A hatósági üzemanyagárról egyet tudunk biztosan: a kutaknak ez jelentős veszteséget jelent, az autósoknak pedig jelentős nyereséget. A költségvetés helyzetének megítélése azonban nem volt egyértelmű: az árak csökkenése miatt kiesik az áfabevétel, közben viszont Európában egyedüli módon nem csak, hogy nem csökkent a hazai kereslet, a benzinturizmus miatt még növekedést is láttak a kutak.
2022 első félévében 14 százalékkal haladta meg az üzemanyag felhasználása a 2021-es, 21 százalékkal a 2020-as első féléves értéket. A koronavírus előtti, 2019-es évhez képest is 14 százalékos volt a bővülés.
Ez a keresletbővítés pedig jelentős részben kompenzálta az állam kiesését az olcsóbb árak miatt alacsonyabb áfa-bevételek miatt. Korábbi cikkükben arra jutottunk, hogy összességében a hatósági áras, 480 forintban maximált kiskereskedelmi üzemanyagár az összes bevételi és kiadási tételt figyelembe véve éves szinten aligha jelentett 100 milliárdnál nagyobb költségvetési kiesést.
Már ezt is csak igen nehezen lehetett kiszámolni, mivel sok forrásból kellett adatokat gyűjteni és a keresletnövelő hatást modellezni. Július 30-án déltől már csak a magántulajdonú gépjárművekkel lehet a csökkentett üzemanyagárat igénybe venni. Már annak eldöntése sem teljesen egyértelmű, hogy mit is jelent a magántulajdonú üzembentartó, ahogy arra a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is felhívta a figyelmet.
A hatósági árak bevezetése 2021. november 15-ével történt meg, ám azóta rendszeresen, közel tucatnyi alakalommal módosultak a szabályok, csak az üzemanyagokra vonatkozó, maximált árat március 10-től szabályozó kormányrendeletnek július 30-ig nyolc változata jelent meg. Kezdetben minden kúton minden eladott gázolaj és motorbenzin a 480 forintos ársapka alá tartozott – igaz, a prémium üzemanyagok kivételt képeztek. A 95-ös motorbenzint, de különösen gázolajat azonban nem csak gépjárművekbe tankolnak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált statisztikai adatok alapján az látható, hogy a vasúti közlekedésben felhasznált gázolaj alig 1 százalékát teszi ki a közúti felhasználáshoz képest. Ez nem meglepő, mivel sokszorosa a vasúti közlekedés hatékonysága a közútinak, illetve bár kilométerben a vasútvonalak nagyobb része nem villamosított, a lebonyolított forgalom túlnyomó többsége a villamosított vasútvonalakon zajlik.
A közúti közlekedésben felhasznált üzemanyag egy jelentős részét nem a kutakon tankolják, hanem az olyan vállalatok, mint a BKV vagy a Volánbusz közvetlenül a nagykereskedőktől vásárol. A kormány kezdetben a kiskereskedőkre hárította a hatósági árból fakadó veszteséget, később ezt a nagykereskedőkre, azaz alapvetően a Molra terhelte, de csak a kiskereskedői értékesítés esetében. Így a buszos cégek már eddig sem élvezhették a csökkentett üzemanyagárakat.
A hatósági üzemanyagár szabályozást négy fő időszakra lehet felosztani:
- 2021.11.15-2022.03.10.: alapvetően mindenkinek egységesen járó 480 forintos hatósági ár*kivételt a nagykereskedőktől közvetlen beszerzés jelent, ezt a pontos kiszámíthatóság hiánya miatt figyelmen kívül hagyutk.
- 2022.03.11.-2022.05.25: a 7,5 tonna feletti tehergépjárművek kivételével minden belföldi és külföldi autós számára elérhető hatósági ár.
- 2022.05.26-2022.07.29: csak belföldi, nem tehergépjármű számára elérhető a hatósági ár.
- 2022.07.30-tól: csak belföldi, magánszemély által üzemben tartott személygépjármű és 7,5 tonna alatt kisteherautó, kisbusz, mezőgazdasági gép és taxi számára elérhető 480 forintos hatósági ár.
