Elég sok dolog fenyegeti a hatósági üzemanyagszint fenntarthatóságát, legújabban a Barátság kőolajvezeték Magyarországot is ellátó déli ágának tegnap ismertté vált, de még múlt heti leállása. Ahogy korábban többször megírtuk, az ukrajnai háború kitörése óta ugyanis az olcsón beszerezhető orosz olaj biztosítja, hogy idehaza – ugyan egyre szűkebb körben – messze a piaci árszint alatt, 480 forintért lehessen kapni egy liter benzint és gázolajat.
Jelenleg nehéz megítélni, hogy a leállás okaként az oroszok által megjelölt elszámolási, banktechnikai ok mennyire valós, vagy inkább – az Északi Áramlat gázvezeték turbinaügyéhez hasonlóan – olyan mondvacsinált okról van szó, amellyel úgy lehet szorongatni az uniós tagországok energiaellátását, hogy közben mindezt az EU által kivetett szankciókra fogják.
Mindenesetre ha a kormány végül elengedni kényszerül a hatósági árat a magántulajdonú autóknál is, akkor szinte biztosan elmondja majd, hogy ezt az EU „elhibázott szankciós politikája” kényszerítette ki.
Ráadásul jó eséllyel nem is ez lesz az egyetlen dolog, amely miatt „Brüsszelre” lehet majd mutogatni.
A jövedéki adó szintjét az Európai Unióban közösségi irányelvek szabályozzák. Literenként a benzin esetében ez nem lehet alacsonyabb 36 centnél, 400 forintos euróárfolyamon 144 forintnál. A gázolaj esetében 33 cent, 132 forint ez a minimális érték. Magyarországon a kormányzat az eleve az EU-ban legalacsonyabbnak számító jövedéki adót csökkentette literenként 5 forinttal március 1-től, és így 115, illetve 110,4 forint ennek értéke. Ennek az alacsonyabb jövedéki adónak feltétele, hogy a világpiaci olajár 50 dollár felett legyen, ami a közel kétszer magasabb ár miatt hosszú távon is teljesülő feltételnek tűnik.
Annyira alacsony a magyar jövedéki adó szintje, hogy ha nem emelnek rajta, csak a mostaninál is sokkal gyengébb forint mellett felelhetne meg az ország a minimális adóelvárásoknak. Vagyis
a magyar kormány uniós jogot sért azzal, hogy a minimálisnál alacsonyabb jövedékiadó-szintet határozott meg.
Megkeresésünkre az Európai Bizottságnál elmondták, hogy tudatában vannak annak, hogy a magyar kormány nem tartja be a minimális jövedéki adóra vonatkozó szabályokat, és már felvették vele a kapcsolatot ebben az ügyben. Egyben felhívták a figyelmünket, hogy a hatályos uniós jogszabályok értelmében lehetősége lett volna a magyar kormánynak átmeneti jelleggel az Európai Bizottság jóváhagyását kérni – ezt azonban nem tette meg.
Az Európai Bizottság levélben hívta fel a pénzügyminiszterek figyelmét áprilisban arra, hogy milyen lehetőségeik vannak az üzemanyagok adóterheinek csökkentésére. Ezek közül külön kiemelték annak a lehetőségét, hogy az általános helyett alkalmazhatják a kedvezményes áfakulcsot is.
Míg a jövedéki adóban Magyarország a legszerényebb, az áfa nálunk messze a legmagasabb. Az üzemanyagok jövedéki adóját több országban is csökkentették, de az áfát – noha például Romániában is tervezték – végül csak Lengyelországban csökkentették 8 százalékra.
Összességben vizsgálva az látható, hogy Magyarországon viszonylag alacsony az üzemanyagok adózása. A benzin után a hatodik, a gázolaj után a kilencedik legkevesebb adót kell fizetni idehaza az uniós tagországok mezőnyében.
Érdemes azt is kiszámolni, mennyi lenne az üzemanyag ára Magyarországon, ha a minimális uniós jövedéki adót és a kedvezményes, 18 százalékos, illetve 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznák.
Grafikonunkról leolvasható, hogy ha a minimális jövedéki adószintet tartaná a kormányzat, de az áfát 27-ről a második legmagasabb, 18 százalékos kulcsra csökkentené, akkor az aktuálisnál 2 százalékkal lenne alacsonyabb a benzin és 4 százalékkal a gázolaj piaci ára. A 658 forintos benzinár így 37 százalékkal lenne drágább a hatósági 480 forintos árnál. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az értékesített üzemanyag 57 százalékára tehető a hatósági áras értékesítés.
