Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. január 2. 17:41 Élet

Szűkül a férfi-női bérszakadék, de az egyik oka makacsul megmarad

Már sokan kutatták, hogy mi lehet az oka annak, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Egy francia tanulmány annak járt utána, hogy mennyire a munkahelyválasztás, illetve a munkahelyen belüli eltérő bérezés okozza a különbségeket. 

Marco G. Palladino és szerzőtársai francia munkavállalók és cégek részletes adatait vizsgálták egy húszéves időszakban (1995-2015). Mivel a munkavállalókat pontosan követni lehetett, hogy mikor hol dolgoztak, és rendelkezésre állt róluk minden demográfiai információ is, ezért meg tudták nézni, hogy az adott képességekkel rendelkező nők mennyivel keresnek kevesebbet, mint a hasonló képességekkel rendelkező férfiak ugyanazon vállalatnál, illetve más-más cégnél is.  

A jó hír, hogy az adataik alapján a vizsgált 20 évben  

határozottan csökkent a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenség.  

Akkor is, ha teljes lakosságon nézték, és akkor is hasonló mértékben, ha figyelembe vették a munkavállalók tulajdonságait, és csak az azonosakat hasonlították egymáshoz. Az említett időszakban az átlagos férfi-női bérkülönbség 18-ról 13 százalékra csökkent; az életkor, tapasztalat, pozíció és az abban eltöltött idő hatását kiszűrve pedig 14-ről 10 százalékra esett vissza. A minta átlagában a francia férfiak évi bruttó 35 ezer, a nők 28 ezer eurót kerestek egy évben.

Érdekesség még, hogy a férfiaknak mindössze 7 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a nőknek 27 százaléka.

Amikor azt vizsgálták, hogy az egyenlőtlen bérezésből mekkora rész magyarázható azzal, hogy a munkavállaló milyen cégnél dolgozik, és azon belül mennyire egyenlőtlenek a fizetések, akkor azt az eredményt kapták, hogy ennek a jelentősége egyre növekszik. Bár az egyenlőtlenség összességében csökken, az ebből származó egyenlőtlenség állandó, így a teljes egyenlőtlenség egyre nagyobb részét magyarázza.

Amikor részletesebben nézték az adatokat, akkor az is kiderült, hogy ez főleg abból jön, hogy  

a nők és a férfiak nagy átlagban más-más cégeknél dolgoznak,

és a nők olyan helyekre kerülnek, ahol kevesebbet keresnek. Az ebből fakadó bérkülönbség egyre inkább nő, ahogy a munkavállalók idősebbek lesznek, bár negyvenéves kor után egyre kisebb mértékű a bérkülönbség növekedése.

A kor szerinti bontást már jóval hosszabb időtávon tudták vizsgálni, így itt azt is meg tudták nézni, hogy 10-10 éves periódusokat figyelembe véve hogyan változik az életkor előrehaladtával a bérkülönbség. Ezt megfigyelve szintén arra a jó hírre jutottak, hogy egyre kevésbé jellemző, hogy az életkorral együtt nőjön a bérkülönbség is, alacsonyabb szintről indul a különbség, és nem is nő olyan ütemben, mint korábban.

A jó hír tehát, hogy hosszútávú francia adatokat vizsgálva kijelenthető, hogy csökken a nők és férfiak közötti bérkülönbség, és egyre kevésbé nő ez a különbség a korral, azonban még mindig jelen van a probléma, aminek a megoldására talán könnyebb választ találni, ha megértjük, hogy miért dolgoznak más típusú cégeknél a nők, ami a jelek szerint nagy mértékben magyarázza az alacsonyabb bérezést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKönnyebben lépnek elő a férfiak, ha férfi főnöknek dolgoznakGyorsabban halad előre a karrierjük, mert munkán kívül könnyebben megtalálják a közös hangot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA férfi-női bérszakadék jelentős részét magyarázhatja, hogy ki kivel tölti a cigiszüneteketEgy új kutatásban egy ázsiai nagyvállalatnál azt figyelték meg, hogy a férfi főnökökkel együtt dohányzó férfiakat gyakrabban léptetik elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy részeAzt már sikerült elérni, hogy egyenlő időt töltsenek házimunkával a nők és a férfiak, ha nincs gyerek, de a szülővé válás terhei végül főleg a nőket érintik. A férfiak mindig túloznak.

Élet bérek bérszakadék jövedelmi egyenlőtlenség női fizetések Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Hobot Péter
2022. január 14. 11:17 Adat, Élet

Kevesen gondolják, hogy milyen sokba kerül a magyar állam működése

Két hét alatt kétezer olvasónk töltötte ki a szilveszterkor közzétett játékunkat, ahol a költségvetés főbb tételeit lehetett megtippelni azok nagysága alapján.

Fontos

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.