Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 15. 06:14 Vállalat

Veszélyes irányba indult el az utóbbi hónapokban a magyar gazdaság

Sztrájkra készülnek a MOL Petrokémia Zrt. tiszaújvárosi üzemének munkavállalói, miután a cég 10 százalékos béremelési követelésükkel szemben csak 7 százalékot ajánlott. Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők, mert a MÁV nem tartja indokoltnak, hogy egyszeri kifizetéssel kompenzálja őket az 5,1 százalékos infláció mellett teljesen elmaradó tavalyi béremelések miatt. És márciusban sztrájkolhatnak a tanárok is, többek között azért, mert elfogadhatatlannak tartják az alapbérüket nem, csak a bérpótlékukat érintő 10 százalékos fizetésemelést.

2022-ben eddig az elmúlt években megszokotthoz képest több a béremelések körüli konfliktus, még ha a szakszervezetek és cégek által büszkén közzétett két számjegyű béremelésekről több hír is van a napi sajtóban. Ugyanakkor a hírek mindkét csoportja ugyanarról a jelenségről árulkodik: a járvány után helyreálló, újra jelentős munkaerőhiány miatt feszessé váló munkaerőpiacról, ahol a bérnyomás nagyobb emeléseket kényszerít ki a gazdaság jelentős részében.

Ez a munkaerőpiaci helyzet bizonyos szempontból a járvány előtti időszakra emlékeztet, van viszont egy jelentős különbség: a januárra közel 8 százalékra emelkedő infláció. Habár – ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk – ennek az inflációnak a nagyobb részét külső tényezők határozták meg, a jelenség könnyen hosszabb távúvá és öngerjesztővé válhat, ha a béremelések rövid távon a cégeket áremelésre kényszerítik, amely visszahatva magasabb bérköveteléseknek ágyaz meg annak érdekében, hogy a bérek tartsák a reálértéküket.

Ha a gazdaság szereplői magasabb inflációra kezdenek berendezkedni – közgazdászul „nőnek az inflációs várakozásaik” – akkor ez a folyamat az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásához vezethet. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 2015-től kezdve jelentősebb bérnövekedés a járvány előtti időszakban nem járt együtt az infláció jelentős és trendszerű emelkedésével. Az utóbbi hónapokban egyre több jel mutat arra, hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek ezt veszélyeztethetik.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban egyre több elemző hívja fel a figyelmet a jelenségre, és úgy néz ki, hogy a gazdaságpolitika irányítói is tudatában vannak ennek. A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében hosszabban foglalkozott a jelenséggel (bár nem a magyar gazdaságra vonatkozóan, csak általánosságban), Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton pedig nemrég egyenesen úgy fogalmazott, hogy

a következő hónapok legfontosabb feladata az ár-bér spirál kialakulásnak megakadályozása lesz.

Ebben a cikkben szakszervezeti vezetőkkel, HR-szolgáltatásokat nyújtó cégekkel folytatott beszélgetéseink alapján arra a kérdésre próbálunk meg választ adni, hogy valóban beindulhatott-e az ár-bér spirál a magyar gazdaságban, és hosszabb távon milyen folyamatok határozhatják meg az ár-bér dinamika alakulását.

Bekalkulálják az emelésbe a várható inflációt

Az alábbi ábrán látszik, hogy iparági lebontásban miként oszlik meg a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A cikk szempontjából ez az ábra azért érdekes, mert az ár-bér spirál elterjedtségének egyik indikátora, hogy mely, illetve foglalkoztatás szempontjából mennyire releváns iparágakban tapasztalhatóak a jelei.
 

Kezdésnek két (foglalkoztatottság szempontjából) meghatározó iparág szakszervezeti képviselőjével, a feldolgozóiparon belül a jármű- és gépgyártásra rálátó László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével és Karsai Zoltánnal, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével beszéltünk.

László Zoltán arról számolt be, hogy február elejéig több mint száz bértárgyalást zártak le a Vasassal, és ezek egy-két kivételtől eltekintve mind a várható infláció feletti béremeléssel zárultak.

