Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 30. 16:58 Pénz

Történelmi léptékben ritka az olyan inflációs spirál, amitől a magyar gazdaságot sokan féltik

Az infláció megugrása óta a hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran hasonlítják a jelenlegi gazdaság helyzetet a hetvenes évekhez, amikor a magas infláció és bérnövekedés lassú gazdasági növekedéssel, vagy stagnálással járt együtt.

A G7-en idén több cikkben is foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy tapasztalható-e a magyar gazdaságban az ún. ár-bér spirál, amikor az árak és a bérek növelése egymást erősítő folyamatként okoz hosszabb távon is jelentősebb inflációt. 

Mindez itthon és más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is visszatérő téma: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban a magyar gazdaságot ettől féltve kritizálta az Aldit, amiért inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak, de például az angol jegybankelnök is erre hivatkozva intette mértékletességre a béremeléseknél az angol dolgozókat. A jelenség megítélése ellentmondásos: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni, de azóta is jelennek meg gazdasági hírek ebbe a narratívába csomagolva. 

A megközelítések attól függően is különböznek, hogy az elemzések pontosan mit tekintenek ilyen spirálnak. Magyarországon az infláció éves alapon 2021 júliusa óta minden hónapban egyre nagyobb volt, miközben a bérek növekedése ugyanilyen viszonyításban kevésbé egyértelmű, de nagyjából szintén gyorsuló tendenciát mutatott.

Az árak és bérek gyorsuló növekedését ilyen felfogásban még úgy is lehet ár-bér spirálnak nevezni, ha az adott időszakon belül az árnövekedés meghaladja a bérek növekedését, tehát csökkennek a reálbérek, ahogy az a magyar bérekkel történt szeptemberben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberbenAugusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

A másik megközelítés ezzel szemben arra fókuszál, hogy a béreket emelése és a drágulás között van-e ok-okozati viszony: ilyen összefüggést viszont nem talált a jegybank elemzése.

Ilyen szempontból is kifejezetten érdekes következtetéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissen megjelent kutatása, amiben a hatvanas évektől kezdve, országok széles körében és adatalapú definícó mentén vizsgálják a spirálok gyakoriságát és hatását.

Kezdjük a megközelítéssel. Az IMF tanulmánya szerint az ár-bér-spirál több jelenség egyidejű érvényesülésének a következménye. Egyrészt szükség van arra, hogy a munkavállalók el akarják érni, hogy megmaradjon, vagy nőjön a fizetésük reálértéke, másrészt pedig az, hogy a cégek a növekvő bérköltségeik mellett a nyereségrátájuk fenntartását célozzák meg. Emellett a bérek és árak alkalmazkodása nem azonnal történik, hanem bizonyos időbe telik, mire ezeket emelni kezdik. A béremelések és az áremelések egymás következményei egy ilyen spirálban, és a tanulmány azt is kiemeli, hogy

nem feltétlenül az infláció emelkedése a spirál kialakulásának nyoma, hanem a magas inflációval jellemezhető időszak elhúzódása.

A másik érdekes kérdés, hosszabb időtávon mennyire jellemző az ilyesmi kialakulása, és milyen hatásai vannak? Az IMF kutatói 1960 és 2021 között vizsgálták a fejlett gazdaságok körében a jelenség előfordulásának a gyakoriságát. Egész konkrétan azt, amikor egy országban legalább négy egymás utáni negyedévben háromban volt jellemző a fogyasztói árak és a nominális bérek gyorsuló ütemű növekedése. Összesen 79 olyan időszakot találtak, amikor ez egy országban teljesült, viszont ezeknek az eseteknek a többségében, néhány kivételtől eltekintve a spirál beindulása utáni nyolcadik negyedévben már nem volt jellemző a további gyorsulás. Az infláció és bérnövekedés is stabilizálódott, a reálbérnövekedés szintje pedig nagyjából változatlan maradt. 

A kutatók által beazonosított 79 eset közül a mi régiónkból a cseh és a szlovák gazdaságban fordult elő ilyen jelenség (a magyar gazdaság nem szerepel a vizsgált országok között). Az is érdekes, hogy a 70-es évektől kezdve folyamatosan ritkult ezeknek az időszakoknak az előfordulása.

Mivel az Egyesült Államokban és Európában is olyan gazdasági helyzet alakult ki a járvány utáni időszakban, ami felveti a spirál kialakulásának lehetőségét, a tanulmány külön megvizsgálta azokat a periódusokat, amik makrogazdasági szempontból hasonlóak voltak a mostanihoz. Egész konkrétan olyan időszakokat néztek meg, amikor négyből három negyedévben az éves alapú bérnövekedés és az infláció növekedése mellett a mostani időszakra jellemző reálbércsökkenés volt jellemző (tehát az infláció szintje magasabb volt, mint a bérnövekedés) és stagnált vagy csökkent a munkanélküliség. Bár kivételes esetek itt is voltak, ennek a 22 esetnek a többségében

ezeket a periódusokat az ár-bér spirál fennmaradása nem, csak hosszabb távon is fennmaradó bérnövekedés követte.

A tanulmány következtetése, hogy önmagában a nominális bérnövekedés gyorsulása egy olyan időszakban, amikor magas az infláció, nem feltétlenül az ár-bér spirál kialakulásának a jele. Az IMF kutatói szerint habár még túl korai lenne kijelenteni, hogy a világjárványból való kilábalás hasonlóan megy majd végbe, mint a makrogazdasági szempontból hasonló periódusok a múltban. De a történelmi tanulság az, hogy nem ritka, hogy a bérnövekedést hosszabb távon az infláció mérséklődése követi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az inflációCsak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz ár-bér spirál árak bérek imf makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2023. december 6. 04:34 Pénz

A külföldi befektetők összeszerelő üzemeire épített gazdaságban a GDP nőhet, de a bérek alig

A fejlett országok közül Magyarországon marad helyben a GDP egyik legkisebb része.

Karsai Gábor
2023. december 5. 16:24 Közélet, Pénz

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni

Nem érdemes előre inni a medve bőrére, ugyanis nem mindegy, mitől csökken az infláció - egy korai lazítás csak elhúzódó problémákat generál.

Debreczeni Anna
2023. december 1. 14:29 Pénz, Támogatói tartalom

Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak

Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. december 8. 12:18 Élet

2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.

Torontáli Zoltán
2023. december 7. 18:14 Adat, Élet

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett

A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.