A megyei jogú városok közül Salgótarjánban dolgozott arányaiban a legkevesebb ember a 2010-es évek elején. Azóta azonban számos beruházás érkezett a városba: több gyárat bővítettek, onkológiai és természettudományos központ nyílt meg, vagy éppen új áruházak jelentek meg.
Ennek köszönhetően a foglalkoztatottság Salgótarjánban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a nagyobb magyar városok közül, közel 40 százalékkal (bár ebben az is benne van, hogy Salgótarján lakossága csökkent leginkább 2010 óta).
Salgótarjánban nemcsak a foglalkoztatottság volt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között, hanem a Fidesz támogatottsága is 2010-ben. Ebben pedig még jelentősebb változás állt be: 2022-re a Fidesz támogatottsága 9 százalékponttal, 49 százalékra nőtt. Ezzel a legkevésbé fideszes megyei jogú városból az egyik leginkább fideszessé vált.
Bár Salgótarján esete szélsőséges – például a szintén hasonló foglalkoztatottsági növekedést produkáló Egerben és Békéscsabán csökkent a Fidesz támogatottsága -, az alábbi ábra alapján mégis körvonalazódik összefüggés a Fideszre való szavazási hajlam és foglalkoztatottság felpörgése között. A trendvonal azt mutatja, hogy minél többen kezdtek el dolgozni a Fidesz hatalomra jutása óta egy adott városban, annál nagyobb az esélye annak, hogy bővült a Fidesz szavazótábora.
Ez a trend nemcsak a nagyobb városoknál látszódik. Pár hete hosszú riportban írtunk a cigándi járásról, ahol a legnagyobb arányban nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt bő tíz évben.
A cigándi járásban ezzel párhuzamosan rendkívül megerősödött a Fidesz: míg 2010-ben a 174 járás között a cigándi a 104. volt a leginkább fideszes járások rangsorában, 2022-re már a nyolcadik. A fenti és az alábbi térképre ránézve szabad szemmel is látható bizonyos fokú átfedés: a Fidesz támogatottsága és a foglalkoztatottság is a legkevésbé fejlett, keleti-északkeleti területeken nőtt leginkább.
Egy ábrába sűrítve a két mutatót – a Fidesz támogatottságát és a foglalkoztatási ráta változását – is összefüggés rajzolódik ki közöttük. A trendvonal szintén azt erősíti, hogy minél nagyobb mértékben bővül a foglalkoztatottság egy járásban, annál nagyobb esélye lehet annak, hogy erős a Fidesz támogatottsága.
Ez az összefüggés természetesen részleges, nyilvánvalóan számos más szempont is közrejátszik abban – például az iskolázottság vagy az életkor -, hogy ki hogyan szavaz. Ugyanakkor mégis tűnik annyira számottevőnek, hogy árnyalja azokat a leegyszerűsített narratívákat, amelyek leginkább a tájékozatlansággal/propagandával, kiszolgáltatottsággal/függési helyzetekkel vagy választási manipulációval magyarázzák azt, hogy miért éppen a legelmaradottabb vidékeken nőtt leginkább a Fidesz támogatottsága.
A fenti összefüggések annyiban lehetnek újszerűek, hogy a 2022-es népszámlálásnak köszönhetően települési-járási szinten is össze lehet hasonlítani a foglalkoztatottságot az előző, 2011-es népszámlálás adataival*a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint sem ők, sem az alájuk tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem rendelkezik ilyen adatokkal, ugyanakkor persze semmi meglepő nincs bennük.
A Fidesz egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése a munkahelyek növelése, a munkaalapúnak nevezett társadalom építése. A Fidesz eredményességét mutatja, hogy míg 2010-ben Magyarország foglalkoztatási rátája az utolsók között volt az EU-ban, 2022-ben viszont a 8. helyre jött fel. Magyarországnál csak Máltán nőtt nagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya.
“Azt szoktam mondani, hogy velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavaz. Ezzel totális ellentétei vagyunk a progresszíveknek. Az emberek nem elméleteket akarnak, hanem munkát. Az emberek előre akarnak jutni az életben és jobb életet a gyermekeiknek, mint amilyen nekik jutott. Ha egy jobboldali kormány mindezt nem tudja szállítani, bukásra van ítélve” – idézte Kiss Viktor politológus Mércére írt cikkében a szerinte egyik meghatározó Orbán Viktor-beszéd részletét.
Kiss az egy évvel ezelőtti cikkben élesen bírálja az ellenzéket azért, mert szerinte “az ellenzék képtelen felfogni, hogy a regnáló rezsimmel nem az a baj, hogy nem akar jobb életet a többség számára”, mivel ezt – tehát a munkalehetőség biztosítását – egyenesen fennmaradásának előfeltételeként kezeli.
A cikk elkészítésében közreműködött Hajdu Miklós.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
