Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 8. 17:03 Adat

Egyetlen tényező befolyásolja igazán, hogy hol mennyien szavaztak a Fideszre

Az elmúlt napokban több cikkben is megvizsgáltuk, hogy mely településeken szerepelt jobban a Fidesz a vasárnapi választásokon. Kiderült, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, az álláskereső, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti – a tíz legszegényebb településen például a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a kormánypárt.

A vizsgált társadalmi és gazdasági szempontok azonban egymással is összefüggenek, például azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak – ezekben a falvakban és városokban mellesleg alacsonyabb arányt szerzett a Fidesz –, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált tényezők jelentőségéről a Fidesz településszintű eredményeinek magyarázatakor, érdemes egyszerre számításba venni azokat, ugyanis így kiszűrhetők az előbbi példához hasonló kapcsolatok, és végső soron megtudhatjuk, melyek azok a helyi jellegzetességek, amelyek igazán meghatározók.

Az eddig megjelent cikkeink és a mostani elemzés kulcsproblémája, hogy lényegében a választópolgárok viselkedését befolyásoló tényezőket igyekszünk találni, egy egyéni szinten meghozott döntést magyarázunk szintén alapvetően az egyének körülményein alapuló statisztikákkal. Megfelelő információ – például a szavazatok leadását azonnal követő exit poll kutatások – hiányában a precíz, választószintű elemzésről le kell mondanunk, és kénytelenek vagyunk a településenkénti adatokra hagyatkozni. Ez azzal jár, hogy a megállapításaink érvényessége megkérdőjelezhető, oksági összefüggések keresésére pedig semmiképpen sem vállalkozhatunk.

Mindenesetre a rendelkezésünkre álló adatok alapján számításba vettük az egyes településeken jellemző

  • iskolázottságot*Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évnél idősebb népességben, 2011,
  • jövedelmi helyzetet*A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2020 (ezer Ft),
  • vagyoni helyzetet*Személygépkocsi ezer lakosra, 2019 (db),
  • internet-penetrációt*Internet-előfizetések ezer lakosra, 2020 (db),
  • munkanélküliséget*Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020,
  • a közfoglalkoztatás jelentőségét*Közmunkások aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020,
  • korösszetételt*Állandó népességből a 60 évnél idősebbek aránya (százalék),
  • vállalkozói aktivitást*Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2019 (db),
  • a roma nemzetiségűek arányát,*A roma nemzetiségűek aránya településenként, 2011 (százalék)

és bevontuk a település típusát is (a csillagokra kattintva látható, hogy pontosan mivel mérjük az adott tulajdonságot a településeken). A fentiek kapcsolatát a kormánypártra leadott listás szavazatok arányával vetettük össze tehát települési szinten, aminek módszertani részletei a következő csillagra kattintva ismerhetők meg*Lineáris regressziót futtattunk az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 46 százalék (tehát a Fidesz listás eredményének települések közötti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.
.

Az eredmény arra utal, hogy

a Fidesz helyi sikerességével a lakosság iskolázottsága függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.

Pontosabban minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz-KDNP listára április 3-án.

Az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggés más tényezőkön keresztül is érvényesül, erre a legjobb példa a jövedelem: noha a keresetek és a Fidesz sikere között jelentős fordított összefüggést találtunk a hét elején (azaz ahol jobban keresnek, ott jellemzően kevesebben szavaztak a kormánypárt listájára), ez a kapcsolat az iskolázottság figyelembevétele mellett eltűnik. És ugyanez tapasztalható az álláskeresők és a közmunkások arányára is.

Említésre méltó összefüggést láthatunk még a roma népesség és a Fidesz-szavazatok arányai között, megállapítható tehát a többi tényező figyelembe vétele mellett is, hogy a nagyobb arányban romák által lakott falvakban, városokban jobban szerepelt a Fidesz az országgyűlési választáson. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kormánypárt az iskolázottabb lakosságú településeken is jól szerepelt, és azokban is, ahol kisebb a romák aránya.

Érdemes továbbá azt is végiggondolni, hogy mi lehet a fenti kapcsolatok hátterében. Az iskolázatlan és a roma származású csoportok is jellemzően a társadalom leginkább kiszolgáltatott és marginalizált rétegeit teszik ki, és amint az kiderült a szavazatszámlálói beszámolókból, vélhetően sokuk döntésében a mostani rendszertől való egzisztenciális függésük játszott döntő szerepet.

Az eredmények nagyrészt egybevágnak a 2018-ban tapasztalt tanulságokkal. A közvetlen, precíz összehasonlításnak gátat szab, hogy négy éve még csak járási szinten tudtuk elvégezni az elemzésünket, és egyes tényezőket más statisztikával mértünk (például az iskolázottságra vonatkozóan akkor a legalább érettségivel rendelkezők aránya állt rendelkezésünkre). Az mindenesetre bizton állítható, hogy az iskolai végzettség a négy évvel ezelőtti és a múlt vasárnapi eredményekben is kulcstényezőnek mutatkozott, ami több más társadalmi-gazdasági jellemzőn keresztül is nyilvánvalóvá vált.

Az elemzéseinkkel – a mostanival és a hét közben már megjelentekkel – kapcsolatban azonban nem győzzük hangsúlyozni az óvatos értelmezés fontosságát. Alapvetően egyéni jellemzőket vizsgálunk, de jobb híján települési szintű adatokkal, így az ökológiai tévkövetkeztetés hibája fenyeget: a területi egységek szintjén megállapított összefüggések ugyanis nem szükségképpen érvényesek az egyének, a választópolgárok szintjén is. Gondoljunk csak bele, a településszintű elemzésben ugyanúgy egy egységnek számítanak a pár tucat fős lakosságú falvak, mint a százezres megyeszékhelyek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Leszavaztak a Fideszre, de közben mindenki panaszkodott" - pörögnek a szavazatszámlálók beszámolóiEzek a szövegek egyszerre mutatnak meg valamit a vidékből, a Budapest-vidék ellentétből és a politikailag aktív fővárosiak világképéről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 cigányfaluban is 95 százalék felett kapott a FideszA Fidesz uralja a gettókat, de a kormánypárt dominanciája a cigány szavazók között országosan is tovább erősödött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtukMegnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.

 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat 2022-es választások adatelemzés elemzés Fidesz Helyközi Járat országgyűlési választások választás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. október 8. 14:31 Adat, Közélet

Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett

A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Jandó Zoltán
2024. október 7. 15:00 Adat, Élet

Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus

Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. október 10. 04:40 Közélet, Világ

Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?

A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.