Nehezen becsülhető felhasználás
Hogy ki és mennyi üzemanyagot használ fel Magyarországon, üzemanyag típus és járműkategória alapján is összegyűjtöttük, illetve azt is vizsgáltuk, hogy ebből mennyi is lehet külföldi.
A kiindulópont az Eurostatnál elérhető járműkategóriánkénti belföldön megtett futási teljesítmény adatsora, itt 2020-ra vonatkozik az utoljára elérhető adat. Ebből járműkategóriánkénti átlagos fogyasztási adatokkal, a NAV jövedéki adókra vonatkozó statisztikáiban elérhető benzin és gázolaj értékesítési mennyiségekkel összevetve lehet megbecsülni, hogyan alakult a felhasznált üzemanyag mennyisége járműkategóriánként.
Mindebből azonban még nem látható, hogy az adott kategórián belül mekkora volt a belföldi és a külföldi járművek magyarországi futásteljesítmény. Ehhez a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. elektronikus útdíj és e-matrica kimutatásai jelenthetnek támpontot. A külföldi autósok arányánál azt is figyelembe vettük, hogyan alakult tehergépjárműveknél, személyautóknál az útkategóriák szerinti megtett kilométerek aránya.
Mindezekből az adódik, hogy
a Magyarországon értékesített üzemanyag közel 90 százaléka lehetett hatósági áras márciusig, a július 30-i szigorítás után már csak 63 százaléka.
A legújabb módosításhoz a személy- és kisteherautók estében meg kellett becsülni a céges járművek arányát és az általuk megtett kilométereket is. A Portfolio értesülései szerint 800 ezer személyautó lehet érintett, de ez túl magas számnak tűnik, másrészt a céges autókkal jóval többet mennek, mint egy átlagos személyautóval.
Számításokhoz a korábbi cégautókról szóló cikkünk eredményeit is figyelembe vettük. Ebben a NAV bevételi adataiból arra jutottunk, hogy 300 ezer céges autó lehet az országban – az eltérés oka feltehetően a kistehergépjárművek száma lehet. A személyautók esetében 14 százalékra tehető a cégautók által megtett kilométerek aránya. A 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknél azt feltételeztük, hogy szinte mindegyik céges használatban van.
Jelentős hatása volt a 7,5 tonna feletti tehergépjárművek kitiltásának a benzinárstopra, hiszen ezek adták a teljes üzemanyagfogyasztás valamivel több mint tizedét – az Eurostat adatok alapján azonban csak 6 tonnás össztömegnél tudtuk a nagyobb és kisebb tehergépjárműveket megosztani.
A külföldi teherautók aránya magas a hazai utakon, a tehergépjárművek számára díjköteles szakaszokon minden második megtett kilométer külföldi, így a kisebb külföldi teherautók kitiltása a külföldi személygépkocsik mellett szintén jelentősen, további közel 12 százalékkal csökkentette azok körét, akik kedvezményes áron tankolhatnak.
Eddig azonban a júliusi változás, a céges autók kizárása hozhatta a legnagyobb hatást, a teljes tankolt mennyiség megközelítőleg 15 százalékát érintheti ez. Bár a leginkább a szerelők, egyéni vállalkozók autói, a nagyvállalati juttatásként adott autók céges tankolása kapott nagyobb visszhangot, a 7,5 tonna alatti kisteherautók kizárása jóval nagyobb hatású, hiszen ez adhatja a kutakon tankolt teljes mennyiség körülbelül negyedét.
Ezek azok a kisteherautók, kéttengelyes teherautók, amivel az élelmiszerboltokba viszik az árut, amivel a futárok a csomagokat kézbesítik. Ennek pedig biztosan közvetlen hatása lesz az infláció megugrására. Az alacsony profitrátával dolgozó logisztikai szektor ezt a költséget szinte azonnal tovább fogja hárítani.
Továbbra is a hatósági árat kell alkalmazni a mezőgazdasági gépekre, az Eurostat adatai alapján ezek fogyasztása azonban aligha nagyobb a teljes üzemanyagfelhasználás két százalékánál.
A taxisok továbbra is olcsóbban kapják az üzemanyagot, de ezzel külön nem számoltunk. Az évi körülbelül 7 ezer taxis még éves 50 ezer kilométer futásteljesítményt feltételezve is a teljes személygépjármű állomány fogyasztásának csak egy százalékát adná.
