A szelektíven gyűjtött hulladék arányában elakadt a javulás idehaza, a teljes lakossági hulladék mennyiségét tekintve viszont nem állunk rosszul a régióban.
Csehországban több mint tízszer annyian, Szlovákiában pedig több mint háromszor annyian vannak mint nálunk, pedig első látásra ezek is csak tranzitállamok.
Az év eleje erősen indult a háztartásoknak, de év közben a magyar kormány is rákapcsolt a lakossági megtakarításokra.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Áprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.
Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.
Jó példája annak az Eurostat egyik lakhatással kapcsolatos elemzése, amikor a makrostatisztikák elfednek jellegzetes helyi szintű problémákat.
A munkával töltött évek száma 2020 és 2021 között 1,7 évvel nőtt, ami kiemelkedő változás, Magyarország nagyot lépett előre ebben a tekintetben.
A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?