Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. január 14. 06:56 Közélet, Vállalat

A legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány a bolti árstoppal

Az üzemanyagok ára és a lakáshitelek kamatai után a kormány február 1-től néhány alapvető élelmiszer árát is befagyasztja a választásokig. Orbán Viktor miniszerelnök szerdai bejelentése alapján a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát kell majd minden üzletben visszavinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt.

Az intézkedés pontos részleteivel kapcsolatban egyelőre konkrét kormányrendelet híján sok a kérdőjel, de Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón annyit elárult, hogy az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján kell majd minden boltnak a saját október közepi áraira visszaállnia, és a hatósági áras termékek közé fog tartozni a csirkefarhát is.

Gulyás újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy azért nem az árak csökkentése érdekében nemrég áfát csökkentő lengyel kormány megoldását követték, mert arra számítanak, hogy a hatósági árazás egy áfacsökkentésnél nagyobb mértékű árcsökkenést eredményez majd, mivel a sertéscombra, a csirkemellre, a csirkefarhátra és a tehéntejre az általános 27 helyett eddig is 5 százalékos áfakulcs vonatkozott.

Miután az elmúlt hetekben Szerbiában és Lengyelországban is lépett valamit a kormány az elszálló élelmiszerárak csökkentése érdekében, valójában nem is akkora meglepetés, hogy a magyar kormány is erre az útra lépett. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy három hónap múlva választásokat tartanak, és a Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs jelentése szerint (74. oldal) 2022-ben a tavalyi 3,5 után 6,9 százalékra emelkedett volna az élelmiszerinfláció, amin belül a feldolgozott élelmiszerek 7,1 százalékos drágulása lett volna a legmagasabb tétel.

A diszkontok és a hiperek maradhatnak olcsóbbak

Orbán bejelentése után még nyitott kérdés volt, hogy az üzleteknek a saját októberi áraikhoz képest kell egy árplafonig csökkenteniük, vagy országosan alkalmazandó hatósági árakat vezetnek be. Mindez azért is lett volna érdekes, mert az átlagos árakon belül jelentős eltérés van a különböző boltok árazása között. Az alábbi ábrán látszik, hogy a járvány előtti hónapokhoz képest az étolaj és a liszt is jelentősen, 2020 januárjához képest tavaly novemberig 50 és 30 százalékkal drágult, de a kristálycukor és a csirkemellfilé ára is 20 és 12 százalékkal nőtt (a csikrefarhát árára vonatkozóan a statisztikai hivatal nem gyűjt adatot).

A fenti ábra októberi átlagárait az alábbi ábrával összehasonlítva az is látszik, hogy a nagy diszkontok és a Tesco is jóval olcsóbb volt szinte az összes termék esetében, mint az országos átlag*Sertésből combra vonatkozóan nem gyűjtünk adatot, ezért az ábrán a sertés darált hús ára szerepel..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLiszt, cukor, olaj, tej, túró, tejföl - berobbant a drágulás a boltokbaItt van az infláció, amire számítottunk, a háztartásoknak a tejár masszív emelkedése fájhat a legjobban. Az otthon készített túrós palacsinta ma jóval drágább, mint egy éve.

Az étolaj például országos átlagban 713 forintba került októberben, miközben a G7 adatgyűjtése alapján október végén ugyanez a hipermarketekben és a diszkontokban nagyjából 160-170 forinttal volt olcsóbb. 

 

Ha a rögzítést általános hatósági ár alapján állapították volna meg, ebből jöhettek volna ki érdekes helyzetek.

A szegényeknek kedvez, de nagyobb a füstje, mint a lángja

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón külön nem részletezte, hogy milyen szintű inflációcsökkentést várnak önmagában ettől az intézkedéstől. Csak annyit mondott el, hogy a négy árcsökkentő intézkedéstől (kamatstop, üzemanyagár befagyasztása, rezsicsökkentés és az élelmiszerárak hatósági árazása) összesen 2 százalékpontos inflációcsökkenésre számítanak. Valószínűleg politikai kommunikációs szempontból is okosabb volt kihagyni a tegnap bejelentett intézkedés hatásainak taglalását, ugyanis azok valószínűleg inkább jól kommunikálhatóak, mint jelentősek. (Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója csütörtökön, a kormányinfó után a Világgazdaságnak azt mondta, az élelmiszerárak stopja fél-egy százalékponttal csökkentheti az inflációt).

