Elengedte a kormány az idei költségvetési hiánycélt, amivel tovább nehezedik a jövő évi költségvetés helyzete is.

Mi történt? Kedd reggel közleményben jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy 5,2 százalékra módosítják az idei költségvetési hiánycélt.

• Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint a tavalyi hiány, ahogy azt a közlemény hangsúlyozza, azt viszont nem említi, hogy 1,3 százalékponttal – mintegy 900 milliárd forinttal – magasabb, mint az idei eredeti 3,9 százalékos hiánycél.

Mit mondanak ők? A közlemény szerint az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt kialakult kedvezőtlen világgazdasági helyzet és energiaválság miatt van szükség a hiány elengedésére.

• Konkrétan a „rezsivédelem magas költségeit” és a „háború közvetlen közelségében a GDP 2 százalékát elérő honvédelmi kiadásokat” említi meg a Pénzügyminisztérium, a határvédelemre nem küldött 650 milliárd forint és a normál uniós pénzek hiánya mellett.

Előzmények: augusztusig teljesült az idénre tervezett hiány 97 százaléka, de az elemzők ekkor már hónapok óta számoltak azzal, hogy valószínűleg emelni kell majd az idei hiánycélt.

• Az OTP Elemzési Központ például már július elején azzal számolt, hogy extra intézkedések nélkül 3,9 helyett 6 százalék lehet a költségvetés hiánya, de augusztus elején a Bloomberg által felmért elemzői konszenzus is a tervezettnél nagyobb, 4,3 százalékos hiányra számított.
• A 2022 nyarán 3,5 százalékos hiánycéllal elfogadott idei költségvetés hiánycélját ezzel 2022 decembere után másodszor módosítják.

Felülnézet: a Pénzügyminisztérium által említett okok legfeljebb részben magyarázzák a költségvetési hiány idei elszállását.

• A két legnagyobb probléma, hogy az állam drágábban tudja finanszírozni a működését, elszálltak a kamatkiadások, és hogy a fogyasztás visszaesése miatt a vártnál jelentősen kevesebb az áfabevétel.
• Ezek mellett más fogyasztási típusú adókból (például jövedéki adó) is kevesebb pénz jön, és a kormány ilyen rossz helyzetben sem sajnálta a pénzt cégvásárlásokra (például 660 milliárdot a Vodafone-ra).

Igen, de: egyáltalán nem biztos, hogy a megemelt hiánycél mellett nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég új bankadó kivetését vetette fel, amit azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cáfolt.

Miért fontos ez? Nő a magyar adósbesorolás leminősítésének esélye, ami a kamatkiadások további növekedését vonná maga után. Emiatt pedig a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is nehezebbé válna, bár Varga a Világgazdaságnak kedden azt mondta, ezt a célt tartják.

• Ezek mellett Magyarország a pandémia miatt felfüggesztett, de jövő tavasztól újrainduló uniós túlzottdeficit-eljárás alá is visszakerülhet, ami alapján az EU-tagállamok a 3 százalék feletti hiányok miatt egy idő után bírságolhatóak.

Tágabb kontextus: egyelőre viszont úgy tűnik, hogy sok uniós tagállamban csak lassabban áll vissza a járvány utáni költségvetési fegyelem. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése idén 27-ből 14 tagállam esetében, jövőre pedig 10 esetében számolt 3 százalék feletti hiánnyal.

• Ennek számos országban politikai okai is vannak, Franciaországban és Olaszországban például az infláció ellensúlyozására irányuló kormányzati kiadások miatt lesz magasabb a hiány. 
• Horvátországban, Litvániában, Belgiumban és Ausztriában pedig választások lesznek, és a kormányok emiatt nehezen vehetők rá a kiadások csökkentésére, írja a Reuters.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOda térhet vissza a kormány az idei büdzsé elszállásával, ahonnan a 2010-es évek elején a legjobban szabadulni akartMár a kormány sem hiszi, hogy 1,5 százalék lesz az idei növekedés, és az idei költségvetés borulása a jövő évit is boríthatja. Ezzel pedig visszakerülnénk az uniós eljárásba, amiből 2013-ban szabadultunk ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet áfa kiadások költségvetés költségvetési hiány Olvasson tovább a kategóriában