Stabilnak tűnik a magyar társadalom szerkezete az egyes rétegek jövedelmét az átlaghoz hasonlítva, mégis nőttek az egyenlőtlenségek.
Ha az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.
Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került - derül ki az Oxfam számításaiból.
Egy magyar kutató szerzőtársával arra kereste a választ, hogy van-e köze a magabiztosságnak ahhoz, hogy kevesebb nő dolgozik vezető beosztásban.
Csak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hagyományosan a baloldali gondolkodásúak tartják fontosabbnak, Magyarországon viszont az is számít, hogy a szavazók szívéhez közel álló párt van-e épp kormányon.
Franciaországban csökken a nemek közötti béregyenlőtlenség, amelyen belül egyre fontosabbá válik a munkahelyválasztás hatása.
Nagyon alacsony az újraelosztás, azaz a gazdasági javak állami átcsoportosításának népszerűsége, érdekes módon a társadalmi mobilitásba vetett hamis hit és a bevándorlással kapcsolatos tévképzetek miatt is.
Egy szabadalomnak köszönhetően rá lehetne venni a vakcinagyártókat a tudásuk átadására, mégsem valószínű, hogy ez megtörténik.