A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
A német kormány jogászkodással próbálta megkerülni az alkotmányos adósságféket, ám az alkotmánybíróság lecsapott a trükközésre.
Magyarország a térségünk legnagyobb arányú és legköltségesebb államadósságával kerül bele az egyébként is sok turbulenciával járó gazdaságszerkezeti és geopolitikai átmenetbe.
3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.
A rezsicsökkentés, az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági növekedés beáldozása is felmerül a költségvetés egyensúlyának megőrzésére vonatkozó lehetőségek között.
Az idei orosz költségvetésnek már a harmada tartozik a titkosított kategóriába, és ezen a téren nem sok jele látszik a fegyelemnek.
A magyar gazdaságpolitika új iránya kedvező lehet az infláció megfékezésének szempontjából, azt viszont nem tudni, hogy meddig tart ki e mellett.
A magyar államnak a negatív felhangok ellenére nincsenek adósságfinanszírozási problémái, nem érdemes az ördögöt a falra festeni.
Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.