Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 8. 17:03 Adat

Egyetlen tényező befolyásolja igazán, hogy hol mennyien szavaztak a Fideszre

Az elmúlt napokban több cikkben is megvizsgáltuk, hogy mely településeken szerepelt jobban a Fidesz a vasárnapi választásokon. Kiderült, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, az álláskereső, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti – a tíz legszegényebb településen például a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a kormánypárt.

A vizsgált társadalmi és gazdasági szempontok azonban egymással is összefüggenek, például azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak – ezekben a falvakban és városokban mellesleg alacsonyabb arányt szerzett a Fidesz –, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált tényezők jelentőségéről a Fidesz településszintű eredményeinek magyarázatakor, érdemes egyszerre számításba venni azokat, ugyanis így kiszűrhetők az előbbi példához hasonló kapcsolatok, és végső soron megtudhatjuk, melyek azok a helyi jellegzetességek, amelyek igazán meghatározók.

Az eddig megjelent cikkeink és a mostani elemzés kulcsproblémája, hogy lényegében a választópolgárok viselkedését befolyásoló tényezőket igyekszünk találni, egy egyéni szinten meghozott döntést magyarázunk szintén alapvetően az egyének körülményein alapuló statisztikákkal. Megfelelő információ – például a szavazatok leadását azonnal követő exit poll kutatások – hiányában a precíz, választószintű elemzésről le kell mondanunk, és kénytelenek vagyunk a településenkénti adatokra hagyatkozni. Ez azzal jár, hogy a megállapításaink érvényessége megkérdőjelezhető, oksági összefüggések keresésére pedig semmiképpen sem vállalkozhatunk.

Mindenesetre a rendelkezésünkre álló adatok alapján számításba vettük az egyes településeken jellemző

  • iskolázottságot*Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évnél idősebb népességben, 2011,
  • jövedelmi helyzetet*A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2020 (ezer Ft),
  • vagyoni helyzetet*Személygépkocsi ezer lakosra, 2019 (db),
  • internet-penetrációt*Internet-előfizetések ezer lakosra, 2020 (db),
  • munkanélküliséget*Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020,
  • a közfoglalkoztatás jelentőségét*Közmunkások aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020,
  • korösszetételt*Állandó népességből a 60 évnél idősebbek aránya (százalék),
  • vállalkozói aktivitást*Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2019 (db),
  • a roma nemzetiségűek arányát,*A roma nemzetiségűek aránya településenként, 2011 (százalék)

és bevontuk a település típusát is (a csillagokra kattintva látható, hogy pontosan mivel mérjük az adott tulajdonságot a településeken). A fentiek kapcsolatát a kormánypártra leadott listás szavazatok arányával vetettük össze tehát települési szinten, aminek módszertani részletei a következő csillagra kattintva ismerhetők meg*Lineáris regressziót futtattunk az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 46 százalék (tehát a Fidesz listás eredményének települések közötti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.
.

Az eredmény arra utal, hogy

a Fidesz helyi sikerességével a lakosság iskolázottsága függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.

Pontosabban minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz-KDNP listára április 3-án.

Az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggés más tényezőkön keresztül is érvényesül, erre a legjobb példa a jövedelem: noha a keresetek és a Fidesz sikere között jelentős fordított összefüggést találtunk a hét elején (azaz ahol jobban keresnek, ott jellemzően kevesebben szavaztak a kormánypárt listájára), ez a kapcsolat az iskolázottság figyelembevétele mellett eltűnik. És ugyanez tapasztalható az álláskeresők és a közmunkások arányára is.

Említésre méltó összefüggést láthatunk még a roma népesség és a Fidesz-szavazatok arányai között, megállapítható tehát a többi tényező figyelembe vétele mellett is, hogy a nagyobb arányban romák által lakott falvakban, városokban jobban szerepelt a Fidesz az országgyűlési választáson. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kormánypárt az iskolázottabb lakosságú településeken is jól szerepelt, és azokban is, ahol kisebb a romák aránya.

Érdemes továbbá azt is végiggondolni, hogy mi lehet a fenti kapcsolatok hátterében. Az iskolázatlan és a roma származású csoportok is jellemzően a társadalom leginkább kiszolgáltatott és marginalizált rétegeit teszik ki, és amint az kiderült a szavazatszámlálói beszámolókból, vélhetően sokuk döntésében a mostani rendszertől való egzisztenciális függésük játszott döntő szerepet.

Az eredmények nagyrészt egybevágnak a 2018-ban tapasztalt tanulságokkal. A közvetlen, precíz összehasonlításnak gátat szab, hogy négy éve még csak járási szinten tudtuk elvégezni az elemzésünket, és egyes tényezőket más statisztikával mértünk (például az iskolázottságra vonatkozóan akkor a legalább érettségivel rendelkezők aránya állt rendelkezésünkre). Az mindenesetre bizton állítható, hogy az iskolai végzettség a négy évvel ezelőtti és a múlt vasárnapi eredményekben is kulcstényezőnek mutatkozott, ami több más társadalmi-gazdasági jellemzőn keresztül is nyilvánvalóvá vált.

Az elemzéseinkkel – a mostanival és a hét közben már megjelentekkel – kapcsolatban azonban nem győzzük hangsúlyozni az óvatos értelmezés fontosságát. Alapvetően egyéni jellemzőket vizsgálunk, de jobb híján települési szintű adatokkal, így az ökológiai tévkövetkeztetés hibája fenyeget: a területi egységek szintjén megállapított összefüggések ugyanis nem szükségképpen érvényesek az egyének, a választópolgárok szintjén is. Gondoljunk csak bele, a településszintű elemzésben ugyanúgy egy egységnek számítanak a pár tucat fős lakosságú falvak, mint a százezres megyeszékhelyek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Leszavaztak a Fideszre, de közben mindenki panaszkodott" - pörögnek a szavazatszámlálók beszámolóiEzek a szövegek egyszerre mutatnak meg valamit a vidékből, a Budapest-vidék ellentétből és a politikailag aktív fővárosiak világképéről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 cigányfaluban is 95 százalék felett kapott a FideszA Fidesz uralja a gettókat, de a kormánypárt dominanciája a cigány szavazók között országosan is tovább erősödött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtukMegnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.

 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat 2022-es választások adatelemzés elemzés Fidesz Helyközi Járat országgyűlési választások választás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. július 24. 12:40 Adat

Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni

A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.