Mi magyarázza a forint árfolyamának ilyen durva ingadozását?

Múlt hét pénteken már a 390-es szint sem volt messze, a hét első felében ugyanakkor újra legutóbb július végén látott mélységekben, 408 közelében járt az euró forinttal szembeni árfolyama. Ráadásul még a szerdai, vártnál kedvezőbb, 6,5 százalékos második negyedéves magyar GDP-adat megjelenése után is bőven 400 felett maradt.

Mi magyarázza az árfolyam ilyen szintű ugrálását egy ilyen viszonylag rövid perióduson belül? Rövid távon több minden történt, ami hozzájárulhatott a forint gyengüléséhez. Ugyanakkor már ezeket a tényezőket végignézve is az látszik, hogy van egy nagyon fontos, hosszabb távon is meghatározó trend, ami miatt a forint jobban gyengül a régió más devizáihoz képest. Ez amellett, hogy a mostani gyengülést is a leginkább magyarázza,

azt is előrevetíti, hogy a forint nem is fog jelentősebben erősödni a közeljövőben.

Mielőtt viszont erre részletesebben rátérnénk, vegyük végig, hogy milyen hírek mozgatták a forint-euró árfolyamot az elmúlt napokban.

A forint gyengülésében biztosan volt valamekkora szerepe annak, hogy az elmúlt napokban az euró újra gyengült az amerikai dollárhoz képest. Az eurót használó országoktól jelentősen függő közép-európai ország devizáit mindez alapjáraton is gyengíteni szokta.

Ennél viszont fontosabb rövidtávú hatás lehetett az a hétvégi hír, miszerint Kovács Helga Mariannt – aki politikailag érzékeny, sajtó-helyreigazítási, vagy például választási eljárási perekkel is foglalkozhat – úgy nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy a bírák által tartott szavazáson a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Mindez azért is fontos, mert az Európai Bizottság részben éppen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt tartja vissza Magyarország makrogazdasági kilátásai szempontjából is jelentős mennyiségű uniós pénz kifizetését.

Szintén jelentősen gyengíthette a forint árfolyamát, hogy a Standard & Poor’s pénteken Magyarország adósbesorolását ugyan megerősítette, de negatívra rontotta az ország eddigi stabil kilátásait. Ennek a gyakorlatban annyi a relevanciája, hogy nőtt egy jövőbeli leminősítés kockázata. A világ egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítője az ország külső kockázatainak növekedésével indokolta a döntést. Kiemelték, hogy az uniós források elvesztésének kockázata és az orosz gázimportnak való kitettséggel együtt járó kockázatok az ország makrogazdasági kilátásait is rontják a növekvő infláció, a forintárfolyam volatilitása és az állam finanszírozási költségeinek várható emelkedése mellett.

A döntés indoklásában a hitelminősítő munkatársai külön megemlítették, hogy Magyarország kőolajimportja nagyjából felét, földgázimportjának pedig 80 százalékát szerzi be Oroszországból. Megjegyezték, hogy Magyarország gazdasága szenvedi meg a leginkább az európai energiaválságot, és a kilátásai is rosszabbak ezek a téren, mert nem tudja olyan gyorsan az orosz gázt máshonnan importált cseppfolyós földgázzal (liquefied natural gas – LNG) helyettesíteni, mint más országok. Az euró forinttal szembeni árfolyamát más régiós devizákkal összehasonlítva hosszabb távon több tanulság is leszűrhető. Ahogy az alábbi ábrán is látszik – és ahogy arról már korábban is írtunk – a lengyel zloty és a cseh korona árfolyama sokáig együtt mozgott a háború feburár végi kitörését követően.

A forint árfolyama valójában április elejétől kezdte a saját útját járni, miután az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, és egyben befagyasztotta az uniós alapok jelentős részének az átutalását.

Az ábrán ezen kívül az is jól látszik, hogy habár a forint hetekig erősödött a rezsicsökkentés-csökkentés és a kata szigorításának július közepi bejelentését követően, a jelentős megszorítások csak arra voltak elegek, hogy ne folytatódjon a forint további leszakadása a zlotyhoz és a cseh koronához képest.

Az eltérések fennmaradásának megértése szempontjából is különösen érdekes a következő ábra, amin a zloty és a forint árfolyama mellett az irányadónak tartott holland tőzsdei gázár, a TTF spot árfolyamát ábrázoltuk.

Azon kívül, hogy az itt ábrázolt gázárnövekedés hosszabb távon is rontja a magyar gazdaság stabilitását a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedésén keresztül, az is látszik, hogy – ezektől persze nem függetlenül – az utóbbi napok árfolyamgyengüléséhez is jobban hozzátett, mint a zloty esetében.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az ország makrogazdasági kilátásait a legjelentősebb mértékben az uniós pénzek sorsa és a energiaválság további lefutása határozhatja meg. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint habár nem lehet ennyire egyértelműen csak ehhez a két tényezőhöz kötni a magyar gazdaság kilátásait, az igaz, hogy a forint mozgásai mögött kiemelt volt a szerepük az elmúlt időszakban.

Török szerint most van egy általános rossz érzés Magyarország “többdimenziójú sérülékenységével kapcsolatban”, bár a jegybanki kamatemelések, az üzemanyagársapkák szűkítése vagy a rezsicsökkentés csökkentése azt mutatja, hogy van korrekció a gazdaságpolitikában. Viszont a folyó fizetési mérleg részben a gázimport-kitettség miatt még mindig romlik, és a más régiós országokhoz képest nagyobb magyar államadósság is extra sérülékenységet jelent.

A 6,5 százalékos GDP-adatnál egyébként is gyengébbet (5,5 százalékot) várt, de szerinte ez a múltról szól, és most mindenkit inkább az foglalkoztat, hogy a következő két negyedévben mekkora lesz a visszaesés. A további kockázatok között szerinte például felmerül, hogy ilyen földgázárak mellett hozzá kell-e majd újra nyúlni a már csökkentett rezsicsökkentéshez, ami szintén jelentős negatív növekedési (és inflációs) kockázatot jelent.