Több esetben úgy nézett ki a tárgyalás, hogy volt a béremelésen belül egy fix rész, az infláció, és e fölé jött a differenciált emelés. Az utolsó néhány tárgyalásunk nehezebb volt, de előtte könnyen kaptunk nagyobb ajánlatokat. A tárgyalások első körében átlagosan 12-18 százalékos, az utóbbi pár esetében 9-14 százalékos átlagos emelés volt a jellemző

– mondta.

Karsai Zoltán szerint a kiskereskedelemben az eddig lezárult tárgyalások alapján szintén a várható infláció felett nőnek majd a bérek.

Átlagosan 10 százalék feletti emelések jellemzőek eddig, de persze vannak olyan áruházak, ahol nem két számjegyű az emelés

– mondta, hozzátéve, hogy több jelentős áruházláncnál csak márciusban, a pénzügyi év lezárulása után lesznek bérmegegyezések.

Azzal kapcsolatban, hogy az infláció mennyire jelent tényezőt a tárgyalások során, megjegyezte, hogy a 200-300 ezer forint között kereső kiskereskedelmi dolgozók inflációs kosarában az élelmiszerek jelentősebb tételnek számítanak, ezért ezt is fontos figyelembe vennie a szakszervezetnek.

Alig akad olyan iparág, ahol nem feszes a munkaerőpiac

Két jelentősebb iparágban tehát beépül az infláció a tárgyalásokba, de mi a helyzet a többivel? Az elmúlt időszakban több olyan felmérés is megjelent, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy máshol is megjelentek a magas inflációs várakozások.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete tavaly októberben 2214 hazai vállalkozás béremelési terveire kérdezett rá, amiből az derült ki, hogy a cégek négyötöde tervezett béremelést, 18 százaléka nem tervezett változtatni a béreken, és csak 1 százalék számolt be bércsökkentési tervekről. A magyar cégek 75 százaléka, a külföldi cégek 94 százaléka tervezett béremelést, többségük inflációt meghaladóan. Az infláció ugyanakkor épp az év utolsó hónapjaiban lőtt ki, ezért még érdekesebbek azok a felmérések, amelyek alapján az idei év eleji terveket lehet összehasonlítani a tavaly év végiekkel.

A Profession.hu állásportál tavaly szeptemberi és idén januári felmérései alapján 57-ről 67 százalékra nőtt az olyan cégek aránya, amelyek 2022-ben terveztek béremeléseket. Az esetek legnagyobb részében, a cégek 44 százalékában az emelést az infláció növekedésével indokolták.

A cég felmérése alapján az emelések átlagban megközelítik majd a 10 százalékot (9,7 százalék) a tavalyi 9,2 százalékos átlag után.

Tavaly áprilisra gyakorlatilag visszajutottunk oda a munkaerőpiacon, ahol a járvány előtt voltunk

– mondta Martis István, a Profession.hu vezérigazgatója.

Az emberek korábban óvatosan váltottak, de az elmúlt fél-háromnegyed évben kijöttek a Covid félelemből, és a munkahelyváltás felélénkült. Közben mindenki elkezdte érezni a pénztárcáján is, hogy drágább lett az élet. Emiatt már a bértárgyalásokon szó van az infláció kompenzálásáról

– mondta, hozzátéve hogy az elmúlt években ez nem volt jellemző. 

Ugyanezt a jelenséget támasztották alá a főleg multinacionális cégeknek és exportáló magyar közepes- és nagyvállalatoknak béradatbázisokat, HR-benchmark szolgáltatásokat kínáló SmartScale felmérései.

Nánássy-Kassim András, a SmartScale ügyvezetője a G7-nek azt mondta, ő maga is meglepődött, amikor október után januárban is lekérdezték a felmérésükben részt vevő 182 vállalat fizetésemelési terveit, és az derült ki, hogy a cégek 44 százaléka az eredetileg tervezettnél magasabb béremelések mellett döntött az év utolsó két és fél hónapjának fejleményei alapján. Az indokok között több tényező is felmerült, például a szocho csökkentése, a korábbi években elmaradt bérfejlesztés, de kiemelkedően gyakori az infláció volt.

