Az idei országgyűlési választások listás eredményeit egy adott település jövedelmi adataival összevetve jól látszik az az összefüggés, hogy minél szegényebb egy település, annál nagyobb eséllyel ért el jó eredményt helyben a Fidesz.
Azt is megvizsgáltuk, hogy milyen az összefüggés a Fidesz listás eredménye és a helyi közfoglalkoztatottak, illetve az álláskeresők aránya között. Az derült ki, hogy mindkét esetben jelentős az összefüggés:
minél többen voltak a helyiek arányában a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők, a Fidesz annál nagyobb eséllyel ért el jó eredményt az adott településen.
Az alábbi ábrán először azt ábrázoltuk, hogy milyen kapcsolat volt a Fidesz 2022-es listás eredménye és az álláskeresők aránya között.
Itt a kapcsolat egyértelműen jelentős: ha egy településen több volt az álláskereső 2020-ban, akkor a Fidesz is nagyobb eséllyel ért el jó eredményt.
Mi a helyzet a közmunkásokkal? Itt azt néztük meg, hogy mi volt a Fidesz 2022-es eredménye és a közfoglalkoztatottak adott település népességén belüli 2020-as*Az elérhető adatok eltérése miatt szerepel itt 2020-as, az utolsó grafikonon pedig 2021-es adat a közmunkásokra. arányának összefüggése.
Itt az összefüggés még erősebb is volt, mint az álláskeresők esetében. Az is érdekes kérdés, hogy ennek mi lehetett az oka. Elképzelhető, hogy egyszerűen arról van szó, hogy az alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott választók szavaztak nagyobb arányban a Fideszre, közöttük pedig nagyobb arányban vannak a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők.
Egy másik magyarázat lehet a közmunka politikai dimenziója. A G7-en is beszámoltunk Reizer Balázs, Gáspár Attila, és Gyöngyössi Győző tanulmányáról, ami 3000, tízezer főnél kisebb népességű település választási és közfoglalkoztatottsági adatait vizsgálva mutatott rá olyan összefüggésekre, amelyek bizonyítják, hogy a közmunkát részben politikai alapon osztották, és ez hozzájárult a Fidesz jobb választási eredeményeihez a 2014-es és a 2018-as választásokon.
A tanulmány szerint a polgármesterek attól függően „kaptak” több vagy kevesebb közmunkást a választások után, hogy milyen eredményeket hoztak az országos választásokon. Mivel ez csak akkor ösztönzi a polgármestereket, ha biztosnak tűnik a kormánypárt újrázása, a 2022-es választások előtt pedig mindenki szorosabb eredményre számított, a szerzők a G7 Podcast tavaly októberi adásában azt jósolták, hogy ez a hatás idén nem lesz erős.
Habár a konkrét ok-okozatiság bemutatására ez a cikk nem vállalkozik, az biztos, hogy a közmunkaprogram kevésbé jelentős tényező volt az idei választásokon, mint akár 2018-ban vagy 2014-ben. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021 végén már csak nagyjából 88 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben 2014-ben még majdnem 180 ezren, 2018-ban pedig 135,5 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
Az álláskeresők számában ugyanez az összefüggés már csak 2014-hez képest igaz, 2018 végén ugyanis még kicsivel kevesebben is voltak a regisztrált álláskeresők, mint 2021 végén (bár az adott évi áprilisi adat összehasonlítása lenne igazán pontos, ez az adat viszont nem áll rendelkezésre).
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
