A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
Mostanra a legnagyobb arányban felsőfokú végzettséghez kötött munkát végeznek a dolgozó magyarok, az ipari és építőipari szakmák háttérbe szorultak.
Már most is legmagasabb foglalkoztatottságú európai országok közé tartozik Magyarország, mégis 80-ról 85 százalékra növelné 2030-ig a foglalkoztatási rátát a kormány.
Nő a forgalom és a munkaerő hatékonysága, kisebb lesz a fluktuáció, így a munkaadónak is megéri a rugalmasság lehetővé tétele.
Négyből egy ember feketén dolgozik az építkezéseken, és a munkaügyi ellenőrzések adatai alapján országosan nagyjából hatszázezer feketén dolgozó alkalmazott lehet.
Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.
Növekszik az infokommunikációs szakma népszerűsége Magyarországon, de nem kiemelkedő mértékben, és a nemek közötti egyenlőtlenségek letörése is várat még magára.
Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.
Felgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.
Három megyében is 15 éves mélypontra süllyedt az álláskeresők száma októberben, és országos szinten sem vagyunk messze ettől.