Másodszor emelte meg a hiánycélt a kormány, és messze még az év vége
Elengedte a kormány az idei költségvetési hiánycélt, amivel tovább nehezedik a jövő évi költségvetés helyzete is.
Mi történt? Kedd reggel közleményben jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy 5,2 százalékra módosítják az idei költségvetési hiánycélt.
Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint a tavalyi hiány, ahogy azt a közlemény hangsúlyozza, azt viszont nem említi, hogy 1,3 százalékponttal – mintegy 900 milliárd forinttal – magasabb, mint az idei eredeti 3,9 százalékos hiánycél.
Mit mondanak ők? A közlemény szerint az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt kialakult kedvezőtlen világgazdasági helyzet és energiaválság miatt van szükség a hiány elengedésére.
Konkrétan a „rezsivédelem magas költségeit” és a „háború közvetlen közelségében a GDP 2 százalékát elérő honvédelmi kiadásokat” említi meg a Pénzügyminisztérium, a határvédelemre nem küldött 650 milliárd forint és a normál uniós pénzek hiánya mellett.
Előzmények: augusztusig teljesült az idénre tervezett hiány 97 százaléka, de az elemzők ekkor már hónapok óta számoltak azzal, hogy valószínűleg emelni kell majd az idei hiánycélt.
Az OTP Elemzési Központ például már július elején azzal számolt, hogy extra intézkedések nélkül 3,9 helyett 6 százalék lehet a költségvetés hiánya, de augusztus elején a Bloomberg által felmért elemzői konszenzus is a tervezettnél nagyobb, 4,3 százalékos hiányra számított.
A 2022 nyarán 3,5 százalékos hiánycéllal elfogadott idei költségvetés hiánycélját ezzel 2022 decembere után másodszor módosítják.
Felülnézet: a Pénzügyminisztérium által említett okok legfeljebb részben magyarázzák a költségvetési hiány idei elszállását.
A két legnagyobb probléma, hogy az állam drágábban tudja finanszírozni a működését, elszálltak a kamatkiadások, és hogy a fogyasztás visszaesése miatt a vártnál jelentősen kevesebb az áfabevétel.
Ezek mellett más fogyasztási típusú adókból (például jövedéki adó) is kevesebb pénz jön, és a kormány ilyen rossz helyzetben sem sajnálta a pénzt cégvásárlásokra (például 660 milliárdot a Vodafone-ra).
Igen, de: egyáltalán nem biztos, hogy a megemelt hiánycél mellett nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég új bankadó kivetését vetette fel, amit azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cáfolt.
Miért fontos ez? Nő a magyar adósbesorolás leminősítésének esélye, ami a kamatkiadások további növekedését vonná maga után. Emiatt pedig a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is nehezebbé válna, bár Varga a Világgazdaságnak kedden azt mondta, ezt a célt tartják.
Ezek mellett Magyarország a pandémia miatt felfüggesztett, de jövő tavasztól újrainduló uniós túlzottdeficit-eljárás alá is visszakerülhet, ami alapján az EU-tagállamok a 3 százalék feletti hiányok miatt egy idő után bírságolhatóak.
Tágabb kontextus: egyelőre viszont úgy tűnik, hogy sok uniós tagállamban csak lassabban áll vissza a járvány utáni költségvetési fegyelem. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése idén 27-ből 14 tagállam esetében, jövőre pedig 10 esetében számolt 3 százalék feletti hiánnyal.
Ennek számos országban politikai okai is vannak, Franciaországban és Olaszországban például az infláció ellensúlyozására irányuló kormányzati kiadások miatt lesz magasabb a hiány.
Horvátországban, Litvániában, Belgiumban és Ausztriában pedig választások lesznek, és a kormányok emiatt nehezen vehetők rá a kiadások csökkentésére, írja a Reuters.