jövedelmi egyenlőtlenség
A jobban keresőknek jobban nőtt a bére
A legszegényebb ötödben egy év alatt 23 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagfizetés, a leggazdagabb ötödben viszont 130 ezer forinttal.
A 242 ezres átlagnyugdíj a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit is mutathatja
Az átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.
Az átlagjövedelem a belépő a magyar társadalom felső harmadába
Stabilnak tűnik a magyar társadalom szerkezete az egyes rétegek jövedelmét az átlaghoz hasonlítva, mégis nőttek az egyenlőtlenségek.
Ha annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozol
Ha az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.
Fogynak az olyan magyarok, akik jobban keresnek a románoknál és bolgároknál
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.
60 százalékos jövedelemadóval csökkentenék az elszabadult vagyoni különbségeket
Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került - derül ki az Oxfam számításaiból.
Miért keresnek kevesebbet a nők? Egy újabb lényeges okot találtak
Egy magyar kutató szerzőtársával arra kereste a választ, hogy van-e köze a magabiztosságnak ahhoz, hogy kevesebb nő dolgozik vezető beosztásban.
A rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az infláció
Csak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.
Mindig az ellenzékiek tartják fontosabbnak a jövedelemkülönbségek csökkentését
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hagyományosan a baloldali gondolkodásúak tartják fontosabbnak, Magyarországon viszont az is számít, hogy a szavazók szívéhez közel álló párt van-e épp kormányon.
Szűkül a férfi-női bérszakadék, de az egyik oka makacsul megmarad
Franciaországban csökken a nemek közötti béregyenlőtlenség, amelyen belül egyre fontosabbá válik a munkahelyválasztás hatása.
