A benzinárstop költségének 80 százalékát tolta a kormány a cégekre márciusban
Márciusban a jövedéki adó csökkentésével és a kieső áfabevételekkel már a költségvetés is magára vállalt némi terhet az üzemanyagár-rögzítés költségeiből, ezek nagy részét azonban továbbra is az iparági szereplők fedezték. A benzinkutak bevétele a hatósági árak mellett 70 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mintha piaci áron értékesítettek volna.
Hatvanmillió liter többletigény
Abban, hogy az állam viszonylag kis részt vállalt csak a terhekből, komoly szerepe van a hazai üzemanyag-értékesítés megugrásának is. Korábban többször írtunk róla, hogy a hatósági ár miatt sokkal alacsonyabb a benzin és a gázolaj ára itthon, mint a környező országokban, ez pedig igencsak felélénkítette az üzemanyag-turizmust, és a tranzitkamionok keresletét is jelentősen megdobta. Egészen addig, amíg március közepén a kormány jogszabállyal nem zárta ki a kamionokat a hatósági áras rendszerből, ez utóbbi volt a meghatározó.
A szűk három hete bevezetett korlátozás kissé visszafogta a keresletet, ám a forgalom így is egész márciusban sokkal magasabb volt a megszokottnál. A Molnál azt mondták, hogy a hónapban az ilyenkor jellemző 480-490 millió helyett 540-550 millió literes lehetett a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi piac. Azaz nagyjából 60-70 millió literrel több benzin és gázolaj fogyott, mint ha nem lenne árstop. Ez a többletforgalom lényegében teljes egészében a benzinkutakon jelent meg, hiszen a keresletet a külföldiek átautózása, az országon keresztülhajtó kamionok igénye, és a pánikvásárlások hajtották.
A magasabb forgalom pedig a kereskedőknek jelenleg kedvezőtlen, az állami bevételeket viszont növeli.
A rengeteget gyúrt szabályozás értelmében ugyanis március eleje óta az árcsökkentés terhének nagy részét a nagykereskedők viselik, amelyek minden piaci folyamattól függetlenül 480 forintért adhatják a benzint és a gázolajat a kutasoknak. A kiskereskedők ezt ugyanennyiért adhatják tovább, amin ők is buknak, hiszen a nulla árrésből nem lehet kigazdálkodni az alkalmazottak bérét, vagy éppen az egyéb adókat. A veszteség nagy része így is a nagykereskedőknél csapódik le.
Az állam mindössze annyit vállalt magára, hogy két lépésben csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, így jelenleg egy liter benzin után 120 helyett 95, egy liter gázolaj után pedig 110 helyett 85 forintot szednek be ilyen címen. Mivel azonban ennek az adónemnek az összege fix, és nem változik az ár arányában, az olcsó üzemanyag miatt megnövekedett forgalom jelentős többletbevételt is jelent az államnak. A Mol által jelzett 60-70 millió liter jövedéki adója teljes egészében nyereség az államnak, hiszen ez nem folyt volna be a hatósági ár nélkül.
A kieső áfa már jelentős tétel
Ennek fényében nem meglepő, hogy az egyébként jelentős jövedéki adó csökkentésen sem veszített sokat az állam. Számításaink szerint márciusban a dízelen 1,8 milliárd, a benzinen pedig csak 500 millió forintot bukott ezen a soron a költségvetés, azaz az adócsökkentéssel mindössze 2,3 milliárdos bevételről mondott le a kormányzat.
Jóval nagyobb kiesés volt ugyanakkor, hogy a valós és a hatósági ár közötti, hónap végén már 110, illetve 210 forintos árkülönbözet áfatartama sem folyt be az államkasszába. Persze a megugró forgalomnak itt is volt jótékony hatása, a tényleges és a mesterséges ár között azonban már olyan hatalmas ez a különbség, hogy az eladott mennyiség emelkedése ezt messze nem kompenzálta. Kalkulációnk szerint a dízel áfáján 8*Itt figyelembe vettük, hogy a gázolajkereslet közel kétharmadát olyan vevők adják, amelyek visszaigényelhetik az áfát., a benzinén 3,6 milliárd forintot veszíthetett a költségvetés. Ez persze a potenciális bevételhez viszonyított kiesést jelenti, ha a korábbi évekhez, vagy a tervekhez viszonyítunk, akkor nem hiányról, hanem masszív többletről beszélhetünk.
Összességében így szűk 14 milliárd forint adóbevételről mondhatott le a kormányzat annak érdekében, hogy fenntartsa a 480 forintos árat.
Ez összegszerűen nem kevés, az ágazat teljes terheléséhez képest azonban az. A tényleges forgalom mellett ugyanis a benzinkutak bevétele nagyjából 70-71 milliárd forinttal lett volna magasabb, ha a valós és nem a hatósági áron értékesítenek. Azaz az iparág ekkora jövedelemtől esett el, aminek így mindössze az ötödét vállalta magára az állam.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
