A lakosság 80 százaléka aktívan használja a Facebookot, a TikTokot és társait, Dánián és Cipruson kívül ilyen magas arányra sok helyen messze nincs példa.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
A kenyérért az EU-n belül csak mi fizetünk 2,5-szer annyit, mint 2015-ben, a rizs pedig eleve drágább volt nálunk, mint Nyugat-Európában, és onnan ugrott rekord nagyot.
Hiába dolgoznak egyre többen viszonylag sok időt munkával töltve, ha olyan munkát végeznek, amelynek nem magas a hozzáadott értéke.
A szelektíven gyűjtött hulladék arányában elakadt a javulás idehaza, a teljes lakossági hulladék mennyiségét tekintve viszont nem állunk rosszul a régióban.
Csehországban több mint tízszer annyian, Szlovákiában pedig több mint háromszor annyian vannak mint nálunk, pedig első látásra ezek is csak tranzitállamok.
Az év eleje erősen indult a háztartásoknak, de év közben a magyar kormány is rákapcsolt a lakossági megtakarításokra.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Áprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.