Nemzetközi összehasonlításban pedig kiugróan alacsony itthon az idegenekkel szembeni szolidaritás egy új tanulmány szerint.
Balázs Attila egy interjúban azt mondta, csak az nem keres itthon 500 ezer forintot, aki nem akar dolgozni. Nehéz olyan statisztikát találni, ami ezt igazolni tudná.
A fejlett országok közül Magyarországon marad helyben a GDP egyik legkisebb része.
Uniós átlagban és Magyarországon is kevesebbet tudtak tavaly félretenni a jövedelmükből az emberek 2021-hez képest.
A kormány novemberi döntést ígér a nyugdíjak ügyében, a minimálbér-kompenzációról szóló tárgyalások pedig júliusban befagytak.
A magyar lakosság 58 százaléka reáljövedelem csökkenést szenvedett el fél év alatt, a pénz inkább csak ott gyarapodik, ahol eleve több volt belőle - derül ki a Reacty Digital G7-nek készített kutatásából.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.
Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.
Csak a legrosszabbul kereső lettek inflációja közelíti meg a hasonló jövedelmi helyzetű magyarokét, de így is messze az utóbbiakat sújtja leginkább a drágulás a decemberi adatok szerint.