Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter Stubnya Bence
2022. január 24. 06:05 Adat, Közélet

Hét százalék körüli inflációnál már csökkenhet a kormány támogatottsága

A kormánynak sok problémája van a koronavírus-válság utáni gazdaság irányításával. A gazdaság éppen csak kilábalt a járvány okozta válságból, és a kormány intézkedései alapján arra lehet következtetni, hogy a választások előtt ezt jelentősebb kockázatnak érzékelik. 

Bár egyes adatok bizakodásra adnak okot, a munkanélküliség tavaly szeptember és november között visszatért a járvány előtti szintre, a foglalkoztatottság pedig csúcsot döntött, de például az inflációt tekintve Európa országainak élvonalába tartozunk. Csak Lengyelországban és a balti országokban nőttek gyorsabban az árak éves szinten, mint itthon. Ehhez részben az az 5100 milliárd forintos költségvetési hiány is hozzájárult, amit a kormány 2021-ben hozott össze. 

2015 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, ami duplája az euróövezet növekedésének ugyanebben az időszakban, és gyorsabb, mint a visegrádi négyek átlaga. Ez a jelentős konjunktúra ért véget 2020-ban a járvánnyal, és bár az 5 százalékos gazdasági visszaesés után 2021 egészére a kormány 6,4 százalékos növekedésre számít, azt is érdemes figyelembe venni, hogy tavaly ilyenkor, 2021 első negyedévében még zsugorodott a magyar GDP.

Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a választásokra készülve a kormány ezekben a hónapokban tervez elkölteni nagyjából 740 milliárd forintot a családok és a fiatalok szja-mentességére, 250 milliárd forintot a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzére, és nagyjából 300 milliárd forintot 13. havi nyugdíjra. De a nyugdíjasoknak már tavaly év végén elkezdte küldeni a pluszpénzeket a kormány a nyugdíjprémiumok kifizetésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsit befékezett a kormány 2021 végén, de csak azért, hogy a választások előtt a gázra taposhassonMatolcsy Györgyre hallgatva egy kicsit fékezett a kormány az év végén, de csak hogy az év elején a gázt újra tövig nyomva készülhessen az idei választásokra.

A megszokottnál gálánsabb egyszeri kifizetések mellett a kormány az utóbbi időszakban az elszálló árak megfékezése érdekében több termék árát központilag korlátozta. Tavaly novemberben az üzemanyagárakat, decemberben a lakáshitel-törlesztőket, a múlt héten pedig hét alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be. 

Látszik tehát, hogy a választások előtt egyszerre igyekeznek a lakosság minél szélesebb rétegeinél az elkölthető jövedelmet növelni, miközben valamilyen szinten szeretnék korlátozni azt is, hogy mennyit érezzen a lakosság az elszálló árakból.

Ilyen komoly választási intézkedéscsomagot se a 2014-es, se pedig a 2018-as választások előtt nem vetettek be a kormánypártok.

Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, hogy a választási osztogatás, az elszálló infláció és a felemás gazdasági helyzet közepette mit gondolnak a magyarok a gazdaság helyzetéről, és mit mondanak a tudományos kutatások arról, hogy egy ilyen felemás gazdasági helyzet jelenthet-e komoly veszélyt egy választásokra készülő párt támogatottságára.

Akik aszálykor vannak hatalmon

Egyszerű logika magyarázza, hogy langyos gazdasági teljesítménnyel nem lehet kormányon maradni: ha gyenge a gazdaság, szegényednek a szavazók, akik emiatt a kormányt okolják majd, ezért nem szavaznak rájuk többször. Erről az ősrégi összefüggésről Benjamin Dizraeli angol parlamenti képviselő például a következő levelet írta Lord Lyttonnak 1879-ben:

…bár elértük uralkodásunk hatodik évét, a többségünk a parlamentben nem fogy, inkább nő. Az egyetlen veszély, amivel a jelen kormány szembesül az természeti: négy éve rossz a termés az országban és jövőre is szűkösség lesz…

