Az infláció megugrása óta a hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran hasonlítják a jelenlegi gazdaság helyzetet a hetvenes évekhez, amikor a magas infláció és bérnövekedés lassú gazdasági növekedéssel, vagy stagnálással járt együtt.
A G7-en idén több cikkben is foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy tapasztalható-e a magyar gazdaságban az ún. ár-bér spirál, amikor az árak és a bérek növelése egymást erősítő folyamatként okoz hosszabb távon is jelentősebb inflációt.
Mindez itthon és más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is visszatérő téma: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban a magyar gazdaságot ettől féltve kritizálta az Aldit, amiért inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak, de például az angol jegybankelnök is erre hivatkozva intette mértékletességre a béremeléseknél az angol dolgozókat. A jelenség megítélése ellentmondásos: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni, de azóta is jelennek meg gazdasági hírek ebbe a narratívába csomagolva.
A megközelítések attól függően is különböznek, hogy az elemzések pontosan mit tekintenek ilyen spirálnak. Magyarországon az infláció éves alapon 2021 júliusa óta minden hónapban egyre nagyobb volt, miközben a bérek növekedése ugyanilyen viszonyításban kevésbé egyértelmű, de nagyjából szintén gyorsuló tendenciát mutatott.
Az árak és bérek gyorsuló növekedését ilyen felfogásban még úgy is lehet ár-bér spirálnak nevezni, ha az adott időszakon belül az árnövekedés meghaladja a bérek növekedését, tehát csökkennek a reálbérek, ahogy az a magyar bérekkel történt szeptemberben.
A másik megközelítés ezzel szemben arra fókuszál, hogy a béreket emelése és a drágulás között van-e ok-okozati viszony: ilyen összefüggést viszont nem talált a jegybank elemzése.
Ilyen szempontból is kifejezetten érdekes következtetéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissen megjelent kutatása, amiben a hatvanas évektől kezdve, országok széles körében és adatalapú definícó mentén vizsgálják a spirálok gyakoriságát és hatását.
Kezdjük a megközelítéssel. Az IMF tanulmánya szerint az ár-bér-spirál több jelenség egyidejű érvényesülésének a következménye. Egyrészt szükség van arra, hogy a munkavállalók el akarják érni, hogy megmaradjon, vagy nőjön a fizetésük reálértéke, másrészt pedig az, hogy a cégek a növekvő bérköltségeik mellett a nyereségrátájuk fenntartását célozzák meg. Emellett a bérek és árak alkalmazkodása nem azonnal történik, hanem bizonyos időbe telik, mire ezeket emelni kezdik. A béremelések és az áremelések egymás következményei egy ilyen spirálban, és a tanulmány azt is kiemeli, hogy
nem feltétlenül az infláció emelkedése a spirál kialakulásának nyoma, hanem a magas inflációval jellemezhető időszak elhúzódása.
A másik érdekes kérdés, hosszabb időtávon mennyire jellemző az ilyesmi kialakulása, és milyen hatásai vannak? Az IMF kutatói 1960 és 2021 között vizsgálták a fejlett gazdaságok körében a jelenség előfordulásának a gyakoriságát. Egész konkrétan azt, amikor egy országban legalább négy egymás utáni negyedévben háromban volt jellemző a fogyasztói árak és a nominális bérek gyorsuló ütemű növekedése. Összesen 79 olyan időszakot találtak, amikor ez egy országban teljesült, viszont ezeknek az eseteknek a többségében, néhány kivételtől eltekintve a spirál beindulása utáni nyolcadik negyedévben már nem volt jellemző a további gyorsulás. Az infláció és bérnövekedés is stabilizálódott, a reálbérnövekedés szintje pedig nagyjából változatlan maradt.
A kutatók által beazonosított 79 eset közül a mi régiónkból a cseh és a szlovák gazdaságban fordult elő ilyen jelenség (a magyar gazdaság nem szerepel a vizsgált országok között). Az is érdekes, hogy a 70-es évektől kezdve folyamatosan ritkult ezeknek az időszakoknak az előfordulása.
Mivel az Egyesült Államokban és Európában is olyan gazdasági helyzet alakult ki a járvány utáni időszakban, ami felveti a spirál kialakulásának lehetőségét, a tanulmány külön megvizsgálta azokat a periódusokat, amik makrogazdasági szempontból hasonlóak voltak a mostanihoz. Egész konkrétan olyan időszakokat néztek meg, amikor négyből három negyedévben az éves alapú bérnövekedés és az infláció növekedése mellett a mostani időszakra jellemző reálbércsökkenés volt jellemző (tehát az infláció szintje magasabb volt, mint a bérnövekedés) és stagnált vagy csökkent a munkanélküliség. Bár kivételes esetek itt is voltak, ennek a 22 esetnek a többségében
ezeket a periódusokat az ár-bér spirál fennmaradása nem, csak hosszabb távon is fennmaradó bérnövekedés követte.
A tanulmány következtetése, hogy önmagában a nominális bérnövekedés gyorsulása egy olyan időszakban, amikor magas az infláció, nem feltétlenül az ár-bér spirál kialakulásának a jele. Az IMF kutatói szerint habár még túl korai lenne kijelenteni, hogy a világjárványból való kilábalás hasonlóan megy majd végbe, mint a makrogazdasági szempontból hasonló periódusok a múltban. De a történelmi tanulság az, hogy nem ritka, hogy a bérnövekedést hosszabb távon az infláció mérséklődése követi.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
