Első ránézésre bevételi oldalról rendkívül optimista költségvetést mutatott be néhány nappal ezelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter (pdf). A kormányzat az idei előirányzathoz képest több hagyományos adónem esetében is 30 százalék körüli növekedéssel számol, ami kiugró a korábbi években betervezett gyarapodáshoz képest. Már csak az összegszerűsége miatt is különösen szembetűnő ez az általános forgalmi adó esetében. Ebből 2023-ban 1612 milliárd forinttal nagyobb bevételt remél a kabinet, mint amennyit 2022-re terveztek.
Már az idén meglehet
A növekedés mértékét talán az mutatja a legjobban, hogy ha bejönnek a kormány tervei, akkor hat év alatt több mint duplájára emelkedne az állam bevétele ebből a forrásból. Összehasonlításképpen a megelőző hét évben (tehát a 2010 utáni Fidesz-kormányok működésének első hét évében) úgy is csak 50 százalékos volt a növekedés, hogy közben 25-ről 27 százalékra nőtt az általános kulcs.
A rendkívül magas áfabevétel amiatt is érdekes, mert a tavaszi kampányban sokszor szóba került, hogy a kormányzat választás előtti osztogatása miatt költségvetési kiigazításra lesz szükség, amely akár a jelenlegi világrekorder 27 százalékosnál is magasabb áfát eredményezhet. Március közepén több szerkesztőséghez eljutott egy levél, amelynek írója azt állította, hogy a Pénzügyminisztérium dolgozója, és a tárcánál nagyon komoly megszorításokat készítenek elő, köztük az általános forgalmi adó kulcsának 30 százalékra történő emelését is.
Bár a levél állításait nem lehetett igazolni, az év első hónapjaiban elszálló költségvetési hiány és az energiaár-robbanás miatt azt mindenki biztosra vette, hogy ha nem is feltétlenül rövidtávon, de szükség lesz kiigazításokra. A 2023-as költségvetésbe betervezett brutális bevétel pedig sokaknak az áfaemelési terveket juttathatta az eszébe. Egy 30 százalékos kulcs ugyanis, ha nem is a teljes 1600 milliárdos többletet, de 600-700 milliárd forintot magyarázhatott volna.
Nagyon úgy tűnik azonban, hogy nem lesz erre szükség, az 1600 milliárd többlet enélkül is simán összejön jövőre. Sőt, a nagy része jó eséllyel már az idén is.
A növekedés ugyanis csak a 2022-es tervekhez képest nagyon nagy, a ténylegesen megvalósuló bevételekhez képest már nem annyira. A Magyar Államkincstár adatai szerint idén az első négy hónapban 27 százalékkal több folyt be áfából, mint amennyi az előrejelzésekben szerepelt. Ennek eredményeként a teljes évre tervezett áfabevétel közel 41 százaléka érkezett be az államkincstárba áprilisig, miközben ez az arány 31-33 százalék szokott lenni.
Magyarul nem a 2023-as áfabevétel van túl-, hanem a 2022-es volt alultervezve.
Ennek egyik legfontosabb magyarázata, hogy 2022-re a kormány a valósnál sokkal alacsonyabb inflációval számolt. A költségvetésben 3 százalékos pénzromlással kalkuláltak, miközben a tényleges most már a 10 százalékot is meghaladja, és valószínűleg az év egészében sem lesz ennél érdemben alacsonyabb. A terv és a valós infláció közötti különbözet pedig – ha más nem változik – logikusan nagyjából ekkora növekményt jelent az áfabevételekben is.
Nem csökkent a kereslet
Persze, ha az árak emelkedése miatt csökken a lakossági fogyasztás, akkor az az általános forgalmi adóból származó bevételeket is visszaveti, de az év első hónapjaiban nem ez történt. Január és április között – részben még a járvány és a lezárások elhúzódó hatása miatt – az elszálló infláció ellenére is 12 százalékkal többet vásároltunk mennyiségben, mint 2021 hasonló időszakában. Így
a vártnál sokkal magasabb infláció és a lakosság költési hajlandósága 2022 első négy hónapjában közel 500 milliárdos többletbevételt hozott a költségvetésnek.
Ha pedig az év hátralévő részében is kitart ez az ütemű gyarapodás, akkor már az idén közel 7000 milliárd forint folyhat be ebből a forrásból. Ehhez képest pedig már egyáltalán nem tűnik túlzónak a 2023-ra (5,2 százalékos infláció mellett) tervezett 7100 milliárd. Ennek eléréséhez jelen állás szerint még akkor sem lenne szükség az áfakulcs emelésére, ha az év hátralévő részében kevésbé sikerülne felülteljesíteni a terveket, mint eddig.
