Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?
Itthon is növeli a gazdasági kockázatokat, hogy még a világgazdaság centrumának számító ország és annak állama sem tekinthető pénzügyi menedéknek.
A tények csak zavarnák a tisztánlátást, ezért inkább propagandisztikus megközelítéssel fedik el az egyre szomorúbb realitást.
Zuhan a lej, drágul az állam finanszírozása, és valamit kéne kezdeni a költségvetéssel, miközben a kormánykoalíció összeomlott.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Inkább 3, mint 5 százalékos növekedés várható jövőre, de ez Közép-Európában és az uniós mezőnyben is az erősebb teljesítmények közé tartozhat.
Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.
A fogyasztás felpörgésére számító kormánynak és a felpörgetést megvalósító fizetésből élőknek is jó hír lehet, ha trenddé válik az év eleji adat.
A fogyasztás zuhanása miatt egyes mutatókban 2018-ba ment vissza a magyar gazdaság. A jó hír, hogy a mélyből könnyű nőni, a rossz, hogy a kilábalás lassú lesz.
A 2008-as válság kezdetén háromszor annyian vesztették el a munkájukat, mint az elmúlt évben. De csak látszólag paradox a helyzet a magyar munkaerőpiacon.