Mindig az ellenzékiek tartják fontosabbnak a jövedelemkülönbségek csökkentését
Nem a választott pártok programjain, hanem az épp kormányon lévő politikai erővel szembeni elégedetlenségen múlhat, hogy mennyire tartják fontosnak a jövedelemkülönbségek mérséklését a magyarok. A jelenlegi kormánypártok szimpatizánsai ugyanis Orbán Viktor 2010-es győzelme előtt, míg a többi párt szavazói 2002-ben, illetve a 2014 óta eltelt években ítélték nagyobb arányban úgy, hogy a kormánynak lépéseket kellene tenni a jövedelemkülönbségek csökkentéséért a European Social Survey (ESS) adatai szerint.
Az ábrán látszik továbbá, hogy az egyenlősítő intézkedések támogatottsága pártválasztástól függetlenül viszonylag magasan alakult az elmúlt két évtized során – ahogy már korábban megírtuk, az ESS 2016. évi adatfelvétele szerint európai összehasonlításban a magyar lakosság körében mutatkozott a legfontosabbnak ez a kormányzati törekvés.
Az egyenlősítő törekvések iránti igény fentebb bemutatott ciklikussága a bal- és jobboldali gondolkodású (illetve a középre húzó) csoportokat nézve is valamelyest meglátszik. A társadalmi egyenlőség érvényre juttatása hiába tekinthető alapvetően baloldali célnak, 2008-ban az akkori szocialista országvezetéssel szemben kritikus jobboldaliak látványosan nagyobb arányban értettek egyet azzal az állítással, miszerint a kormánynak lépéseket kellene tennie a jövedelemkülönbségek csökkentése érdekében.
Mindehhez érdemes hozzánézni a jövedelmi egyenlőtlenség magyarországi alakulását is, ami 2010 előtt nagyrészt csökkenő tendenciát mutatott (igaz, 2005-ben kiugró mértékű volt), majd a kormányváltást követően megemelkedett.
Meglepetésre persze aligha lehet okunk, a 2010 óta hivatalban lévő kormányok intézkedései jellemzően a jövedelemarányos teherviselés ellenében hatottak: az egykulcsos személyi jövedelemadótól kezdve a nagycsaládosokat illető (adó)kedvezményeken keresztül a mostanában megtépázott kisadózásig és rezsicsökkentésig sok lépés kedvezett elsősorban a jobban keresők számára. Az már inkább meglepő, hogy a Fidesz-KDNP újra és újra elsöprő győzelmet arat a választásokon az egyenlősítő törekvések iránti erős igények ellenére, amelyek a pártszövetség szavazótáborát is jellemzik, sőt, a kétezres évek elején még nagyobb mértékben is, mint a többi párt szavazóit.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