A Political Behavior folyóiratban megjelent kutatás*Szerzője Simonovits Gábor a CEU tanára és a Rajk Szakkollégium szakmai igazgatója. szerint a választók igenis reagálnak arra, ha rossz híreket kapnak a gazdaság állapotáról, és a hírek miatt kevésbé hajlandóak a kormányon lévőkre voksolni. A kormány teljesítményének értékelésekor egyébként a választók felülsúlyozzák az utolsó év gazdasági növekedését (vagy visszaesését), és sokszor az alapján döntenek, figyelmen kívül hagyva az elmúlt éveket.

A fenti Dizraeli idézet rámutat, hogy sok esetben a rossz gazdasági teljesítményért a kormányon kívül álló (mint például természeti) jelenségek is felelősek lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy rossz gazdasági teljesítmény csökkenti a kormánypárti szavazók számát, de a legfontosabb, hogy a szavazók kit tesznek felelőssé értük. A mai magyar helyzet is azért érdekes,

mert a kormánypárti és ellenzéki szavazók teljesen mást gondolnak arról, hogy miért hatalmas az infláció és az államháztartás hiánya.

A drágulás önmagában érdekes hatással van a kormányok támogatottságára. Az infláció növekedésével általában csökken a munkanélküliség, ezért egy bizonyos pontig a növekvő infláció növekvő kormánypárti támogatottsággal társul. A túl magas infláció viszont már rosszat tesz a kormánypártok támogatottságának. Nehéz pontosan megmondani, hogy hol van az a határ, ami felett már árt a kormánynak a drágulás: különböző amerikai egyetemek kutatói 5-7 százalék körülire teszik ezt a szintet. Ez alapján a magyar kormánynak már van félnivalója.

A logika az, hogy a várt infláció nem okoz károkat a kormánynak, mivel arra fel tudnak készülni a gazdasági szereplők: új munkaszerződéseket tudnak kötni, vagy például meg tudják emelni az áraikat. A gond az e fölötti inflációval van. Harvey D. Palmer és Guy D. Whitten politológusok arra jutottak, hogy a várt infláció egy százalékos növekedésével negyed százalékot nő a kormány népszerűsége. Tehát a 4 százalékos infláció például 1 százalékpontot javít a kormánypárt támogatottságán. A nem várt infláció viszont viszi a szavazatokat:

a szerzők szerint 1 százaléknyi nem várt drágulás 1 százalék csökkenést jelent a kormánypárti szavazók számában.

Amennyiben hiszünk a szerzőpárosnak, a kormány érdeke lehet pörgetni a gazdaságot azzal, hogy egyre több elkölthető pénzt ad az embereknek, így növelve az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget. Ha 4 százalékos inflációval számol a lakosság, akkor ebben az erősen cinikus világban, amit felfestettünk, pár százalékos túllépés esetén sincs komoly gondja a kormánynak, mivel az infláció 5-6 százalékig hozza a szavazatokat a választáson. 7 – 10 százalékos infláció esetén azonban már komoly gondok jöhetnek.

Mit gondolnak a magyarok erről?

Az intézkedések alapján úgy tűnik, hogy a kormány újraválasztásra veszélyes tényezőként értékeli a jelentős drágulást, ezért érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt hónapokban készített közvélemény-kutatások alapján mi tudható arról, hogy a lakosság hogyan viszonyul az elszálló inflációhoz.

Több mostanában készült közvélemény-kutatás is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az egyes társadalmi rétegek mennyire érzékelik a tavaly év végén 7,4 százalékra emelkedő drágulást. Nem kifejezetten ezzel a témával foglalkozott, de a tavaly év végén nagy vihart kavart, először 444 által idézett Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által készített felmérésben is rákérdeztek erre a témára. A tavaly december 6. és 11. között felvett adatokból az derült ki, hogy a teljes népesség majdnem felét „érzékenyen érinti” az infláció. Bár az részletesebben nem volt kibontva, hogy ez mit jelent.

