Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 3. 18:09 Élet

Hiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy része

A hatvanas évek óta a nyugati világban sok területen érvényesült a női emancipáció. Ennek egyik következménye, hogy ma már sokszor a nők is a férfiakhoz hasonlóan veszik ki a részüket a kenyérkeresésből, még gyerekes családok esetében is. Ugyanígy a férfiak is igyekeznek kivenni a részüket a házimunkából és a gyereknevelésből, de ez nem mindig sikerül teljes mértékben. Jill E. Yavorsky és szerzőtársai nagyon pontos adatokkal jártak utána, hogy valóban hogyan oszlik meg a fizetett és a házimunka a nők és a férfiak között.

Kifejezetten olyan párokat kerestek, ahol a nő és a férfi is dolgozott, továbbá a gyerekük születése előtt nagyjából hasonló arányban vették ki a részüket a házimunkából. Ezzel az volt a célja, hogy valóban azokat vizsgálja, akik törekednek az egyenlőség elérésére. Kétféle módszerrel is gyűjtöttek adatot a munka megoszlásáról a párok tagjaitól. Egyrészt naplót kellett vezetniük az elvégzett fizetett és házimunkáról (beleértve a gyereknevelést is), másrészt kérdőíves módszerrel is megkérdezte ugyanezt.

A szakirodalomban egyértelműen pontosabb adatgyűjtési módszernek gondolják a napló vezetést, de mivel ez sokkal költségesebb, ezért gyakrabban használnak kérdőívezést a kutatók. Yavorskyék célja volt a tanulmánnyal az is, hogy megtudják mennyivel pontatlanabb a kérdőíves időmérés, mint a naplós. A hipotézis szerint, mivel a kérdőívben egy átlagos napot kell megbecsülni, az emberek saját magukról alkotott elképzelése torzítja a választ. Például

azok a férfiak, akik támogatják a női egyenlőséget, rendre több házimunkát becsülnek a kérdőívekben, mint amennyit ténylegesen elvégeztek.

Ezzel szemben a naplózásban a valódi időket kell lejegyezni, ezért nyilván pontosabb, még akkor is, ha csak a nap végén ülnek le és emlékeznek vissza rá.

Yavorsky és szerzőtársai tanulmánya az első, ami egyszerre használ napló adatokat és kérdőíves adatokat is a párok munkamegosztásának becslésére. Ráadásul ezt megnézték ugyanazoknál a pároknál a gyerek születése előtt három hónappal, majd a születés után is. Így teljesen összehasonlítható adatokat kapott arra, hogy a szülővé válás hogyan hat a korábban egyenlő munkamegosztással működő párok életére.

A korábbi kutatások alapján a nők alul-, míg a férfiak felülbecsülik az otthoni munkával töltött időt, ezért sokkal kisebbnek tűnik a szakadék a házimunka mennyiségében. Ezzel szemben a fizetett munkát régen a nők is felülbecsülték (főleg a 60-as, 70-es és 80-as években), de ma már inkább ezt is alulbecsülik. A férfiak mindig eltúlozzák, hogy mennyit dolgoznak.

A tanulmány eredménye szerint a gyerek születése előtt a férfiak és a nők is ugyanannyi házimunkát végeztek, de mivel a férfiak több időt töltöttek fizetett munkával, ezért összességében nekik maradt kevesebb szabadidejük. Bár a házimunka mennyisége nem különbözött, a férfiak inkább ház körüli, nem mindennapi rutinnak számító munkákat végeztek, míg a nők inkább főztek, bevásároltak vagy takarítottak. Bár utóbbi kettőből azért a férfiak is bőven kivették a részüket.

Viszont a születés után egyértelműen a nők töltöttek több időt munkával egy héten, mivel a házimunkával töltött idő is megnőtt és a gyerekkel is több időt foglalkoztak, mint a férfiak. Ők viszont a fizetett munkával töltött idejüket növelték, ahogy az a kenyérkereső modell alapján elvárható volt. Házimunkával ugyanannyi időt töltöttek, mint a gyerekük születése előtt.

Ennek következtében a nők teljes munkával töltött ideje 15 órával nőtt meg egy héten, a férfiaké viszont mindössze öttel.

Érdekes ezen kívül még, hogy a napló adatok alapján a nők valóban hajlamosak párhuzamosan több dologgal foglalkozni. Kétféleképpen is számolták a házimunkával, fizetett munkával vagy gyerekneveléssel töltött időt. Ha azokat a perceket, amikor több fajta tevékenységet végeztek egyszerre, mindkét tevékenységbe számolták, akkor két órával több időt töltöttek a nők házimunkával, mint gyerekneveléssel.

Vagyis a nők hetente nagyjából két órában legalább két tevékenységet végeztek egyszerre.

Ráadásul, ha a párhuzamos tevékenységek ugyanabba a kategóriába estek, akkor ugyanúgy csak egyszer számolódtak, tehát ha valaki 15 percig egyszerre mosogat és főz, az ugyanúgy csak 15 perc házimunka. Akkor számolták 2×15 percnek, ha egyszerre végzett fizetett munkát és nevelt gyereket vagy mosogatott. Tehát így akár még több teher is lehet a nőkön, mint ezek alapján az adatok alapján látjuk.

Végül a tanulmány arra is újabb bizonyítékkal szolgált, hogy a kérdőívekben becsült idő adatok távol állnak a valóságtól. A nők és a férfiak is jóval túlbecsülték, hogy mennyi időt töltenek házimunkával, ami a gyerek születése után halmozottan igaz. Viszont a fizetett munkával töltött időt mindenki alulbecsülte, ami a gyerek születése után szintén erősebben igaz volt. A teljes hatás azonban még így is felfele torzít, a teljes munkával töltött időt mindenki felülbecsülte.

A legfontosabb tehát, hogy a gyerekvállalás olyan terhet ró a családokra, amit nagyon nehéz egyenlően elosztani – még abban az esetben is, ha kifejezetten törekszenek a párok az egyenlőségre. Viszont annak tudatában, hogy ez még a jómódú és egyébként egyenlően élő pároknál is nagyrészt a nőkre hárul, fontos, hogy még többet beszéljünk róla és tudatosítsuk, hogy változásra van szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLáthatatlan munkának láthatatlan a hasznaAz országban előállított érték negyedét nem is mérjük. Pedig elég érdekes, hogy mivel is foglaljuk el magunkat az otthonunk rejtekében.

Élet gyerek nemek közötti egyenlőség otthoni munkavégzés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 06:30 Élet

A magyar parasport legnagyobb sikere, amiért pár ezer forint járt, és szinte senkit nem érdekelt

Az ország vezető napilapjai alig néhány sorban tudósítottak a magyar parasport máig legnagyobb sikeréről, az érmesek pedig pár havi átlagbérnek megfelelő jutalmat kaptak.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 10. 06:02 Élet

A magyar családok karbonlábnyomát a munkába járás és a nyaralás nagyon megdobja

Egyértelműen kiderült, hogy az utazás milyen nagy arányt képvisel a magyar családok karbon-lábnyomában, és ezt elég nehéz lesz visszafogni.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.