Arra a kérdésre, hogy az emelések mértéke hogyan viszonyul 2020 elejéhez, amikor a munkaerőpiac még elég feszes volt a járvány előtti utolsó hónapokban, Nánássy-Kassim azt mondta, a tervezett emelések mértéke is magasabb most: a fizikai dolgozók esetében a 2020-as átlagos 6,4 után 7,9 százalék, szellemi dolgozók esetében 7,9 után 9,7 százalék . Az elmúlt öt évben, amióta a felméréseket készítik, olyan sem fordult elő, hogy rövid idő alatt ennyit, szellemi dolgozók esetében 3,4, fizikaiak esetében pedig 3,9 százalékpontot nőttek volna a tervezett emelések ilyen rövid idő alatt.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, iparági lebontásban az informatikai és a távközlés, a logisztika és az ipari termelés emelkedik ki a tervezett béremelések mértékében, és gyakorlatilag az összes szektorban meghaladják a tervezett emelések a várható 5,5-6 százalékos inflációt (de szintén erőteljes növekedés várható az építőiparban, ami a felmérésben nem szerepel).

Iparági szinten az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC) és a pénzügyi területek húzhatják vissza az emelések átlagát, és bár a felmérésben nem szerepel, de ide tartozik a turizmus-vendéglátás is, amely a járvány után még nem nagyon talált magára.  Nánássy-Kassim azonban az SSC-k kapcsán megjegyezte, hogy nem lenne meglepve, ha ezen a területen év közben lennének még emelések, ugyanis az elmúlt években ebben a szegmensben 20-30 százalékos fluktuáció sem volt ritka, és a távmunka terjedése miatt már a béren kívüli tényezők (jó irodai hangulat, ingyen kávé, gyümölcsnap, stb.) sem annyira vonzóak az ilyen munkahelyeken.

Nánássy-Kassim szerint az olyan cégeknél, ahol szakszervezet folytat bértárgyalásokat, érezhető, hogy jó tárgyalási pozícióban van a munkavállalói érdekképviselet. A mostani munkaerőpiaci helyzetben viszont az olyan cégeknél is kialakul a bérnyomás, ahol egyéni alkuk alapján dőlnek el a bérek.

Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy egy alacsonyabb emelés esetén a munkatársak elkezdenek zúgolódni, csalódottak lesznek és ez előbb-utóbb visszajut a HR-hez, a menedzsmenthez, amely nem akarja, hogy rossz legyen a hangulat. Mivel most nehéz jó embert találni és megtartani, ez magasabb emeléseket kényszerít ki

– mondta.

A spirál ellen ható ágazatok

Adott tehát a jelentős bérnyomás, és a Magyar Nemzeti Bank januári inflációs adatról szóló gyorselemzése alapján a cégek is elkezdtek árakat emelni, erre utal például, hogy a ritkán változó árú termékek inflációjára vonatkozó adat 2004 óta soha nem volt olyan magas, mint januárban.

Ennek ellenére ugyanakkor mégis vannak a munkaerőpiacnak olyan szegmensei, ahol kevésbé vagy szinte egyáltalán nem fog érvényesülni az ár-bér spirál. Az első nagyobb terület a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek csoportja, amelynek tagjai a GVI már idézett felmérése szerint 48 százalékban változatlan vagy csökkentő bértömeggel számoltak 2022-re.

Ebben a szegmensben van idén egy jelentős egyszeri hatás is, a minimálbér 19,5 százalékos emelése, amely a jegybank inflációs jelentése szerint „több mint 1 millió foglalkoztatottat érint közvetlenül, míg a bértorlódáson keresztül egészen a bruttó átlagkereset szintjéig fejtheti ki hatását, ezzel összesen 2,5 millió munkavállaló bérét befolyásolva”. A jegybank számításai szerint összességében csak ez az intézkedés két százalékponttal emeli a versenyszféra bérdinamikáját idén. Mivel azonban a minimálbér alakulására Magyarországon jelentős befolyása van a kormánynak, ugyanez a tényező bérnövekedést hűtő tényezőként is funkcionálhat jövőre, szükség esetén. 