Kicsit részletesebb képet ad ugyanerről két felmérés, amelyek közül az egyiket a Pulzus Kutató a Napi.hu, a másikat pedig a Publicus Intézet készítette a Népszava megbízásából. A december elején közzétett Publicus kutatásban a megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érezhetően drágultak a mindennapi megélhetéshez szükséges termékek. A megkérdezettek közül tízből négy ember mondta, hogy sokkal jobban oda kell figyelnie a bevásárláskor. Az emberek ötödének pedig saját bevallása szerint le kell mondani olyan termékről, amire korábban volt pénze.

A Pulzus január közepén publikált felmérése szerint az áremelkedés az elmúlt 12 hónapban a legtöbb válaszadó (45 százalék) havi élelmiszerkiadásait átlagosan 5-10 ezer forinttal emelte meg, a válaszadók nagyjából harmada (30 százalék) pedig 10-20 ezer forint közötti havi költségemelkedésről számolt be. Az idősebbeket nagyobb mértékben érinti a drágulás: a 60 év felettiek 53 százaléka nyilatkozott 5-10 ezer forint feletti, 26 százaléka pedig 10-20 ezer forint közötti kiadásnövekedésről.

A Publicus-felmérésben arra is rákérdeztek, hogy ki a felelős az árak emelkedéséért. Ebből az derült ki, hogy a drágulás mögött a kormány felelősségét a megkérdezettek nagyjából harmada látja, a világgazdasági folyamatokat és a járványt pedig a megkérdezettek 40 százaléka teszi felelőssé. A kormány felelősségét az ellenzéki pártok támogatói jóval nagyobbnak látják, 65 százalék azok aránya, akik közülük leginkább a kormányt teszik felelőssé. A Fidesz-támogatóknak azonban csupán a hetede, 14 százaléka gondolta, hogy a kormány a felelős a megemelkedett árakért.

A kormánypárt választási esélyei szempontjából viszont nagyobb a jelentősége, hogy a megkérdezett kormánypártiak kétharmada olyan tényezőket lát a drágulás mögött, amelyekre a kormánynak nincs ráhatása, és a bizonytalanok körében is valamivel nagyobbnak látják az olyan tényezők hatását, amelyekhez a kormánynak nincs köze.

Áremelkedés mellett több megtakarítás

Az infláció és a kormány támogatottsága közti összefüggés miatt érdekes a 21 Kutatóközpont 2021 márciusa óta havonta megjelenő elemzéssorozatának novemberi és decemberi része is. Ezekből ugyanis kiderül, hogy bár a GKI Fogyasztói Bizalmi Indexe visszaesett, majd decemberre visszakorrigált, a Fidesz támogatottsága eközben változatlan maradt. A várakozások javulására az a magyarázat, hogy

bár az infláció fontos tényező, de a gazdasági várakozásokra nem csak ez volt hatással.

Az elemzés kiemeli, hogy a továbbra is magasabb inflációs érzékelés mellett a

a saját pénzügyi helyzet, a megtakarítási lehetőségek megítélése és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetősége is erősödött.

Az infláció negatív hatását tehát a többi kedvezőbb gazdasági tényező, a saját pénzügyi helyzet javulása, a megtakarítási képesség erősödése és a csökkenő munkanélküliség még ellensúlyozta.

Az elmúlt időszakban elfogadott ármaximáló intézkedések alapján a kormánypártok éppen annak akartak elébe menni, hogy a választások előtt negatívan hasson a drágulás a támogatottságukra. Az egyelőre elég nagy kérdőjel, hogy a hét termék árának befagyasztása mennyire védi meg a drágulástól a fogyasztókat, alsó hangon a kormány mindenesetre kommunikálhatja, hogy csinált valamit az ügy érdekében. Emellett pedig az említett transzferek ellensúlyozhatják a magasabb infláció okozta elégedetlenséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulásA 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány a bolti árstoppalA magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet infláció kormány közvéleménykutatás támogatottság választások Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Fontos

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.