Nagyobb a füstje, mint a lángja az uniós szinten rekorder magyar bérnövekedésnek
Tavaly a bérek átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az előző évi szinthez képest az Európai Unióban, ám ez az arány jókora különbségeket fed el a tagállamok között: a béremelkedési rangsor elején Magyarország található 16,4 százalékos aránnyal, míg a végén Dánia, ahol mindössze 2,2 százalékos növekedést mért az Eurostat. Az országok nemzeti fizetőeszközében mért változások az unió keleti tagállamaiban voltak jelentősebbek, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is tíz százalék felett nőttek a jövedelmek az elmúlt évben, ám ezen tagállamok egyike sem tagja az eurózónának.
A közös európai pénznemre váltva az adatokat szintén a keleti térségben regisztrált jelentősebb béremelkedést az uniós statisztikai hivatal, ám a magyar érték már korántsem olyan mutatós, mint forintban számolva. Magyarországon így 6,6 százalékos bérnövekedés mérhető, ami a nyugati tagállamokban mért szintet meghaladja, de az unió kevésbé fejlett országaiban tapasztalt javulástól elmarad.
A Bulgáriában és Romániában tapasztalt béremelkedés azonban euróban számolva is tekintélyes, sőt, a bolgár adat a rangsor legelején található. Figyelemre méltó még a skandináv tagállamok helyzete, a legkevésbé ugyanis ebben a térségben nőttek a bérek – sőt, Svédországban az euróra átváltott átlagbér 1,6 százalékos csökkenést mutat 2021 és 2022 között.
A jövedelmek emelkedése mellé rendkívüli mértékű infláció társult tavaly, és e tekintetben Magyarország éppúgy kitűnik, mint a bérszínvonal nemzeti valutában mért javulásában. A keleti és nyugati országok közötti kettősség is látszik az inflációs adatokat nézve, vagyis épp azokban az országokban nőttek jobban az árak, ahol a bérek is, így a vásárlóerőben nem érzékelhető jövedelmek változása – a reálbérek csak Bulgáriában és Magyarországon nőttek tavaly az unióban. Figyelemre méltó továbbá a balti országok helyzete, ahol tavaly a magyarországi szintet meghaladó mértékben emelkedett az árszínvonal, de ennek ütemével még a viszonylag markáns növekedés ellenére sem tartották a lépést a bérek: Észtország, Lettország és Litvánia a legnagyobb reálbér-csökkenést elszenvedő európai országok közé tartozik.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
