Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. november 1. 16:57 Adat

A rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az infláció

Az előzetes várakozásokat is meghaladta a szeptemberi 20,1 százalékos magyarországi infláció, azonban egy friss felmérés szerint európai összehasonlításban nézve is jelentős különbség volt ezen belül a drágulás mértékében attól függően, hogy valaki jól vagy rosszabbul keresőnek számít.

Amikor a Központi Statisztikai Hivatal egy adott hónapban közli az előző hónapra vonatkozó inflációt, egy olyan számot közöl, amit egy ún. fogyasztói kosár alapján mér. Ez a fogyasztói kosár egy átlagos magyar fogyasztását próbálja leképezni, figyelembe véve a valódi fogyasztói trendeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan számolták ki a hivatalos inflációt, amikor a járvány miatt minden a feje tetejére állt?Normális időkben alig módosul az inflációszámítás hátterében álló fogyasztói kosár összetétele, a járvány miatt azonban a KSH kénytelen volt néhány termék súlyán nagyobbat változtatni.

Az árindex úgy jön létre, hogy a hivatal munkatársai minden hónapban boltok és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok adott körében jegyzik fel a kosárban szereplő termékek (és szolgáltatások) árait. A múltbeli fogyasztás alapján előre megadott súlyok mentén így jön ki az átlagos infláció szintje egy adott hónapra vonatkozóan.

Az árindexszel kapcsolatban gyakori visszajelzés – különösen mostanában, amikor nagy az infláció -, hogy az alulbecsli a drágulás szintjét. Ezt a benyomást erősítheti, hogy az árindex az átlagos drágulást próbálja megmutatni, de különböző jövedelmi szinteken az emberek egészen máshogy fogyasztanak. Ezért ha valaki a jövedelméből arányosan többet költ az éppen aktuálisan jobban dráguló dolgokra, például élelmiszerre, akkor a saját árindexe valójában sokkal magasabb is lehet, mint a hivatalosan publikált. De ugyanez fordítva is igaz: ha például valaki nem jár autóval, amikor az üzemanyag drágul, akkor az ő árindexe kevésbé érzi meg ezt a hatást. 

Ezek miatt is különösen érdekes a brüsszeli Bruegel Intézet nemrég közölt adatbázisa. Ebben különféle jövedelmi szintekre jellemző fogyasztói kosarak alapján számították ki a havi infláció szintjét minden uniós tagállamaban 2019 eleje és idén szeptember között. A jövedelmi csoportokat az adatbázis kvintilisenként tartalmazza. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha a lakosságot sorba állítanánk, és öt egyenlő nagyságú csoportra osztanánk fel a jövedelem nagysága alapján, akkor ezeket az ötödöket kapnánk meg. Ebben a cikkben leginkább a legalsó és a legfelső ötödről lesz szó. Viszonyításként, ők azok emberek voltak 2020-ban, amikorra a statisztikai hivatal erre vonatkozó legfrissebb adatai vonatkoznak, akiknek a havi nettó jövedelme kevesebb volt, mint 73 523 forint (alsó ötöd), illetve meghaladta a 212 290 ezer forintot (felső ötöd).

Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon hogyan alakult ezeknek a csoportoknak a fogyasztása szerint a 2021 második felétől gyorsuló drágulás. Az látszik, hogy 2022 elején az alsó ötöd kisebb infláció tapasztalhatott, mint a felső, majd a különbség az év első felében folyamatosan eltűnt. Nyár végétől pedig már az alsó ötöd szenvedte meg jobban az inflációt, ami viszont minden jövedelmi szinten sokkal magasabb lett ekkorra.

Már júliusban nagyobb volt a drágulás mértéke a legalsó jövedelmi ötödben, mint a legjobban keresők 20 százalékának körében, és az olló aztán még tovább nyílt. Ezt a folyamatot mutatja az alábbi ábrán a sötét vonal, ami a legalsó és legfelső jövedelmi ötödben mért infláció különbségét mutatja.
 
