Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik
Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.
Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.
- Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.
- A teljes magyar népességben a férfiak közül körülbelül 79, a nők közül azonban csak körülbelül 70 százalék dolgozik, így jön ki a 9 százalékpontos országos átlagos különbség.
- Budapest és Észak Magyarország a két véglet, a többi régió a két érték között van, többnyire 10 százalékot valamivel meghaladó eredménnyel.
Felülnézet: Az Európai Unió 2019-ben tűzte ki célul, hogy 2030-ig lehetőleg 5,8 százalékpontra csökkenjen a nemek közötti különbség, ettől azonban még messze vagyunk. A 2022-es uniós átlag ugyanis 10,7 százalékpont volt, ami egy év alatt csak 0,2 százalékpont csökkenést jelent.
Alulnézet: A nők kisebb arányú foglalkoztatottságának sok oka lehet, de gyakran fontos tényező a munkaerőpiaci szegregáció, amit az unióban csökkenteni szeretnének.
Nemzetközi kitekintés: A 9-10 százalékpontos adat közepesnek számít az unióban, alacsonyabb mint a cseh vagy lengyel átlag, és csak kis mértékben magasabb, mint a szlovák.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség azonban sokkal inkább észak-déli, mint gazdasági alapú megosztottságot mutat. A legnagyobb különbség (a férfiak javára) Görögországban, Dél-Olaszországban és Románia keleti régióiban van, ráadásul szinte mindenhol viszonylag alacsony átlagos foglalkoztatási arányok mellett. Az északi országokban ezzel szemben sokkal közelebb állnak az egyenlő mértékekhez, általában magasabb foglalkoztatás mellett.
Érdekesség, hogy ebből a szempontból már a teljes Baltikum felzárkózott Skandináviához, ez a két nagy régió nagyrészt elérte vagy megközelíti az uniós célszámokat. Emellett Franciaország nyugati fele és Németország északkeleti része áll jól.
Mínusz százalékpontos értéket csak két helyen mértek: Litvániában a fővárosi régióban (-1,2), és Finnországban, a Helsinkitől északra húzódó sávban (-0,2). Ezekben a régiókban tehát a nők nagyobb része dolgozik, mint a férfiaké.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
