Nagyobb a füstje, mint a lángja az uniós szinten rekorder magyar bérnövekedésnek
Tavaly a bérek átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az előző évi szinthez képest az Európai Unióban, ám ez az arány jókora különbségeket fed el a tagállamok között: a béremelkedési rangsor elején Magyarország található 16,4 százalékos aránnyal, míg a végén Dánia, ahol mindössze 2,2 százalékos növekedést mért az Eurostat. Az országok nemzeti fizetőeszközében mért változások az unió keleti tagállamaiban voltak jelentősebbek, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is tíz százalék felett nőttek a jövedelmek az elmúlt évben, ám ezen tagállamok egyike sem tagja az eurózónának.
A közös európai pénznemre váltva az adatokat szintén a keleti térségben regisztrált jelentősebb béremelkedést az uniós statisztikai hivatal, ám a magyar érték már korántsem olyan mutatós, mint forintban számolva. Magyarországon így 6,6 százalékos bérnövekedés mérhető, ami a nyugati tagállamokban mért szintet meghaladja, de az unió kevésbé fejlett országaiban tapasztalt javulástól elmarad.
A Bulgáriában és Romániában tapasztalt béremelkedés azonban euróban számolva is tekintélyes, sőt, a bolgár adat a rangsor legelején található. Figyelemre méltó még a skandináv tagállamok helyzete, a legkevésbé ugyanis ebben a térségben nőttek a bérek – sőt, Svédországban az euróra átváltott átlagbér 1,6 százalékos csökkenést mutat 2021 és 2022 között.
A jövedelmek emelkedése mellé rendkívüli mértékű infláció társult tavaly, és e tekintetben Magyarország éppúgy kitűnik, mint a bérszínvonal nemzeti valutában mért javulásában. A keleti és nyugati országok közötti kettősség is látszik az inflációs adatokat nézve, vagyis épp azokban az országokban nőttek jobban az árak, ahol a bérek is, így a vásárlóerőben nem érzékelhető jövedelmek változása – a reálbérek csak Bulgáriában és Magyarországon nőttek tavaly az unióban. Figyelemre méltó továbbá a balti országok helyzete, ahol tavaly a magyarországi szintet meghaladó mértékben emelkedett az árszínvonal, de ennek ütemével még a viszonylag markáns növekedés ellenére sem tartották a lépést a bérek: Észtország, Lettország és Litvánia a legnagyobb reálbér-csökkenést elszenvedő európai országok közé tartozik.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
