 578 milliárd forint helyet csak 296 milliárd áfa-bevétele volt a kormányzatnak – eltekintve attól a csupán néhány napos hatástól ebben az időszakban, hogy a külföldieknek május 27-től már nem jár a kedvezményes ár. Így összességében 250 milliárd forintos a költségvetési kiesés az üzemanyag ársapkán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA benzinárstop költségének 80 százalékát tolta a kormány a cégekre márciusbanAz iparág 70-71 milliárd forintos jövedelemtől esett el, aminek mindössze az ötödét vállalta magára az állam az adócsökkentéssel és a kieső áfával.

De ebben nem vettük figyelembe, hogy az alacsonyabb ár növelte a kereslet: az EU-s országokban ugyanis 2021-hez képest csupán 22 százaléka volt a hazainak a keresletbővülés az év eddigi részében *Ezek az adatok a kőolaj felhasználásra vonatkoznak.. Ezt az arányt feltételezve az alacsonyabb mennyiség és a magas árak mellett 389 milliárd lett volna az áfabevétel.

A hatásokat összesítve az látszik, hogy végső soron a kormányzati bevételek szempontjából az év első hónapjában 57 milliárd forintba kerülhetett az üzemanyagok ársapkája.

Miután júniustól már a külföldiek piaci áron tankolnak, könnyen lehet hogy a költségvetési bevételekből egyáltalán nem lesz kiesés. A hazai gyorsforgalmi utakon a tehergépjármű forgalom felét ugyanis külföldi járművek teszik ki. Ők a piaci áron számított üzemanyag után fognak magas áfát fizetni, míg a hazai autósok a relatív olcsóbb üzemanyagból továbbra is többet fogyasztanak.

Megnövekedett forgalmat hozott az olcsó benzin

Nehéz arra vonatkozó adatokat találni, hogyan alakult havonta Európa egyes országaiban a közúti járműforgalom. Magyarországon a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. havi rendszerességgel közzéteszi a tehergépjárművekre vonatkozó használatarányos útdíj és a személygépjárművek után fizetett e-matrica bevételeket. Nagyon hasonló rendszer működik Csehországban, ahol a tehergépjárművek szintén a megtett km után fizetnek útdíjat, a személyautók pedig időarányos, matricás rendszerben fizetnek.

Mindkét országban emiatt nagyon eltérő az egyes hónapokban a bevétel: januárban adják el az éves matricákat, a nyári hónapokban pedig a turisták matricavásárlásai dobják meg a bevételeket. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a korábbi években hasonló trendeket mutató útdíjbevételek hogyan alakultak át a két országban 2022-re. Fontos kiemelni, hogy az egyes években kissé eltérő áremelkedés is volt mindkét országban, de ezek hatását nem lehetet kiszűrni, mivel a cseh adatok nem állnak rendelkezésre járműkategóriánként.

Magyarországon 2022 első öt hónapján 16 százalékkal nőttek az autópályadíj-bevételek, míg Csehországban csak 6 százalékkal - ez is jól mutatja milyen jelentős többlet forgalmat generál a benzinárstop.

 

A Magyarországnál fejlettebb, jelentősebb tranzitforgalmat bonyolító cseheknél a koronavírus 2020-ban a hazainál is nagyobb forgalom, és így díjbevétel csökkenést eredményezett. Ennek is köszönhetően 2021-ben ott 29 százalékos volt a növekedés az év első öt hónapjában, míg nálunk 16 százalék.

Érdemes az elmúlt három év januárjának adatait is megvizsgálni, akkor ugyanis még 2020-ban sem volt hatása a koronavírusnak. Magyarországon 2021 első hónapjában 1 százalék volt a bevétel emelkedés, 2022-ben 18. Csehországban 2021-ben 13 százalékos emelkedés volt, idén januárban már csak 5.  

Míg az üzemanyagforgalmazók nagyon rosszul járnak a benzinárstoppal, a hazai sofőrök és fuvarozók pedig jól. A kormányzat ugyan lemond valamennyi többlet áfa és jövedéki adó bevételről, de az útdjakon sokat nyer. Ha az 1-5 hónapban a cseh díjbevétel növekedéssel számolunk,

a hazai költségvetés többlet útdíjbevétele az olcsó benzin keresletnövelő hatása miatt január és május között 15 milliárd forint lehetett.

Ez önmagában nem egy jelentős tétel, azonban ez is tovább csökkenti a kormányzat költségeit az alacsony benzinárak fenntartására.

Minden hatást összesítve 42 milliárd forintba kerülhetett a költségvetésnek az év első öt hónapjában a benzin és a gázolaj literenkénti árának 480 forintos maximalizálása.

Pénz árszabályozás autópálya díj benzinár benzinárstop Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.