Putyin engedménye sem tudta erősíteni a forintot, de miért?

Megint mozgalmas hete volt a forintnak: a hét legelején történelmi mélypont közelébe került az árfolyama, amikor hétfőn egy euró majdnem 426 forintot ért, majd rövid időn belül 416-ig erősödött az MVM-et érintő, Gazprommal szembeni fizetési halasztási lehetőség és a hajdúszoboszlói gáztároló párnagázának kitermeléséről szóló bejelentés után. Csütörtök délelőttre viszont újra visszagyengült az árfolyam 421 forint környékére, pont oda, ahol péntek délelőtt járt.

A múlt héten, amikor még 424 forint környékén járt az euró-forint árfolyam, azt írtuk, nem csoda, hogy több mint 420 forint az euró, ha csak rossz hírek jönnek a magyar gazdaságról. Így felvetődik a kérdés, hogy ha a forint gyengülése mögötti egyik fő okot, a gáz árát érintő jó hír érkezik, akkor mi lehet az oka, hogy pár nappal később már ugyanott van az árfolyam, mint a bejelentés előtti pénteken.

Mielőtt viszont rátérnénk arra, hogy ennek mi lehet az oka, röviden összefoglaljuk, hogy mit mondott Nagy Márton az MVM Gazprommal kötött halasztott fizetési megállapodásáról. Ez a megegyezés lehetővé teszi, hogy idén október és jövő év márciusa között a gázár bizonyos szintje feletti összeg kifizetését három évvel halasszák, és gazdaságfejlesztési miniszter szerint azért van nagy jelentősége, mert a gázár és a forintárfolyam alakulása az utóbbi időben összekapcsolódott, ezért a bejelentés célja, hogy megszakítsa ezt az együttmozgást.

A drága gáz azért gyengíti a forintot, mert minél többe kerül a lakosságnak, a cégeknek és az államnak a gáz, annál több euróra van szükség Magyarországon a gázbeszerzésekhez. Mivel viszont ezek a szereplők forinttal fizetnek az euróért, a gázbeszerzés mindig jelentős mennyiségű forint eladásával jár. Ha viszont sok forintot adnak el euróért, az gyengíti az árfolyamot, hiszen a forint kereslete csökken, az euróé pedig nő: az egyik elértéktelenedik, a másik értéke nagyobb lesz.

Visszatérve a nyilatkozatra, ha ránézünk a következő ábrára, amin a zloty és a forint árfolyama mellett az irányadónak tartott holland tőzsdei gázár, a TTF spot árfolyamát ábrázoltuk, jól látszik, hogy habár több hónapos időtávon tényleg látszik egy olyan trend, hogy amikor a gázár nő, akkor a forint árfolyama gyengül, szeptembertől a forintgyengülés egybeesik a gázár jelentős csökkenésével.

Ezt a látszólagos ellentmondást Virovácz Péter oldotta fel a megkeresésünkre. Az ING szenior közgazdásza szerint mivel az MVM Gazprommal szembeni fizetési kötelezettségeit érintő bejelentés szerint a földgáz tőzsdei árának egy bizonyos üzleti titkot képező, de a bejelentéskori 175 eurónál alacsonyabb szint felett lép életbe a halasztott fizetés lehetősége, ez elsősorban nem hosszú távon, trendszerűen hat a forint árfolyama és a gázár ellentétes irányú mozgására, hanem a rövidtávú kiugrások ellen véd.

Ez pontosan arra szolgál, hogy ha komoly sokk van, akkor azt ne érezze meg a forint, hiszen ha az MVM megszabadul bizonyos árfolyam felett az eurófizetési kötelezettségétől, nem szabadít egyszerre nagy mennyiségű forintot a piacra. De ez alapvetően nem változat a tényen, hogy jóval drágább az energiaimport, mint korábban, ami így még mindig egy komoly forinteladási nyomást jelent

– mondta.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ehhez annyit tett hozzá, hogy külkereskedelmi mérleg javulása csak akkor következik be, ha a belső kereslet érezhető csökkenése és az energiaszámla érezhető javulása megindul majd. „A fogyasztási és beruházási célú import már a következő negyedévekben mérséklődhet, az energiaárak alakulása azonban komoly kérdőjel” – írta erről.

A forint árfolyamát ezek mellett kívül egyéb, részben globális, részben országspecifikus tényezők is gyengén tartják. A globális hangulat ingadozásai, a kockázatkerülés erősödése, a fejlett piacokon a kockázatmentes hozamok emelkedése, a dollár szárnyalása mind olyan tényező, amely a feltörekvő piacokon a devizák erősödése ellen hat. Ehhez társul az EU-pénzek miatti bizonytalanság, a magyar gazdaság átlag feletti kitettsége az orosz energiaimport irányába, és általában az a percepció, hogy Magyarország jelenleg a sérülékenyebb országok csoportjába tartozik.

A forintárfolyam gázártól való elválását tehát ezek a tényezők is magyarázhatják, de ezzel együtt is érdekes, hogy mi állhat az árfolyam eheti ugrálása mögött.

Virovácz Péter szerint az eheti árfolyammozgásokat nem magyarázzák alapvető gazdasági folyamatok. Egyszerűen arról van szó, hogy a forint piacán még mindig alapvetően a forintgyengülés az alapértelmezett várakozás, miközben más pénzek piacaihoz képest kevesen kereskednek forinttal.

Egy ilyen nem túl likvid piacon még spekulációra sincs szükség, akár már egy-egy tranzakció is meghatározó lehet. Akár például egy jelentősebb nagyságú euróvásárlásnak is komoly hatása van. Légüres térben mozgunk, és ebben egy szellőcske is meg tudja mozdítani a forint árfolyamát

– fogalmazott Virovácz.

Ehhez még hozzátette, hogy meglátása szerint most olyan országspecifikus kockázatok miatt gyenge a forint, amik idővel eltűnnek. Lesz EU-s megállapodás, és a folyó fizetési mérleg helyzete a gazdasági visszaesés és a fogyasztás csökkenése miatt az importigény mérséklődésével javulhat. „A rossz makrogazdasági hírek a forint piacán most jó hírek. És emiatt év végéig az árfolyam szerintem 410, vagy akár 400 alá is tud menni, ha lesz uniós megegyezés” – mondta.

Ezt egy kicsit máshogy látja Trippon Mariann, aki szerint a piac már beárazta, hogy az év végéig lesz megállapodás az EU-s pénzekről.

Vagyis önmagában a bejelentés legfeljebb rövid ideig tudná erősíteni a forintot, inkább csak valamelyest csökkentené a gyengülés irányába mutató kockázatokat. Év végére ennek ellenére elérhető lehet 400-410 közötti árfolyam, de tartós és nagymértékű forinterősödési trend a következő fél évben nem várható, kicsi esélyt adunk annak, hogy 6-9 hónapon belül az év eleji szintek közeli árfolyamot lássunk

– írta.