Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter
2022. október 12. 14:14 Pénz

Államcsőd? Ne kiáltsunk farkast, ha nem muszáj

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hetekben egyre inkább előtérbe került a költségvetés fenntarthatóságának és az adósság finanszírozásának témája. Sajnos azonban az esetek túlnyomó többségében ezek a lehető legrosszabb forgatókönyveket kezdték el taglalni, mindezt úgy, hogy arról már jóval kevesebb szó esett, hogy azért ettől a legrosszabb esettől még bizony igen-igen messze vagyunk. Az ördögöt a falra festeni sohasem jó ötlet, és miközben azzal egyetértek, hogy a szakmai diskurzusban ne legyen tabu, azért a mértékletesség megtartása ugyanolyan fontos kellene, hogy legyen.

Természetesen a téma nem magától került elő. Számos új impulzus érkezett, ami felerősítette a téma iránti érdeklődést. Az egyik ilyen fontos esemény volt szeptember végén – meglehetősen pongyola megfogalmazás mellett és részletek nélkül – a kormányzat által bejelentett kifizetési stop. Önmagában egy ilyen bejelentés egyértelműen alkalmas a bizalom megingatására, különös tekintettel arra, hogy a részleteket illetően mindenki a sötétben tapogatózik. Az első olvasata ugyanis az volt a bejelentésnek, hogy „kiürült az államkassza”, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv, és egyáltalán nem állja meg a helyét.

Az én meglátásom szerint ezzel szemben egész egyszerűen arról van szó, hogy a nyár folyamán elrendelt szigorúbb költségvetési gazdálkodást nem sikerült megfelelő mértékben kikényszeríteni a költségvetési szerveknél. Nyilvánvalóan ez is egy probléma, ám ez sokkal inkább egy politikai és vezetésszervezési gond (túlságosan centralizált döntéshozatal), mintsem egy finanszírozási ügy. Az egyes döntéshozatali szintek közötti megfelelő kontroll és ellenőrzés hiányában sok esetben vélhetően nem vették komolyan a kiadások lefaragását, ezért válhatott szükségessé, hogy elrendeljék a „kifizetési stopot”. Ez a gyakorlatban ugyanakkor semmi mást nem jelent, mint egy még inkább centralizált döntéshozatalt, vagyis azt, hogy minden a kormány alá tartozó kifizetést végül magának a pénzügyminiszternek kell jóváhagynia.

Egy kicsit más szögből nézve én azt gondolom, hogy ezt sokkal inkább kellene pozitívan értékelni, semmint farkast kiáltani emiatt. Vélhetően a költségek lefaragása nem ment megfelelően, így a folyamatot észlelve korrekcióra került sor. Ez számomra pont hogy egy felelősebb gazdálkodás irányába tett lépést jelent. Azon persze lehet vitatkozni, hogy miért jutottunk el egyáltalán egy ilyen helyzetbe, de a probléma felmerült, és azt meg kellett oldani. Egy családfő is, azt gondolom, hasonlóan cselekedne, ha azt látja, hogy a család a kérése ellenére nem kezd el odafigyelni a kiadásokra. Tényleg szükség van most az adott eszköz beszerzésére vagy tényleg szükségszerű azt a szolgáltatást igénybe venni? Ha máshogy nem megy, akkor majd a családi kassza felügyelője veszi kézbe az irányítást, és a végén még kiderül, hogy rengeteg olyan felesleges kiadás maradt a rendszerben, amit igenis érdemes átgondolni.

Mint sok más esetben, most is a kommunikáció a kulcs, és az, hogy megértsük, mi miért történik. Ennek hiányában csak a találgatás és a pánikkeltés megy. A jelenlegi nehezített makrogazdasági pályán pedig erre aztán végképp nincsen szükség. Hasonlóan igaz ez az átírt idei évi költségvetési hiányra. Volt szerencsém végighallgatni személyesen Varga Mihály pénzügyminiszter okfejtését ebben a témában Szegeden a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen. A kép teljesen tiszta és egyértelmű volt.

A deficitcél 1,2 százalékpontos emelkedését (4,9 százalékról 6,1 százalékra) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) földgázkészlet-felhalmozása, vagyis a közel 740 milliárd forintértékű gázvásárlás okozza. Mivel az Eurostat 2019 óta az MSZKSZ-t a kormányzati szektor részeként veszi számba, így a gázvásárlásai növelik az eredményszemléletű hiányt, míg a társaság által felvett hitelek az államadósságot növelik. Mivel azonban a többletkiadást egy állami kezességvállalás melletti szindikált hitel biztosította, így ez adósságfinanszírozási igénnyel nem járt. Egyszerűbben fogalmazva a pénzforgalmi szemléletű hiányt – a költségvetés gyakorlati kiadásait – mindez nem érintette, így ez a hiánynövelés pusztán technikai jellegű, és semmi köze nincs az ország tényleges fizetési képességéhez vagy aktuális költségvetési gazdálkodásához. A kisfiú tehát megint feleslegesen kiáltott farkast.

