Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 30. 16:58 Pénz

Történelmi léptékben ritka az olyan inflációs spirál, amitől a magyar gazdaságot sokan féltik

Az infláció megugrása óta a hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran hasonlítják a jelenlegi gazdaság helyzetet a hetvenes évekhez, amikor a magas infláció és bérnövekedés lassú gazdasági növekedéssel, vagy stagnálással járt együtt.

A G7-en idén több cikkben is foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy tapasztalható-e a magyar gazdaságban az ún. ár-bér spirál, amikor az árak és a bérek növelése egymást erősítő folyamatként okoz hosszabb távon is jelentősebb inflációt. 

Mindez itthon és más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is visszatérő téma: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban a magyar gazdaságot ettől féltve kritizálta az Aldit, amiért inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak, de például az angol jegybankelnök is erre hivatkozva intette mértékletességre a béremeléseknél az angol dolgozókat. A jelenség megítélése ellentmondásos: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni, de azóta is jelennek meg gazdasági hírek ebbe a narratívába csomagolva. 

A megközelítések attól függően is különböznek, hogy az elemzések pontosan mit tekintenek ilyen spirálnak. Magyarországon az infláció éves alapon 2021 júliusa óta minden hónapban egyre nagyobb volt, miközben a bérek növekedése ugyanilyen viszonyításban kevésbé egyértelmű, de nagyjából szintén gyorsuló tendenciát mutatott.

Az árak és bérek gyorsuló növekedését ilyen felfogásban még úgy is lehet ár-bér spirálnak nevezni, ha az adott időszakon belül az árnövekedés meghaladja a bérek növekedését, tehát csökkennek a reálbérek, ahogy az a magyar bérekkel történt szeptemberben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberbenAugusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

A másik megközelítés ezzel szemben arra fókuszál, hogy a béreket emelése és a drágulás között van-e ok-okozati viszony: ilyen összefüggést viszont nem talált a jegybank elemzése.

Ilyen szempontból is kifejezetten érdekes következtetéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissen megjelent kutatása, amiben a hatvanas évektől kezdve, országok széles körében és adatalapú definícó mentén vizsgálják a spirálok gyakoriságát és hatását.

Kezdjük a megközelítéssel. Az IMF tanulmánya szerint az ár-bér-spirál több jelenség egyidejű érvényesülésének a következménye. Egyrészt szükség van arra, hogy a munkavállalók el akarják érni, hogy megmaradjon, vagy nőjön a fizetésük reálértéke, másrészt pedig az, hogy a cégek a növekvő bérköltségeik mellett a nyereségrátájuk fenntartását célozzák meg. Emellett a bérek és árak alkalmazkodása nem azonnal történik, hanem bizonyos időbe telik, mire ezeket emelni kezdik. A béremelések és az áremelések egymás következményei egy ilyen spirálban, és a tanulmány azt is kiemeli, hogy

nem feltétlenül az infláció emelkedése a spirál kialakulásának nyoma, hanem a magas inflációval jellemezhető időszak elhúzódása.

A másik érdekes kérdés, hosszabb időtávon mennyire jellemző az ilyesmi kialakulása, és milyen hatásai vannak? Az IMF kutatói 1960 és 2021 között vizsgálták a fejlett gazdaságok körében a jelenség előfordulásának a gyakoriságát. Egész konkrétan azt, amikor egy országban legalább négy egymás utáni negyedévben háromban volt jellemző a fogyasztói árak és a nominális bérek gyorsuló ütemű növekedése. Összesen 79 olyan időszakot találtak, amikor ez egy országban teljesült, viszont ezeknek az eseteknek a többségében, néhány kivételtől eltekintve a spirál beindulása utáni nyolcadik negyedévben már nem volt jellemző a további gyorsulás. Az infláció és bérnövekedés is stabilizálódott, a reálbérnövekedés szintje pedig nagyjából változatlan maradt. 

A kutatók által beazonosított 79 eset közül a mi régiónkból a cseh és a szlovák gazdaságban fordult elő ilyen jelenség (a magyar gazdaság nem szerepel a vizsgált országok között). Az is érdekes, hogy a 70-es évektől kezdve folyamatosan ritkult ezeknek az időszakoknak az előfordulása.

Mivel az Egyesült Államokban és Európában is olyan gazdasági helyzet alakult ki a járvány utáni időszakban, ami felveti a spirál kialakulásának lehetőségét, a tanulmány külön megvizsgálta azokat a periódusokat, amik makrogazdasági szempontból hasonlóak voltak a mostanihoz. Egész konkrétan olyan időszakokat néztek meg, amikor négyből három negyedévben az éves alapú bérnövekedés és az infláció növekedése mellett a mostani időszakra jellemző reálbércsökkenés volt jellemző (tehát az infláció szintje magasabb volt, mint a bérnövekedés) és stagnált vagy csökkent a munkanélküliség. Bár kivételes esetek itt is voltak, ennek a 22 esetnek a többségében

ezeket a periódusokat az ár-bér spirál fennmaradása nem, csak hosszabb távon is fennmaradó bérnövekedés követte.

A tanulmány következtetése, hogy önmagában a nominális bérnövekedés gyorsulása egy olyan időszakban, amikor magas az infláció, nem feltétlenül az ár-bér spirál kialakulásának a jele. Az IMF kutatói szerint habár még túl korai lenne kijelenteni, hogy a világjárványból való kilábalás hasonlóan megy majd végbe, mint a makrogazdasági szempontból hasonló periódusok a múltban. De a történelmi tanulság az, hogy nem ritka, hogy a bérnövekedést hosszabb távon az infláció mérséklődése követi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az inflációCsak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Pénz ár-bér spirál árak bérek imf makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 12:59 Pénz, Világ

Brutálisan átrendezi az élelmiszerpiacot az infláció, a saját márkás termékek áraival nehéz versenyezni

Nagyon sokat lehet fogni az élelmiszereken, ha a vásárlók tudatosabbak, márpedig a magas infláció miatt egyre inkább azzá válnak.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.