A Központi Statisztikai Hivatal inflációs kosarában az egyes termékek eltérő súllyal szerepelnek, és ezek így együtt adják ki a statisztikai hivatal által modellezett átlagos magyar fogyasztási mintázatát. A most bejelentett árcsökkentett termékek csoportjai közül a cukor 0,27, a tej 1,1, a liszt 0,17, az étolaj 0,4, a baromfihús 1,1, a sertéshús pedig 1,3 százalékos súllyal szerepel, ami együttesen nagyjából 3,5 százalékot tesz ki. Az intézkedések hatását erősíti, hogy a liszt árcsökkenése a kenyér árára is hatással lesz, viszont csökkenti, hogy nem a teljes termékcsoportokra (amibe más típusú tejek és baromfi/sertéshúsok is beletartoznak) vonatkozik a hatósági ár. A lényeg, hogy

összességben az átlagos bevásárlókosarak tartalmának elhanyagolható részére lesz hatással az állami árstop.

Ez az arány ugyanakkor magasabb lehet bizonyos társadalmi csoportok esetében: ahogy az alábbi ábrán látszik, minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb részét költi élelmiszerre.

 

Ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a legrosszabbul kereső nagyjából kétmillió magyar fogyasztásának összetételét, látszik, hogy a kormány leginkább erre a rétegre lőtt az intézkedésekkel.

A legrosszabbul kereső kétmillió ember Magyarországon kenyérből évente egy főre esően átlagosan 11,2 kilóval, étolajból 2 literrel, sertéshúsból és állati zsiradékból 1 kilóval, burgonyából pedig fél kilóval fogyaszt többet, mint a felső 20 százalék. Ezek közül a tavaly november előtti egy évben legnagyobbat dráguló termékek és szolgáltatások közül az étolaj és közvetetten (a kenyér miatt) a liszt is szerepel, az üzemanyagok árát pedig már korábban fixálta a kormány.

 

Az is érdekes, hogy a burgonya (28 százalékos drágulás) és a zsiradékok (18 százalék) kimaradtak a hatósági árazásból. Az intézkedés jelképességére utal viszont, hogy a hatósági áras termékek közé bekerült a sertéscomb, amiért tavaly novemberben 10 százakkal kevesebbet kellett fizetni, mint 2020 januárjában.

Az ellátási láncban a kis halak járhatnak rosszul

Fogyasztói oldalról tehát olyan nagyon jelentős hatása nem lesz az intézkedéseknek, nagy kérdés viszont, hogy a kiskereskedelem szereplői, a boltláncok és az ellátási lánc különböző szintjein álló beszállítók hogyan meccselik le egymás között, hogy egy bizonyos szint fölé nem mehetnek az árazásban. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a kormányinfón azt mondta, a kormány nem kompenzálja a kereskedőket, és az árstop a számításaik szerint nagyjából 20 milliárd forint bevételkiesést okoz a szektornak, aminek az éves nyeresége 140-150 milliárd forint.

Ez is ügyes kommunikáció, a kiskereskedelem jelentősebb szereplői, és különösen a multinacionális cégek viszonylag egyszerűen tudják majd ugyanis ellensúlyozni a központilag maximált ár miatt kieső bevételeiket, már amennyiben ez a bevételkiesés náluk realizálódik. Gulyás egyébként azt is elismerte, hogy kormány szerint nem tesz jót a gazdaságnak az élelmiszerár befagyasztása, de az infláció lassítása fontosabb volt. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért nem tesz jót, érdemes áttekinteni azt a viszonylag összetett folyamatot, amíg egy akár olyan egyszerűnek tűnő árunak, mint a liszt vagy a cukor, felépül az ára, mire a boltok polcaira kerül.

A liszt esetében például a búza megtermelésénél kezdődik a folyamat a mezőgazdaságban, amit a termelők itthon és külföldön is eladhatnak. Az ármaximálás minden más változatlansága mellett egyébként a hazai termelőket a külföldi piacok, a magyarokat pedig a külföldi beszállítók felé tolja. Liszt úgy lesz a búzából, hogy a malom megőrli, és a nagy áruházak polcaira az így létjövő termék azután jut el, hogy az adott lánc tenderén a nyertes jobbnak bizonyul számos másik indulónál. A lisztet a nyári aratás után általában szeptemberben árazzák, és az beszállítói szerződések hosszabb időszakra, többnyire egy évre vonatkoznak, ami alatt alapesetben nem változik az átvételi ár.