Részben szintén a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősebb emelése miatt foghatják vissza hosszabb távon a béreket azok a szegmensek, ahol az állam a foglalkoztató.

Amikor az év végén a közszféra különböző szegmenseiben 10-20 százalékos béremeléseket jelentettek be, ezek közül nagyon sok területen részben csak a garantált bérminimum emelése miatt nőttek a bérek

– mondta a G7-nek a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Csóti Csaba, aki azt is megjegyezte, hogy ezek az emelések nem tárgyalások eredményei, hanem az állam egyoldalú döntései voltak.

Ez a mostani emelés választás előtti kompenzáció, az elmúlt évek elmaradt emelései után

– mondta.

Ilyen értelemben tehát az idei bérrobbanáson belül vannak jelentős, egyszerinek tekinthető hatások. És még a versenyszférában sem mindig teljesen egyértelmű, hogy béremelésekből áremelések lesznek, a vendéglátásban például bőven volt rá példa, hogy kisebb vállalkozások inkább bezártak, mert nem volt reális, hogy olyan szinten emeljenek árat, hogy kifizessék a megnövekedett béreket.

László Zoltán a feldolgozóipari beszállító kkv-k kapcsán például arról számolt be, hogy náluk sokszor kisebbek az emelések, és rugalmasabbak is. Emellett azt is megemlítette, hogy az utóbbi időben a külföldi vendégmunkások száma is nő, a munkaerőkölcsönzés is felpörgött.

Viszont a cégek erre is egyre kevésbé tekintenek hosszú távú megoldásként, és egyre reálisabban mérik fel, hogy ez a fluktuációra nem mindig megoldás

– mondta.

Összességében tehát az látszik, hogy egyre több az ár-bér spirálra utaló jel, bár az egyszeri hatások miatt önmagától is jöhet valamilyen szintű enyhülés. Az inflációs várakozások kialakulása miatt azonban a jegybanki szigorítás elkerülhetetlen lesz. Egy túl határozott szigorítás viszont nem oldaná meg a globális ellátási láncok problémáit vagy az energiaárak emelkedését, túlzottan visszaszoríthatja viszont az olyan egyébként kívánatos és egészséges gazdasági folyamatokat, mint a gazdasági növekedése és a béremelkedés. A kihívás ezért most az, hogy a jegybank lépéseinek tempója és erőssége arányos legyen az inflációt alakító belföldi tényezők jelentőségének alakulásával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulásA 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét százalék körüli inflációnál már csökkenhet a kormány támogatottságaIlyen szintű inflációnál már veszélyben érezheti a támogatottságát a kormány, nem véletlen, hogy csúcsra járatják a hangulatjavító intézkedéseket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat ár-bér spirál árak bérek infláció makrogazdaság reálbérek Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. június 12. 19:09 Vállalat, Világ

Milliókkal drágulhatnak a kínai autók Magyarországon az új vámok miatt

Csorbulhat a kínai elektromos autók árelőnye az európai modellekhez képest, de teljesen nem fog eltűnni.

Jandó Zoltán
2024. június 10. 16:05 Vállalat

Hatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtől

Miközben a dunaújvárosi acélmű új tulajdonosa bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.

Hajdu Miklós
2024. június 7. 13:27 Közélet, Vállalat

Megtartja magának az állam Ferihegyet, vagy beszáll oda is a NER?

Teljesült a kormány évek óta hangoztatott célja, de a korábbi állami felvásárlások alapján nem lenne meglepő, ha tulajdonostársként baráti üzletemberek is megjelennének.

Fontos

Trippon Mariann
2024. június 13. 16:09 Pénz

Lassan mozdulnak a nagy jegybankok, és ez az MNB mozgásterét is szűkíti

A szolgáltatások továbbra is gyors drágulása miatt csak nagyon lassan csökkentik a kamatokat a fejlett országok jegybankjai.

Stubnya Bence
2024. június 13. 14:07 Közélet

Pár éve még 68 órás munkahéttel került be a hírekbe az üzem, ahonnan most 500 embert eresztenek szélnek

Változnak a fogyasztói igények, ezért bezár a Henkel körösladányi üzeme, ahol 1990 óta gyártottak mosóport.

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.