Tankolás közben egy átlagos autósnak a 480 forintos benzinár kapcsán nem éppen az jut eszébe, hogy milyen olcsó. Hiába tudjuk, hogy a 2021. november 15-e óta 480 forinton rögzített benzin ár olcsóbb a piacinál, abba már kevesen gondolnak bele, hogy ez a környező országok viszonylatában mennyivel kedvezőbb ár. Az Európai Bizottság 2020 óta minden tagállamból gyűjti az üzemanyagok heti árát. Ebből kiolvasható, hogy
2022 áprilisában Magyarországon egy liter 95-ös motorbenzin ára harmadával volt alacsonyabb az európai uniós áglagnál.
Mindez azért is érdekes, mert egy évvel korábban még 4 százalékkal haladta meg a hazai motorbenzin ára az uniós átlagot a kutakon, 2020-ban pedig még 13 százalékkal. A forint árfolyamának mélyrepülése az euróban kifejezett európai árakban még inkább olcsóbá tette a hazai benzint:
májusban 38, június első felében pedig már 40 százalékkal maradt el a benzinkutakon a 95-ös üzemanyag ára az európai átlagtól.
Olcsóbb benzin, több fogyasztás
Az árak emelkedése csökkenti, a csökkentése emeli a keresletet – csakhogy nagyon eltérő a hatása minden egyes terméknél. Az üzemanyagok esetében úgy tartják, hogy mivel megkerülhetetlen – hiszen az árukat szállítani kell, munkahelyre utazni kell, utazásról se szívesen mondanak le az emberek -, nem nagy hatással van az árak változása a keresletre. Legalábbis rövid távon nem – az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége úgy becsüli, hogy 25-50 százalékos árcsökkenés kell ahhoz, 1 százalékkal nőjön a kereslet.
Hosszabb távon azonban más a helyzet, Európában ráadásul fejlett közösségi közlekedés van, a közúti áruszállítás alternatíváját jelentő vasút pedig alapvetően villamosított. Így már csak az eltérő adottságok miatt is érzékenyebb lehet a kereslet az üzemanyagok árváltozására.
A hagyományos közgazdasági gondolkodás kissé felületesen ítélte meg, hogy mennyire alacsony a benzin árrugalmassága: az Egyesült Államokban egy hosszabb távú, részletesebb kutatás szerint ez az érték -0,37, tehát 1 százalék áremelkedés hatására 0,37 százalékkal csökken a kereslet.
Európai szinten is lehet hasonló vizsgálatot végezni: 2005 óta érhető el az Eurostat adatai között kilenc tagország kőolajimportja, illetve az átlagos európai uniós 95-ös motorbenzin ár heti változása – ez utóbbiból havi átlagokat képeztünk. A két mutató között meg lehet vizsgálni, milyen hatással vannak egymásra. A statisztikai kapcsolat erősségét a korrelációs együttható*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. mutatja meg. A -0,39-es negatív érték azt mutatja – ahogy várható -, hogy minél magasabb a benzinár, annál kisebb a kereslet, ami nem túl meglepő. A mértéke sokkal érdekesebb: ugyan ez nem kifejezetten erős, inkább közepesnek mondható. Ráadásul nagyon hasonló az amerikai értékhez.
A tudományos kutatások és a tényadatok is rávilágítanak, hogy
a mesterségesen alacsonyan tartott benzinár növeli a kőolajszükségletet.
Hazánkban a kormányzat által bevezetett árstop egyrészt az üzemanyag-kereskedelem piaci viszonyait zilálja fel, és tesz tönkre független benzinkutasokat. Ennél sokkal nagyobb veszteség, hogy pont akkor, amikor rekordokat dönt a világpiacon a termék ára, még a korábbinál is többet fogyasztanak belőle az emberek. Ráadásul pont abban az időszakban teremt az orosz olajnak mesterségesen nagyobb keresletet, amikor a kontinens többi országa lázasan keresi, hogyan lehetne ezen a függőségen lazítani, vagy teljesen megszűntetni.
Rekorder magyar kőolajimport
Magyarországon kívül 11 másik uniós ország esetében állt rendelkezésre adat a kőolajimport mennyiségéről havi bontásban 2020 óta. Ahogy az alábbi ábrán látható, a benzinárak növekedésével párhuzamosan az országok többségében jelentős keresletcsökkenés jelent meg, ez alól Litvánia a kivétel. Esetükben az orosz-ukrán háborúnak lehetett hatása – talán tartalékolni kezdtek az orosz nyersanyaghordozókról leválás előtt. A litvánok május óta ugyanis semmilyen orosz energiahordozót nem vásárolnak – legyen az kőolaj, földgáz vagy áram.
A kőolajimport mennyisége technológiai és piaci okok miatt is változhat hónapról hónapra, és nem feltétlenül követi egyenletesen a fogyasztást. Ráadásul a motorbenzin csak egy része a teljes felhasználásnak, az üzemanyagok mellett a vegyiparban is fontos szerepe van a kőolajnak. Mindenesetre jól látható, hogy
a benzin és a gázolaj árát befagyasztó Magyarországon látványos fogyasztásbővülés indult be, míg más európai országokban átlagosan csökkent a kőolaj felhasználása a drágulás hatására.
