A férfi-női bérszakadék jelentős részét magyarázhatja, hogy ki kivel tölti a cigiszüneteket
A nemek közti bérszakadék jelentős részét magyarázhatja, hogy a munkahelyeken a férfi főnökök többet barátkoznak férfi beosztottjaikkal, akiket így nagyobb arányban is léptetnek elő.
Egy nemrég közzétett közgazdaságtani műhelytanulmány egy ázsiai multinacionális kereskedelmi bank csaknem 15 ezer munkavállalójára vonatkozó, 2015 és 2018 közötti adatait vizsgálta. Többek között például azt, hogy mennyit kerestek, ki volt a felettesük, és milyen teljesítményt nyújtottak. Emellett a kutatók azt is felmérték, hogy szoktak-e a felettesükkel együtt szünetet tartani, és hogy dohányoznak-e. A cégnél a beosztottak háromnegyede volt nő, de a középvezetők körében az arányuk már csak 61, a felsővezetők körében pedig 25 százalék volt. Az igazgatótanácsnak nem volt női tagja.
Kihasználva, hogy a nagyvállalatnál a menedzsereket rotálják a különböző szervezeti egységek között, Zoë B. Cullen és Ricardo Perez-Truglia azt vizsgálta meg, hogy mennyivel töltenek több időt egymással a dohányzó menedzserek és szintén dohányzó beosztottjaik, mint a nem dohányzó kollégáik. Az derült ki, hogy ha egy menedzser és beosztottja is dohányzik, akkor több mint 50 százalékkal több időt töltenek el együtt, ez pedig pedig átlagosan 18 százalékos bérelőnyt eredményez a menedzserekkel dohányzó alkalmazottaknak.
A tanulmány szerint a cigarettaszünetek alatt az alkalmazottak hasznos információkhoz jutnak azzal kapcsolatban, hogy mi járulhat hozzá az előléptetésükhöz, a menedzserek pedig többet megtudnak a beosztottaik erősségeiről, teljesítményéről és a bennük rejlő potenciálról.
Hogyan járul mindez hozzá a nemek közti bérszakadékhoz? Úgy, hogy a férfiak sokkal nagyobb arányban töltik együtt a szüneteket a felettesükkel. A nők ezzel szemben nagyjából ugyanolyan arányban töltik a főnökükkel a szüneteket, függetlenül az illető nemétől. A férfiak egész pontosan harmadával több szünetet töltenek a főnökükkel, ha női helyett férfi felettest kapnak. Ebből a tanulmány szerint az következik, hogy a férfiakat többször léptetik elő, ami egy 10 hónapos időszakban átlagosan 14,6 százalékos bérelőnyt eredményez a férfiaknak a nőkhöz képest.
A szerzők számítása alapján önmagában 40 százalékkal csökkentené a bérszakadákot, ha a férfiak nem dohányoznának többet a főnökeikkel.
A kutatók a tanulmányban mind a dohányzó és nem dohányzó, mind pedig a nők és férfiak közötti különbségek esetén kiszűrték az alkalmazottak teljesítménye közti különbségeket. Ezért a bérkülönbségeket már kifejezetten csak az magyarázza, hogy valaki dohányzik-e, és hogy férfi-e vagy nő.
Zoë B. Cullen a tanulmányról a Forbesnak nyilatkozva megjegyezte, hogy a távmunka elmúlt időszakban berobbanó terjedése szerinte hozzájárulhat a tanulmányban bemutatott jelenség visszaszorulásához, ami a nemek közti munkahelyi egyenlőség növekedését eredményezheti.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
