Ma omlott volna össze a magyar üzemanyag-kereskedelem, ha nem lép a kormány
Nagyon valószínű, hogy tömegével zártak volna be a napokban a hazai benzinkutak, ha a kormány az utolsó pillanatban nem változtat az üzemanyagárak fixálásának eddigi módszerén. A holtankoljak.hu információi szerint ugyanis szerdától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is 22-22 forinttal emelkedik. Legalábbis azoknak, akiknek a beszerzéseire nem vonatkozik a hétfőn bevezetett 480 forintos árstop. A benzinkutakéra azonban vonatkozik.
A kutas fizette volna a tankolás egy részét
Ahogy arról korábban több cikkünkben is írtunk, a töltőállomások a gázolajat már hetek óta drágábban vették, mint amennyiért eladhatták, egy ideje pedig a benzin alap nagykereskedelmi ára is meghaladta a novemberben rögzített 480 forintos benzinkúti tarifákat. Utóbbi esetében a beszerzései ár az esetleges kedvezményekkel még lehetett alacsonyabb az eladásinál, de önmagában ez már nem segített a benzinkutasokon, akik a dízel minden literén pénzt veszítettek, és az egyéb költségeiket is ki kellett volna gazdálkodniuk valamiből.
A szabályozás ugyanis kezdetben csak a kiskereskedelmi árat rögzítette, tehát azt, amennyiért az autósok tankolhatnak a kutakon. Ahhoz a tarifához viszont nem nyúlt, amelyet a kutasoknak kell fizetniük az üzemanyag-nagykereskedőnek.
Ez a folyamatos veszteség sarkallta arra a kisebb, majd a nagyobb cégeket is, hogy korlátozzák az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét, illetve vezetett több kisebb lánc időleges bezárásához. A tevékenység felfüggesztése azért nem lett általános, mert az árkülönbség még nem volt akkora, hogy a cégek mindent eldobjanak. Sokan kivártak, vállalva az időleges veszteségeket is, abban bízva, hogy a kormány idővel könnyíti a terheiket. Ám – ahogy egy forrásunk korábban fogalmazott –
az elmúlt hetekben az egész szektor a szakadék szélén táncolt. Olyan környezetben, ahol a nagykereskedelmi ár 30 forinttal meghaladja a kiskereskedelmit, hetekig sem tartható fenn a piac működése.
Márpedig a mai emelés után ez lett volna a helyzet.
Az elmúlt egy hét intézkedései nélkül a dízelért 35, a benzinért 26 forinttal fizettek volna többet a benzinkutak literenként, mint amennyit kérhetnek az autósoktól. Egy ilyen helyzetben
minden személygépkocsi tankolásából néhány ezer forintot a benzinkút áll.
Így szinte biztos, hogy nagyon sok töltőállomás egyszerűen nem nyitott volna ki, súlyos ellátási gondokat okozva ezzel. Ezt akadályozta meg a kormány a hétfői rendeletével, amely 480 forintban maximálta a töltőállomások számára a nagykereskedelmi árakat is. Így a mostani emelés csak azokra vonatkozik, akik saját felhasználásra vásárolnak üzemanyagot nagykereskedőktől, így például több mezőgazdasági vállalatra.
150 forintos emelés egyik napról a másikra?
A holtankoljak.hu kalkulációi szerint egyébként árstop nélkül jelenleg a dízel 557, a benzin 542 forintba kerülne literenként,
azaz 60-80 forinttal fizetünk kevesebbet a kutakon a valós piaci árnál.
Ráadásul ma ismét hatalmasat ugrott az olaj tőzsdei jegyzése, ennek hatását pedig a mostani drasztikus nagykerár-emelés teljes egészében még nem tartalmazhatja. Így a jövőben biztosan tovább nő majd a különbség a hatósági és a potenciális piaci ár között.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője lapunknak korábban azt mondta, hogy 120 dollár körüli olajár a magyar kutakon normál esetben 630 forint körüli kiskereskedelmi árat jelentene Magyarországon. Márpedig az olaj jegyzése már 110 dollár körül van, és csak az elmúlt napokban többet emelkedett, mint amennyi most a 120 dollárhoz hiányzik.
Így egyre inkább fontos kérdéssé válik, hogy mi lesz azt követően, ha május közepén lejár az árstop. Egy egyszeri 150 forintos áremelés ugyanis elég nehezen képzelhető el, illetve a piaci és gazdasági hatásai is nagyon drasztikusak lehetnek.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