Vegyes költségvetési hatások
Az olcsó benzin kapcsán azt várhatnánk, hogy csökkennek a költségvetés bevételei, hiszen az alacsonyabb ár egyben kisebb áfabevételt is jelent. Az üzemanyagok után nem csak áfa, hanem jelentős jövedékiadó bevétele is van a kormányzatnak. Csakhogy a jövedéki adó mértéke nem függ az ártól, literenként van meghatározva. Ennek mértékét március 1-jétől a benzin esetében literenként 120-ról 115 forintra csökkentették, a gázolaj esetében 110,35-ről 105,35 forintra.
A NAV adataiból ismert, hogy havonta mennyi üzemanyag kerül forgalomba – ez egyébként eltér a kutakon valóban értékesített mennyiségtől, de hosszabb időszakot tekintve azért nincs nagy különbség. Csak 2022 első öt hónapjában a költségvetés 32,4 milliárd forinttal több bevétel ért el ezen, mint 2021 hasonló időszakában.
Az áfa bevételek viszont kisebbek lettek – ha az európai átlagártól ugyanolyan mértékben tért volna el a hazai üzemanyagár, mint a korábbi évben, akkor piaci alapon májusban már 800 forint lett volna egyetlen liter benzin ára – és ennyit is kell a külföldieknek fizetni érte. Az év első öt hónapjában mindez azt jelenti, hogy 578 milliárd forint helyet csak 296 milliárd áfa-bevétele volt a kormányzatnak – eltekintve attól a csupán néhány napos hatástól ebben az időszakban, hogy a külföldieknek május 27-től már nem jár a kedvezményes ár. Így összességében 250 milliárd forintos a költségvetési kiesés az üzemanyag ársapkán.
De ebben nem vettük figyelembe, hogy az alacsonyabb ár növelte a kereslet: az EU-s országokban ugyanis 2021-hez képest csupán 22 százaléka volt a hazainak a keresletbővülés az év eddigi részében *Ezek az adatok a kőolaj felhasználásra vonatkoznak.. Ezt az arányt feltételezve az alacsonyabb mennyiség és a magas árak mellett 389 milliárd lett volna az áfabevétel.
A hatásokat összesítve az látszik, hogy végső soron a kormányzati bevételek szempontjából az év első hónapjában 57 milliárd forintba kerülhetett az üzemanyagok ársapkája.
Miután júniustól már a külföldiek piaci áron tankolnak, könnyen lehet hogy a költségvetési bevételekből egyáltalán nem lesz kiesés. A hazai gyorsforgalmi utakon a tehergépjármű forgalom felét ugyanis külföldi járművek teszik ki. Ők a piaci áron számított üzemanyag után fognak magas áfát fizetni, míg a hazai autósok a relatív olcsóbb üzemanyagból továbbra is többet fogyasztanak.
Megnövekedett forgalmat hozott az olcsó benzin
Nehéz arra vonatkozó adatokat találni, hogyan alakult havonta Európa egyes országaiban a közúti járműforgalom. Magyarországon a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. havi rendszerességgel közzéteszi a tehergépjárművekre vonatkozó használatarányos útdíj és a személygépjárművek után fizetett e-matrica bevételeket. Nagyon hasonló rendszer működik Csehországban, ahol a tehergépjárművek szintén a megtett km után fizetnek útdíjat, a személyautók pedig időarányos, matricás rendszerben fizetnek.
Mindkét országban emiatt nagyon eltérő az egyes hónapokban a bevétel: januárban adják el az éves matricákat, a nyári hónapokban pedig a turisták matricavásárlásai dobják meg a bevételeket. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a korábbi években hasonló trendeket mutató útdíjbevételek hogyan alakultak át a két országban 2022-re. Fontos kiemelni, hogy az egyes években kissé eltérő áremelkedés is volt mindkét országban, de ezek hatását nem lehetet kiszűrni, mivel a cseh adatok nem állnak rendelkezésre járműkategóriánként.
Magyarországon 2022 első öt hónapján 16 százalékkal nőttek az autópályadíj-bevételek, míg Csehországban csak 6 százalékkal - ez is jól mutatja milyen jelentős többlet forgalmat generál a benzinárstop.
A Magyarországnál fejlettebb, jelentősebb tranzitforgalmat bonyolító cseheknél a koronavírus 2020-ban a hazainál is nagyobb forgalom, és így díjbevétel csökkenést eredményezett. Ennek is köszönhetően 2021-ben ott 29 százalékos volt a növekedés az év első öt hónapjában, míg nálunk 16 százalék.
Érdemes az elmúlt három év januárjának adatait is megvizsgálni, akkor ugyanis még 2020-ban sem volt hatása a koronavírusnak. Magyarországon 2021 első hónapjában 1 százalék volt a bevétel emelkedés, 2022-ben 18. Csehországban 2021-ben 13 százalékos emelkedés volt, idén januárban már csak 5.
Míg az üzemanyagforgalmazók nagyon rosszul járnak a benzinárstoppal, a hazai sofőrök és fuvarozók pedig jól. A kormányzat ugyan lemond valamennyi többlet áfa és jövedéki adó bevételről, de az útdjakon sokat nyer. Ha az 1-5 hónapban a cseh díjbevétel növekedéssel számolunk,
a hazai költségvetés többlet útdíjbevétele az olcsó benzin keresletnövelő hatása miatt január és május között 15 milliárd forint lehetett.
Ez önmagában nem egy jelentős tétel, azonban ez is tovább csökkenti a kormányzat költségeit az alacsony benzinárak fenntartására.
Minden hatást összesítve 42 milliárd forintba kerülhetett a költségvetésnek az év első öt hónapjában a benzin és a gázolaj literenkénti árának 480 forintos maximalizálása.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