Az előző helyzethez hasonlóan az MVM és a Gazprom közötti halasztott fizetési ügyletnek is több olvasata lehetséges. A számomra tényszerű olvasat megint arról szól, hogy a gazdaságpolitika ebben a rendkívül érzékeny és nehéz gazdasági és költségvetési helyzetben mozgásteret növel. És persze, ehhez a nehéz helyzethez önmaga is hozzájárult, ám fontos hangsúlyozni, hogy a választások előtti gazdasági és költségvetési kilátások teljesen mások voltak. De vissza az ügylethez, melyről túl sok részlet nem áll rendelkezésre, ugyanakkor a lényeget tudjuk: a megállapodás enyhíti a költségvetésen és a devizafinanszírozáson keletkező nyomást, amikor rendkívül magasan vannak (vagy akár még magasabbra is szökhetnek) az energiaárak. Ez egy védőháló, ha úgy tetszik, és persze a helyzet nem rózsás, de miért is kéne tehetetlenül sodródni az árral, ha valamit tehetünk annak érdekében, hogy az lehetőség szerint ne ragadjon el minket? Kétségtelen, hogy ez önmagában nem állítja helyre a nettó finanszírozási igényt és a külső egyensúlytalanságot. Ez önmagában nem változtatja meg a piacon uralkodó Magyarországgal szembeni szkepticizmust, és nem hat csodaszerként a forint teljesítményére.

De hogyan is várhatnánk az országkockázati prémium csökkenését – a forint erősödését és a hozamok csökkenését –, ha minden egyes válságkezelési vagy inkább válságmegelőzési lépést negatív felhangok kísérnek? Miért várjuk, hogy a piacok ne a farkasra figyeljenek, ha mindenki farkast kiált? Ideológiai, gazdaságpolitikai és közgazdaságtani elméleti állástól függetlenül ideje lenne észre venni, hogy egy csónakban ülünk, és annyira jó lenne, ha most mindenki hajlandó lenne egy irányba evezni.

Már csak azért is, mert az előttünk álló bő egy év sem tűnik éppen egy leányálomnak. A 2023-as költségvetést biztosan újra kell írni. A költségvetési terv mögé nyáron becsült makrogazdasági pálya már szinte nyomokban sem tartalmazza azt, ami ránk vár a következő negyedévekben. A növekedési kilátások sokkal rosszabbak, az infláció jóval magasabb, az adósságfinanszírozás költsége is jelentősen megnőtt. Eközben a gyengébb forint is többletkiadást keletkeztet az energiaimport oldalán. Persze érhet minket néhány pozitív meglepetés is út közben, de jelenleg úgy tűnik, hogy meglehetősen nehéz lesz beférni a jövő évre tervezett 3,5 százalékos hiánycél alá.

Hogy ebbe miként fér majd bele néhány nemrégiben bejelentett gazdaságtámogatási lépés (kkv-k és nagyvállalatok beruházásainak támogatása és akár egy újabb munkahelyvédelmi akcióterv), azt egyelőre nehéz megmondani. Egy újabb kiigazító csomag is szóba jöhet akár, ám azt nehezen tudom elképzelni, hogy például az adórendszerben gyökeres átalakítás következzen. Vagyis továbbra is maradhat az inkább a fogyasztást adóztató, semmint a munkát terhelő adókat preferáló adórendszer.

Egy azonban még ezen nehézségek fényében is biztosan látszik: a befektetők bár árgus szemekkel figyelik a folyamatokat, de továbbra is vásárolják a magyar állampapírokat. A legtöbb befektetőház továbbra is vásárlásra ajánlja a hazai adósságfinanszírozási eszközöket, sőt néhányan már a jobb időkre készülve kifejezetten keresik ezeket a jövőbeli komoly profit reményében. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy felesleges farkast kiáltanunk, az államnak nincsenek adósságfinanszírozási problémái. De hogy ez így is maradjon, ahhoz a gazdaságpolitika nem lehet passzív szemlélő, és a fentieket figyelve jól láthatjuk, hogy nem is az.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem tetszik a külföldi befektetőknek a kormány kiigazító csomagja?A kiigazításra szükség volt, a befektetőknek ennek ellenére nem tetszett. Miért történhetett ez?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin engedménye sem tudta erősíteni a forintot, de miért?Szeptember óta úgy gyengül a forint, hogy közben olcsóbb a gáz. Az MVM hétfői bejelentése inkább a rövid távú forintzuhanások megállítására lesz jó.

Pénz államadósság földgáz költségvetés költségvetési hiány Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 12:59 Pénz, Világ

Brutálisan átrendezi az élelmiszerpiacot az infláció, a saját márkás termékek áraival nehéz versenyezni

Nagyon sokat lehet fogni az élelmiszereken, ha a vásárlók tudatosabbak, márpedig a magas infláció miatt egyre inkább azzá válnak.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.