Hírlevél feliratkozás
Torzsa Gabriella
2018. március 15. 15:52 Élet

Láthatatlan munkának láthatatlan a haszna

A közgazdaságtanban hagyományosan fogyasztóként tekintenek a háztartásokra. Pedig nem csak fogyasztunk, termelünk is, amikor nem a munkahelyünkön vagyunk. Ha a házimunkára fordított időt pénzben fejeznénk ki, a GDP negyedének megfelelő összeg jönne ki – derül ki többek között a KSH láthatatlan munkáról szóló konferenciakötetéből.

A magyar háztartások tényleges helyzetéről csak nagyon ritkán, tízévenként készül átfogó felmérés, ezért a KSH tanulmányai is az 1999/2000-es és a 2009/2010-es adatokra építenek. Emiatt nehéz folyamatosan követni a változásokat.

De hogyan tud termelni egy háztartás? Józan ésszel is kitalálhatjuk, hogy a következő tevékenységekről van szó: étkezés, lakhatás és ruházkodás biztosítása, továbbá a gondoskodás. Ezek mind olyan munkák, amiket piaci alapon is elvégezhetne valaki, például hívhatunk takarítónőt vagy elmehetünk étterembe. Csakhogy akkor pénzt fizetnénk ezekért a szolgáltatásokért. A háztartásban ezzel szemben ingyen végzik el ezeket a munkákat, mivel azok nem piaci alapon, hanem kölcsönös vagy önzetlen segítségnyújtás, esetleg az önellátás logikája mentén működnek. Hiába használjuk fel az időnket, nem kapunk érte pénzben semmit, ezért ezt nem is számolják bele a GDP-be.

A statisztikusok szerint a háztartások termelőmunkáját ugyanúgy érintik az állami adók és támogatások, mint egy vegyesboltot vagy mozit, és ezekhez hasonlóan rendelkeznek forgó- és állóeszközkészlettel is. Ez tényleg így van, például az ebédhez való bevásárláshoz használjuk az autónkat, amire adót fizetünk, és ami egyébként az álló eszközkészletünk része. A megvásárolt tisztítószerekre – amik a forgóeszközeink, és a lakásunk fenntartásához kellenek – szintén adózunk.

Egy magyar ember 2010-ben naponta átlagosan 164 percet töltött fizetett, 214 percet pedig nem fizetett munkával. A férfiak (15 és 84 éves koruk között) átlagosan napi egy órával többet dolgoznak, mint a nők, viszont két órával kevesebbet foglalkoznak a ház körüli munkákkal. A gyerek gondozásával is feleannyi időt töltenek a férfiak, mint a nők. Cserébe egy nap átlagosan háromnegyed órával több szabadidejük van (2010-ben a férfiaknál 294 perc, a nőknél 252 perc, utóbbi egyébként kevesebb, mint tíz évvel korábban).

 

Az időfelhasználásról szóló tanulmányból kiderül többek között, hogy a tanuló fiúk és lányok szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket a napi bevásárlásból, a legtöbb idő a főzéssel megy el a háztartási munkák közül, a férfiak pedig főleg hétvégén mondanak mesét a gyerekeiknek.
Az emberek élete egyébként deficittel kezdődik és deficittel is végződik a háztartási munka szempontjából. A gyermekek és az idősek ugyanis jellemzően kevesebbet dolgoznak a háztartásban, mint amekkora a hasznuk belőle. Ezért az aktív korúak háztartási munkával töltött óráinak száma értelemszerűen nagyobb annál, mint a saját ellátásukhoz szükséges.

A háztartásokban végzett munkát erősen befolyásolják külső tényezők, az adatokból például azt is ki lehet olvasni, hogy a kétezres évek végén kitört válsághoz hogyan alkalmazkodtak: elkezdtek több időt szánni olyan tevékenységekre, amire különben pénzt költöttek volna. Kevesebbet jártak étterembe, viszont több olyan élelmiszert fogyasztottak, amit maguk termeltek meg, sőt, még a feldolgozott élelmiszer aránya is visszaesett.

A KSH kutatói úgy becsülik (különféle módszerek segítségével), hogy a magyar gazdaságban megtermelt érték 22-27 százaléka, 6-7 ezer milliárd forint a háztartásokban termelődik.

 

De ha úgy vesszük, hogy ezt a munkát a szabályok szerint végzik el, tehát befizetik utána az adót és a járulékokat, akkor a GDP 36-47 százalékára emelkedik a szektor súlya. Ennek a rengeteg munkának közel a kilenctizede kimarad a hivatalos GDP-ből, ami arra utal, hogy érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy mi is történik a háztartásokban.

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.

Fabók Bálint
2020. szeptember 15. 17:07 Élet

Valóság lett a viccből, itt a Lidl saját ruhakollekciója

Már Magyarországon is lehet kapni a kultikussá vált Lidl sportcipőből, és az Aldi is most jelentette be a saját kollekcióját.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 15. 13:50 Élet

A koronavírus mutálódik, de nem tudjuk, hogy tartanunk kell-e ettől

Ami eddig változott, az jelenlegi tudásunk szerint nem súlyosbította a betegség lefolyását, és nem adott a vírusnak menekülési útvonalat az emberi immunválasz elől.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Bucsky Péter
2020. szeptember 15. 06:51 Közélet, Vállalat

A magyar cégek fizetik a multik adókedvezményeit

Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.