Probléma akkor van, ha az árnak változnia kell, mert vis maior helyzet áll elő, mint amilyen például az lehet, hogy ha a kormány olyan árat ír elő, ami alacsonyabb a beszerzési árnál. A magyar szabályozás szerint a kiskereskedelem jelentősebb szereplői beszerzési ár alatt nem árazhatnak terméket. A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint így ha az októberi fogyasztói ár alatta van a jelenlegi beszerzési árnak – ami esélyes -, akkor az új szabály törvénytelenségre akarja kötelezni a boltot. A bolt ezt nem teheti meg, ez vis maior helyzet, amire hivatkozva fel lehet mondani a beszerzői szerződést, vagy módosítást lehet kérni.

Innentől kezdve az a kérdés, hogy a szereplők meg tudnak-e állapodni egy új árban. Itt egyrészt érdemes azt látni, hogy a – gyakran magyar – beszállítók tárgyalási pozíciója alapvetően is gyengébb lehet a kiskereskedelem nagy szereplőinél. Másrészt az alacsonyabb árak benyelésében őket most is az korlátozza, hogy a termelési költségeik a világgazdasági káosz (energia, takarmány és logisztika drágulása) miatt egyébként is a megugrottak a korábbi évek szintjéhez képest.
 
Ha emiatt nem tudnak megállapodni, akkor a bolt választhat, hogy kilistázza a terméket, tehát szélsőséges esetben nem lesz 2,8-as tej, csak 1,5-ös. (Ezt Nagy Márton fent idézett nyilatkozata szerint elvileg nem teheti meg, különben megbüntetik.) Vagy új tendert ír ki, de ha arra nem jelentkezik olcsóbb beszállító, akkor nem lesz a termék a boltban. Egy másik eshetőség, hogy a tejüzem csökkenti a 2,8-as tej árát, és növeli az 1,5-öst, hogy a pénzénél maradjon, de bizonyos termékek esetében, például a cukornál vagy húsoknál sokkal kisebb a tér az ilyen egyensúlyozgatásokra.
 
Ugyanezt, tehát más termékek árának emelését a boltok viszont egyszerűbben megléphetik,

és itt éppen azokat a külföldi szereplőket hozza előnybe a kormány, akikkel szemben a magyar szereplők térnyerését tartaná kívánatosnak.

Ráadásul, ahogy azt korábban részletesen bemutattuk, ezeknek az országos szintű beszerzéseik révén nagyobb a mozgásterük az olyan magyar szereplőkénél, mint az CBA, amely (országon belüli) regionális szinten szerzi be az áruit. 

(A cikk megírásában közreműködött Torontáli Zoltán és Hobot Péter.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÜzleti vaslogika miatt kell a CBA-nak alulmaradnia a Lidl-ékkel szembenA szervezetlenség, a csökkenő piaci súly és a haszon lefölözése lefelé vezető spirálba vitte a magyar kiskereskedelmi láncokat. Elemzésünk a hazai cégek kilátástalan helyzetéről, első rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Auchan, a Tesco és a Penny Market magyarításával érheti el a kormány a nagy álmátAz Auchan kisebbségi része nem elég a piac többségének magyar kézbe kerüléséhez, de úgy tudjuk, a másik kettőről is tárgyalnak.

Közélet Vállalat ár áremelkedés élelmiszer hatósági ár kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Stubnya Bence
2022. május 26. 17:38 Pénz

Nyugdíj- és minimálbéremelést jelentett be Putyin, de így is bezuhan idén az orosz jövedelmek értéke

Az előrejelzések szerint a megugró infláció miatt az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek Oroszországban.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Váczi István
2022. május 26. 10:16 Adat, Vállalat

Miért rengeteg a kényszervállalkozó, ha alig találni dolgozót?

Már nem a munkanélküliség, hanem a túlságosan kötött munkahelyi körülmények vesznek rá sokakat saját vállalkozás indítására - na meg persze a kedvezőbb adózás.