Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. január 2. 17:41 Élet

Szűkül a férfi-női bérszakadék, de az egyik oka makacsul megmarad

Már sokan kutatták, hogy mi lehet az oka annak, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Egy francia tanulmány annak járt utána, hogy mennyire a munkahelyválasztás, illetve a munkahelyen belüli eltérő bérezés okozza a különbségeket. 

Marco G. Palladino és szerzőtársai francia munkavállalók és cégek részletes adatait vizsgálták egy húszéves időszakban (1995-2015). Mivel a munkavállalókat pontosan követni lehetett, hogy mikor hol dolgoztak, és rendelkezésre állt róluk minden demográfiai információ is, ezért meg tudták nézni, hogy az adott képességekkel rendelkező nők mennyivel keresnek kevesebbet, mint a hasonló képességekkel rendelkező férfiak ugyanazon vállalatnál, illetve más-más cégnél is.  

A jó hír, hogy az adataik alapján a vizsgált 20 évben  

határozottan csökkent a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenség.  

Akkor is, ha teljes lakosságon nézték, és akkor is hasonló mértékben, ha figyelembe vették a munkavállalók tulajdonságait, és csak az azonosakat hasonlították egymáshoz. Az említett időszakban az átlagos férfi-női bérkülönbség 18-ról 13 százalékra csökkent; az életkor, tapasztalat, pozíció és az abban eltöltött idő hatását kiszűrve pedig 14-ről 10 százalékra esett vissza. A minta átlagában a francia férfiak évi bruttó 35 ezer, a nők 28 ezer eurót kerestek egy évben.

Érdekesség még, hogy a férfiaknak mindössze 7 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a nőknek 27 százaléka.

Amikor azt vizsgálták, hogy az egyenlőtlen bérezésből mekkora rész magyarázható azzal, hogy a munkavállaló milyen cégnél dolgozik, és azon belül mennyire egyenlőtlenek a fizetések, akkor azt az eredményt kapták, hogy ennek a jelentősége egyre növekszik. Bár az egyenlőtlenség összességében csökken, az ebből származó egyenlőtlenség állandó, így a teljes egyenlőtlenség egyre nagyobb részét magyarázza.

Amikor részletesebben nézték az adatokat, akkor az is kiderült, hogy ez főleg abból jön, hogy  

a nők és a férfiak nagy átlagban más-más cégeknél dolgoznak,

és a nők olyan helyekre kerülnek, ahol kevesebbet keresnek. Az ebből fakadó bérkülönbség egyre inkább nő, ahogy a munkavállalók idősebbek lesznek, bár negyvenéves kor után egyre kisebb mértékű a bérkülönbség növekedése.

A kor szerinti bontást már jóval hosszabb időtávon tudták vizsgálni, így itt azt is meg tudták nézni, hogy 10-10 éves periódusokat figyelembe véve hogyan változik az életkor előrehaladtával a bérkülönbség. Ezt megfigyelve szintén arra a jó hírre jutottak, hogy egyre kevésbé jellemző, hogy az életkorral együtt nőjön a bérkülönbség is, alacsonyabb szintről indul a különbség, és nem is nő olyan ütemben, mint korábban.

A jó hír tehát, hogy hosszútávú francia adatokat vizsgálva kijelenthető, hogy csökken a nők és férfiak közötti bérkülönbség, és egyre kevésbé nő ez a különbség a korral, azonban még mindig jelen van a probléma, aminek a megoldására talán könnyebb választ találni, ha megértjük, hogy miért dolgoznak más típusú cégeknél a nők, ami a jelek szerint nagy mértékben magyarázza az alacsonyabb bérezést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKönnyebben lépnek elő a férfiak, ha férfi főnöknek dolgoznakGyorsabban halad előre a karrierjük, mert munkán kívül könnyebben megtalálják a közös hangot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA férfi-női bérszakadék jelentős részét magyarázhatja, hogy ki kivel tölti a cigiszüneteketEgy új kutatásban egy ázsiai nagyvállalatnál azt figyelték meg, hogy a férfi főnökökkel együtt dohányzó férfiakat gyakrabban léptetik elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy részeAzt már sikerült elérni, hogy egyenlő időt töltsenek házimunkával a nők és a férfiak, ha nincs gyerek, de a szülővé válás terhei végül főleg a nőket érintik. A férfiak mindig túloznak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bérek bérszakadék jövedelmi egyenlőtlenség női fizetések Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.