Ha a legkedvezőbb, 5 százalékos kulcsot alkalmaznák minimális jövedéki adó mellett, akkor 13 százalékkal lenne alacsonyabb a piaci ár, és már csak 22 százalékkal haladná meg a benzin 585 forintos ára a hatósági árat. A vállalati tankolások azonban 13 százalékkal lennének olcsóbbak, jelentősen enyhítve az inflációs nyomást.
Az jól látható ezekből az elméleti számításokból, hogy a kormány jelenlegi üzemanyagár-rendszere a lakossági tankolást segíti, míg a vállalati költségeket emeli, egy erős inflációs környezetben.
Szlovéniában jobban sikerült
Más országok gyakorlatát is érdemes áttekinteni, mert az uniós jognak megfelelő módon is érdemben lehet az üzemanyagárakat csökkenteni.
A piaci versenyt és a hatékonyságot nem felbolygatva találtak megoldást arra délnyugati szomszédunkban, hogyan lehet az egyik legalacsonyabb szinten tartani az Európai Unióban az üzemanyagok árát. Nem a kiskereskedelmi árat fagyasztották be, hanem a nagykereskedelmit. A benzin árát 1,48, a gázolajét 1,52 euróban szabták meg, ami a nagykereskedők profitját literenként 2 centre csökkenti. Az egy százaléknál alig magasabb profitráta azonban azért nem olyan fájdalmas, mert a nagykereskedő cégek ezt a kiskereskedelmi tevékenységgel tudják kompenzálni.
A március közepe óta havonta frissített nagykereskedelmi árbefagyasztásnál azért volt fontos a legalább minimális árrés, hogy elkerüljék a magyarországihoz hasonló üzemanyaghiányt. A kis kutaknak ugyanis először nem akartak – a túl alacsonyra belőtt nagykereskedelmi árrés miatt – szállítani a cégek, ezért emeltek a későbbieken ezen. Az árrögzítést április végén eltörölték, de a megugró árak miatt május 10-én visszaállították.
A rendszer nagy előnye, hogy nem kell a bel- és külföldi, a személy- és teherautókat megkülönböztetni, és így segít az infláció féken tartásában, és végső soron nem okoz veszteséget az olajipari cégeknek sem. Nem is kellett annyiszor barkácsolni a szabályokat, mint a magyar üzemanyagárstop szinte hetente változó feltételeit.
A szlovén üzemanyagpiacon a helyi Petrol a legnagyobb szereplő, őket az OMV és a Mol követi a kis- és nagykereskedelemben. A magyar társaság tavaly jelentette be, hogy megveszi az osztrákok kútjait, de ezt idén októberig vizsgálja még az Európai Bizottság versenyfelügyelete. Ahogy tájékoztatójukból kitűnik, elég kockázatosnak tartják, hogy a felvásárlással csökkenne a piaci verseny.
Horvát autópálya mellett csak piaci áron
Március óta a 28 EU-tagállamból 13-ban csökkentették a jövedéki adó mértékét, és az Egyesült Királyságban is 5 pennyvel lett ez kevesebb, továbbá tervben van az üzemanyagok áfájának csökkentése. Ahogy már volt róla szó, Lengyelországban ezt 8 százalékra csökkentették, de Észtországban és Spanyolországban is alacsonyabb kulcsokat használtak.
Horvátországban a magyar megoldáshoz hasonlóan a kiskereskedelmi árat fagyasztották be, ezt néhány hetente felülvizsgálja a kormány június óta. Az intézkedés nem diszkriminatív, a külföldieket úgy próbálják mégis a piaci tankolási rendszerben tartani, hogy az autópályák mellett lévő kutakon piaci áron lehet csak tankolni. A hatósági ár azonban így is nagyjából a magyar piacinak felel meg.
Olaszországban a közlekedésben használt földgáz áfáját csökkentették 5 százalékra, ami különösen a közösségi közlekedésben használt buszok esetében jelent könnyebbséget. Olaszországban Európa legnagyobb gázos gépjárműflottája van, 3,5 millió járművel, ami a 39 millió gépjármű közel tizede. Mivel a földgáz ára sokkal jobban megemelkedett, mint a benziné és dízelé, őket kiemelten érinti a probléma.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
