Veszünk két Zala megyei választókörzetet, a zalaegerszegit, és a nagykanizsait. Zalaegerszeg az egyik legfideszesebb város, Nagykanizsa meg annyira nagyon nem. Azt látjuk, hogy Nagykanizsa mellett a falvakban több a közmunkás, mint a Zalaegerszeg melletti falvakban. Nagykanizsa mellett nagyobb szüksége van a Fidesznek a plusz szavazatokra, hogy az egyéni választókörzetet megnyerjék. Csak a települések tulajdonságait figyelembe véve ilyesminek nem kellene hatnia.

A másik dolog, amit látunk – és ez nem csak ’14-ben, hanem ’18-ban is így volt, amikor ugyanígy hozták az öt-hat mandátumot -, hogy ha a településen jól szerepelt a Fidesz áprilisban, akkor utána októberben több közmunkást kapott a falu, amikor a polgármesternek a saját választásához erre szüksége lehetett – mondta Reizer Balázs az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Reizer és szerzőtársa, Gáspár Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói (és a harmadik szerző, Gyöngyössi Győző, a Leibniz Institute for Financial Research kutatója) 3000, tízezer főnél kisebb népességű település választási és közfoglalkoztatottsági adatait vizsgálva mutatott rá olyan összefüggésekre, amelyek bizonyítják, hogy a közmunkát részben politikai alapon osztják, és ez hozzájárult a Fidesz jobb választási eredeményeihez a 2010-es években. A tanulmány becslése szerint a 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, ami azt jelenti, hogy enélkül például nem lett volna meg a kétharmad ebben az évben. Az e heti G7 Podcastban Reizerrel és Gáspárral beszélgettünk.

A 2011-es nagy reform után úgy alakították át az önkormányzatok finanszírozását, hogy a normatív alapon előre meghatározott feladatok ellátására allokált pénzek aránya nagyon alacsony lett. A közmunkás helyeket egyedi elbírálás alapján osztják el a települések között, tehát valakinek egyéni döntési joga van megmondani, hogy A-település vagy pedig B-település kapjon támogatást.

Emiatt a vezetők okkal vagy ok nélkül, de félhetnek attól, hogy ha nem megfelelő számú szavazatot hoznak az országos választásokon, akkor utána a közigazgatásban erről döntő emberek kevesebb fejlesztési forrást fognak megszavazni a településeknek. És mivel normatív támogatás nincsen, hogy ha nem kapják meg ezeket az egyedi elbírálás alapján kifizetett támogatásokat, akkor a településnek gyakorlatilag semmi jövedelme nincsen arra, hogy az éppen aktuális céljait elérje

– mondta Reizer Balázs.

Gáspár Attila szerint az állításuk nem az, hogy kizárólag politikai alapon osztják a közmunkát, de van ilyen hatás is. Azt találták például, hogy több volt a közmunka olyan településeken, ahol a Fidesz választási eredményei szorosabbak voltak.

Tehát mondjuk 2014-ben a parlamenti választás idején több közmunka volt egy településen átlagosan, ahol 2010-ben több polgármester jelölt indult. Ez arra enged következtetni, hogy ha egy polgármester úgy érzi, hogy nagyobb versenyhelyzettel néz szembe, akkor megéri neki több közmunkást kérni a kormánytól. Már akkor is, amikor még nem a saját újraválasztása a tét, hanem a jó viszony azokkal, akik a központi közmunkás keretet elosztják

– mondta.

A politikai ösztönzők viszont csak akkor működnek hatásosan, ha a polgármester számíthat arra, hogy a kormány hatalmon marad.

Ez 2014-ben, 2018-ban abszolút így volt, tehát viszonylag biztos lehetett abban, hogy ha ő most valamilyen együttműködésben van, és az ő rászabott részét esetleg nem tartja be, akkor valamilyen retorzióban részesülhet. Ha viszont alacsonyabb annak a szerinte elgondolt valószínűsége, hogy a kormányt újraválasztják, akkor ezek az ösztönzők már nem annyira működnek, tehát akkor beindul a matekozás, hogy nekem az a jó, ha ezt csinálom, az a jó, ha azt csinálom, és ebből kifolyólag a közmunka egy kevésbé jó eszköz arra, hogy ezeket a célokat elérjék

– mondta Gáspár Attila.

Gáspár szerint ez is az egyik oka annak, hogy mostanában jóval több embert elérő intézkedésekkel, adócsökkentéssel, visszatérítéssel kampányolnak.

Nem gondoljuk azt, hogy a következő választáson ugyanolyan jól fog működni a közmunka. Viszont úgy gondoljuk, hogy ez is lehet az egyik magyarázata annak, hogy mondjuk a 2010-es választáson az akkor hivatalban lévő kormány nem csinálta ugyanezt. Egyrészt akkor még nem történtek meg a segélyezési rendszernek az átalakításai, másrészt viszont az akkor hivatalban lévő kormány teljesen biztos volt abban, hogy 2010-ben kormányváltás lesz. Ilyen helyzetben pedig nem lehet azt mondani a polgármesternek, hogy szavazzál rám, mert egyszerűen nem működik az ösztönző”

– mondta. Akit a tanulmány részletesebben is érdekel, a kutatás bemutatójáról készült felvételt Youtube-on is megnézheti.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanakAz inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Fidesz közmunka önkormányzat polgármester politika szavazás választások Olvasson tovább a kategóriában