Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

Lehet, hogy sokszor úgy érezzük, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, de egy friss tanulmány szerint az emberek meglepően jól meg tudják becsülni, hogy másokhoz képest hol helyezkednek el a társadalmi rangsorban. De vajon mennyire befolyásolja ez az igazságérzetük kialakulását?

Kristoffer B. Hvidberg és szerzőtársai dán résztvevők segítségével mérték fel, hogy mennyire pontosan becsülik meg az emberek, hogy a hozzájuk hasonlóak körében a jövedelem eloszlásban hol foglalnak helyet. Az egyértelműen látszik, ahogy korábbi kutatások is megmutatták, hogy akik az átlagnál jobban élnek, általában alulbecsülik, hogy melyik jövedelmi percentilisbe tartoznak, míg az átlagnál rosszabbul élők felülbecslik.

A szerzők szerint ez azonban csak az átlaghoz való viszonyukból fakad, hiszen minél magasabb valakinek a relatív jövedelme, annál nehezebben tudja azt felülbecsülni. Az ő adataikon viszont az is látszik, hogy ez a becsült eltérés nagyon csekély, vagyis

alapvetően jól érzékelik az emberek a jövedelmi helyzetüket.

Megnézték azt is, hogy bizonyos almintákon ez hogyan változik. Nagyjából jól becsülték meg a jövedelemeloszlást az emberek a saját korosztályukban, a környékbeliek között és az egy szektorban dolgozók vagy azonos végzettségűek egymás között is, ám az átlag alattiak mindenhol felül, míg az átlag felettiek alulbecsülték a relatív helyüket.

Az utóbbi kettőnél viszont nagyobb eltérés volt már abban is, hogy mennyire becsülik alul a legfelső 5 százalék jövedelmét: tehát azt hitték a válaszadók, hogy alacsonyabb a lehetségesen elérhető legnagyobb jövedelem a saját végzettségükkel vagy abban a szektorban, ahol dolgoznak, mint ahogy ez valójában van.

A férfiak felülbecsülték a férfiak átlagjövedelmét, míg a nők ezt alulbecsülték,

amire az lehet a magyarázat, hogy a nők “köztudottan” kevesebbet keresnek, ezért ennek tudatában még a valóságnál is nagyobb eltérést érzékelnek a nők és a férfiak egymás között.

Megnézték, hogyan hat az emberek viszonylagos helyzete az igazságérzetükre. Ezt kétféleképpen mérték: az egyik kérdés arra utalt, hogy mennyire igazságos, hogy emberek különböző jövedelmet kapnak. A másik pedig, hogy mennyire múlik a szerencsén vagy a saját erőfeszítésen az, hogy ki mekkora fizetést kap.

Az eredményekből az látszik, hogy

minél jobb helyzetben van valaki, annál kevésbé érzi igazságtalannak, hogy nem mindenki keres ugyanannyit.

Azoknál egyébként, akik nem jól becsülték meg a jövedelmi helyzetüket, az igazságérzetük “igazodott” az átlaghoz, miután megmondták nekik a valós helyzetüket. Ha például valaki azt hitte, hogy alacsonyabb a viszonylagos jövedelmi helyzete, mint valójában, akkor máris kevésbé érezte igazságtalannak, hogy nem mindenki keres ugyanannyit.

A kutatók eredményei szerint leginkább csak az éppen aktuális jövedelmi helyzet hat az emberek igazságérzetére. Megvizsgálták azt is, hogy korábban milyen jövedelmi helyzetben éltek a megkérdezettek, illetve még arra is volt adatuk, hogy a szüleik milyen körülmények között éltek. Ám ezek egyike sem hatott arra, hogy milyen most az igazságérzetük. Ezzel ellentétben a politikai beállítottságukra viszont például erősen hatott a korábbi jövedelmük, és a szülők korábbi helyzete is.

Az is kiderült, hogy minél jobb helyzetben él valaki,

annál inkább hisz abban, hogy mennyire az emberek saját erőfeszítésének, és nem a szerencsének a függvénye a jövedelmi helyzete.

Néhány résztvevő esetében a negatív és pozitív sokkok (kirúgás, előléptetés, leszázalékolás vagy betegség) megerősítik, hogy

hirtelen jövedelmi változás esetén hirtelen változik az igazságérzet is.

Ha valaki betegség vagy leszázalékolás miatt alacsonyabb jövedelmi státuszba került, akkor ez együtt járt azzal is, hogy a szerencse szerepe megerősödött a véleményében, és ezzel együtt igazságtalanabbnak is gondolta a jövedelmi különbségeket. Összességében egyébként különösen az azonos végzettségű vagy azonos szektorokban dolgozók érezték igazságtalannak, hogy más-más bért kapnak.

A szerzők megjegyzik, hogy Dánia egyébként az egyik legegyenlőbb ország, mégsem érzik úgy, hogy indokolt lenne máshol eltérő eredményeket kapni.

A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a jobb helyzetben élők kevésbé érzik igazságtalannak a világot, és jobban elhiszik, hogy ők a saját szerencséjük kovácsai. Ezeket az érzéseket viszont nagyon könnyen és hirtelen megváltoztathatja egy-egy jövedelmi sokk vagy akár az is, ha megtudják, hogy valójában nem olyan jó vagy rossz a relatív jövedelmük, mint hiszik.

Úgy tűnik, hogy sok szempontból állandó az emberek világképe, ám az igazságérzet gyorsan változik.

Adat egyenlőtlenség jövedelem jövedelemkülönbségek jövedelmi egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. november 25. 14:52 Adat

Visszaszorulóban a járvány a cseheknél, idehaza is lassult a vírus terjedése

Csehországon kívül egyelőre csak a járvány fékeződése érzékelhető a visegrádi régióban, bár Lengyelországban még ez is bizonytalan.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

G7.hu
2020. november 19. 12:45 Adat

Mondd el a véleményed a G7-ről!

Egy tíz perces, a G7-tel kapcsolatos kérdőív kitöltésére szeretnénk kérni az olvasóinkat.

Fontos

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.