Költségvetési hatások
Azzal, hogy az eladott üzemanyag mennyiségének immár közel 40 százaléka került ki a benzinárstop alól, a költségvetés*augusztus 1-jei piaci árakkal kalkuláva. jelentős bevételt remélhet a megugró áfa miatt. A jövedéki adót mindez nem érinti, mert azt az eladott mennyiséghez kötik.
Ha nem változna az értékesített üzemanyag mennyisége, akkor a jóval magasabb*a számítás készítésekor a piaci 95-ös benzin ára 692,9, a gázolajé 737,9 Ft volt literenként.
, üzemanyagárak miatt jelentősen növekedne a költségvetés áfabevétele.
A havi áfabevételi adatokból az tűnik ki, hogy amikor már az értékesített benzin és gázolaj közel felét piaci áron adják el, akkor a költségvetés havi 25 milliárd forinttal járhat jobban. Ez a vállalatoknak azonban jelentős költségtöbblet, különösen az áruszállításban jelenthet ez többlet árhatást, hiszen másfélszeresére drágul így a gázolaj ára.
A drágább üzemanyag hatására azonban nehéz elképzelni, hogy ne csökkenne az értékesített mennyiség. Nehéz ezt azonban megbecsülni, már csak a várható visszaélések miatt is. Egy kamionba ugyan feltehetően nem fogják személyautókból átöntögetni a gázolajat, már csak azért is mert egy 1200 literes tankot 24 fordulóval lehetne egy átlagos személyautóval megtölteni. Életszerű azonban azt feltételezni, hogy a kkv-k, egyéni vállalkozók számára megérheti a rokonok és a baráti társaság segítségével jóval olcsóbban tankolni.
Ha más európai országokhoz hasonlóan -0,39-es korreláció áll fenn (erről részletesen lásd korábbi cikkünket) nálunk is a hatósági áron vásárolni nem tudó céges és külföldi tankolásoknál, míg a magánszemélyeknél nem változik a fogyasztás, akkor is még jobban jár az állam az eredeti 480 forintos árhoz képest.
A magasabb árak hatására az üzemanyagfogyasztás visszaesése mellett is éves szinten 66 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetési áfabevételek.
A növekvő áfát azonban részben kompenzálják a csökkenő jövedékiadó-bevételek. Egységes jövedéki adót feltételezve a jelentős fogyasztáscsökkenés mellett is érdemben változatlan maradna a költségvetés bevétele.
Ilyen jelentős visszaeséssel pedig azért sem érdemes számolni, mert az idei év számos hatósági üzemanyagár szigorítása ellenére a kereslet érdemben nem csökkent. Ennek egyik oka, hogy a fuvarozók és a cégek árérzékenysége alacsony: a teherautóknak magasabb árak mellett is menni kell, ahogy a csomagszállítónak is, de az építőipari szakmunkás vagy a szerelő sem tud autó nélkül dolgozni.
A magántulajdonú személyautók, amik a fogyasztás nagyobb felét adják, jóval árézékenyebbek, de pont őket hagyja ki a kormányzat. Ezzel pedig a költségvetés akár jól is járhat, hiszen az árakra nem érzékeny fogyasztók magasabb árat fizetnek, az érzékenyebbek pedig többet fogyasztanak az alacsonyabb árakon, így összességében több adót fizetnek.
Csakhogy mindennek jelentős inflációs ára van: ha nem lenne a hatósági ár, akkor a piaci ár is alacsonyabb lehetne. Európai összevetésben egyébként a mostani piaci ár is kifejezetten alacsonynak számít, ami nem csoda, hiszen az olcsó orosz olajat dolgozza fel a Mol:
Az olcsó orosz olajon a Mol extraprofitot ér el, amire június 4-től 25 százalék adót vetettek ki, és ezt augusztus 1-től 40 százalékra emelik. Mindebből adódik, hogy éves szinten 150-225 milliárd forint extrapofit keletkezik a hazai üzemanyag-beszerzésen. Ez literenként 50-75 forintot jelent, de ez jelentősen változik a piaci árak és a dollár árfolyamának tükrében.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
