A korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.
A gigaméretű beruházásokhoz gigakedvezményeket biztosít az állam, nem ritkán kormányközeli fejlesztőknek.
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.
Az OTP Bank előrejelzése szerint 3,9 százalék helyett akár 6 százalékos is lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya az idei évben újabb stabilizációs lépések hiányában.
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Ha a kormány megelégedne olyan GDP-arányos áfabevétellel, mint 2010-ben, nem lenne szükség a világbajnok 27 százalékos áfakulcsra.
Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.
Folyamatosan szűkíti a kormány azok körét, akik jogosultak a hatósági áron megvásárolni az üzemanyagot, a legutóbbi döntésük hozza vissza az államnak a legtöbb pénzt.
A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.