Ha az érték pozitív, akkor a rosszabbul, ha pozitív, akkor a jobban keresők érzik meg jobban a drágulást. A trendforduló megértése szempontjából az ábrán látható oszlopok érdekesebbek. Ezek azt mutatják meg, hogy egy adott fogyasztási kategóriában tapasztalható árváltozás inkább növeli, vagy inkább csökkenti a felső és alsó ötödben tapasztalható infláció közti különbséget.
 
 
 
Az ábra alapján jól látszik, hogy az általános inflációban is jelentős szerepet játszó, szeptemberre 35 százalékosra emelkedő élelmiszerdrágulás egyre jelentősebben sújtotta a rosszabbul keresőket. Itt egy érdekes hatás lehet, hogy habár a február 1-től bevezetett kiskereskedelmi árstopoknak leginkább az alsó ötödben kellett volna megfogniuk az inflációt, hiszen arányaiban itt költik a legtöbb pénzt az emberek élelmiszerre, ebben a kategóriában a drágulás tovább folytatódott, és egészen szeptemberig egyre nagyobb mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az alacsonyan keresők inflációja magasabb volt.
 
Ezt viszont ellensúlyozta valamelyest a közlekedés kategória, amibe egyrészt beletartozik az üzemanyagok fogyasztása, amire 2021 végétől hatósági ár vonatkozik, másrészt a tömegközlekedés, ahol az a hatás érvényesülhetett, hogy a közösségi közlekedés (vasút, busz) költségei kevésbé drágultak, miközben ez relatíve nagyobb tétel az alsó ötöd fogyasztásában, mint a legjobban keresőknél.
 
Az ábrán az is nagyon látványos, hogy a rezsicsökkentés csökkentése milyen érzékenyen érintette a legalacsonyabb jövedelmi ötödöt (a rezsicsökkentés változásait a KSH csak szeptembertől számolja el, és talán valamilyen módszertani oka van annak, hogy ez a hatás itt már augusztusban is látszik).
 
Ennek olyan nagy volt a jelentősége, hogy habár valószínűleg júniusban még az egyik legkisebb lett volna uniós összehasonlításban a legalacsonyabb és legmagasabb keresestű magyarok árindexe közti különbség, szeptemberben már ez volt az egyik legnagyobb: a jobban keresők csaknem 5,5 százalékponttal kisebb inflációt tapasztalhattak meg, mint a rosszabbul keresők. Ebben a hónapban csak Lettországban (5,92 százalékpont) és Litvániában (7,71 százalékpont) volt nagyobb eltérés a jövedelemi alsó és felső 20 százalék inflációja között (hasonlóan nagy volt még Észtországban és Olaszországban). Érdekes módon épp ezekben az országokban volt csak magasabb az alacsony jövedelműek inflációja, mint Magyarországon.

Az ábra alapján egyébként általánosságban igaz, hogy az alacsonyabb keresetűek jobban megérzik az inflációt, mint a magasabb keresetűek. De abban már elég nagy eltérések vannak uniós szinten, hogy a különbség mekkora. Általánosságban az állhat emögött, hogy egész Európában az energia és az élelmiszer drágulása a legjelentősebb hatás az infláción belül, ezekre pedig az alacsonyabb jövedelmű háztartások arányosan általánosságban többet költenek, mint a jobban keresők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden eddigit felülmúló tempóban drágultak az élelmiszerek szeptemberbenMár a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbbet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesenA kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Adat árak bérek infláció jövedelem jövedelmi egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Hajdu Miklós
2022. november 23. 08:54 Adat, Világ

Derékba törte a fizetések nagyon gyors emelkedését a háború kitörése Ukrajnában

Bizonyos ágazatokban meredeken csökkent a fizetések reálértéke Ukrajnában, a közszféra ugyanakkor viszonylag ellenálló a háborús inflációval szemben.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.