Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 30. 16:58 Pénz

Történelmi léptékben ritka az olyan inflációs spirál, amitől a magyar gazdaságot sokan féltik

Az infláció megugrása óta a hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran hasonlítják a jelenlegi gazdaság helyzetet a hetvenes évekhez, amikor a magas infláció és bérnövekedés lassú gazdasági növekedéssel, vagy stagnálással járt együtt.

A G7-en idén több cikkben is foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy tapasztalható-e a magyar gazdaságban az ún. ár-bér spirál, amikor az árak és a bérek növelése egymást erősítő folyamatként okoz hosszabb távon is jelentősebb inflációt. 

Mindez itthon és más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is visszatérő téma: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban a magyar gazdaságot ettől féltve kritizálta az Aldit, amiért inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak, de például az angol jegybankelnök is erre hivatkozva intette mértékletességre a béremeléseknél az angol dolgozókat. A jelenség megítélése ellentmondásos: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni, de azóta is jelennek meg gazdasági hírek ebbe a narratívába csomagolva. 

A megközelítések attól függően is különböznek, hogy az elemzések pontosan mit tekintenek ilyen spirálnak. Magyarországon az infláció éves alapon 2021 júliusa óta minden hónapban egyre nagyobb volt, miközben a bérek növekedése ugyanilyen viszonyításban kevésbé egyértelmű, de nagyjából szintén gyorsuló tendenciát mutatott.

Az árak és bérek gyorsuló növekedését ilyen felfogásban még úgy is lehet ár-bér spirálnak nevezni, ha az adott időszakon belül az árnövekedés meghaladja a bérek növekedését, tehát csökkennek a reálbérek, ahogy az a magyar bérekkel történt szeptemberben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberbenAugusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

A másik megközelítés ezzel szemben arra fókuszál, hogy a béreket emelése és a drágulás között van-e ok-okozati viszony: ilyen összefüggést viszont nem talált a jegybank elemzése.

Ilyen szempontból is kifejezetten érdekes következtetéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissen megjelent kutatása, amiben a hatvanas évektől kezdve, országok széles körében és adatalapú definícó mentén vizsgálják a spirálok gyakoriságát és hatását.

Kezdjük a megközelítéssel. Az IMF tanulmánya szerint az ár-bér-spirál több jelenség egyidejű érvényesülésének a következménye. Egyrészt szükség van arra, hogy a munkavállalók el akarják érni, hogy megmaradjon, vagy nőjön a fizetésük reálértéke, másrészt pedig az, hogy a cégek a növekvő bérköltségeik mellett a nyereségrátájuk fenntartását célozzák meg. Emellett a bérek és árak alkalmazkodása nem azonnal történik, hanem bizonyos időbe telik, mire ezeket emelni kezdik. A béremelések és az áremelések egymás következményei egy ilyen spirálban, és a tanulmány azt is kiemeli, hogy

nem feltétlenül az infláció emelkedése a spirál kialakulásának nyoma, hanem a magas inflációval jellemezhető időszak elhúzódása.

A másik érdekes kérdés, hosszabb időtávon mennyire jellemző az ilyesmi kialakulása, és milyen hatásai vannak? Az IMF kutatói 1960 és 2021 között vizsgálták a fejlett gazdaságok körében a jelenség előfordulásának a gyakoriságát. Egész konkrétan azt, amikor egy országban legalább négy egymás utáni negyedévben háromban volt jellemző a fogyasztói árak és a nominális bérek gyorsuló ütemű növekedése. Összesen 79 olyan időszakot találtak, amikor ez egy országban teljesült, viszont ezeknek az eseteknek a többségében, néhány kivételtől eltekintve a spirál beindulása utáni nyolcadik negyedévben már nem volt jellemző a további gyorsulás. Az infláció és bérnövekedés is stabilizálódott, a reálbérnövekedés szintje pedig nagyjából változatlan maradt. 

A kutatók által beazonosított 79 eset közül a mi régiónkból a cseh és a szlovák gazdaságban fordult elő ilyen jelenség (a magyar gazdaság nem szerepel a vizsgált országok között). Az is érdekes, hogy a 70-es évektől kezdve folyamatosan ritkult ezeknek az időszakoknak az előfordulása.

Mivel az Egyesült Államokban és Európában is olyan gazdasági helyzet alakult ki a járvány utáni időszakban, ami felveti a spirál kialakulásának lehetőségét, a tanulmány külön megvizsgálta azokat a periódusokat, amik makrogazdasági szempontból hasonlóak voltak a mostanihoz. Egész konkrétan olyan időszakokat néztek meg, amikor négyből három negyedévben az éves alapú bérnövekedés és az infláció növekedése mellett a mostani időszakra jellemző reálbércsökkenés volt jellemző (tehát az infláció szintje magasabb volt, mint a bérnövekedés) és stagnált vagy csökkent a munkanélküliség. Bár kivételes esetek itt is voltak, ennek a 22 esetnek a többségében

ezeket a periódusokat az ár-bér spirál fennmaradása nem, csak hosszabb távon is fennmaradó bérnövekedés követte.

A tanulmány következtetése, hogy önmagában a nominális bérnövekedés gyorsulása egy olyan időszakban, amikor magas az infláció, nem feltétlenül az ár-bér spirál kialakulásának a jele. Az IMF kutatói szerint habár még túl korai lenne kijelenteni, hogy a világjárványból való kilábalás hasonlóan megy majd végbe, mint a makrogazdasági szempontból hasonló periódusok a múltban. De a történelmi tanulság az, hogy nem ritka, hogy a bérnövekedést hosszabb távon az infláció mérséklődése követi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az inflációCsak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz ár-bér spirál árak bérek imf makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.