A munkafüggőség talán úgy határozható meg legjobban, hogy a személy számára a legfontosabb és mindenen felül uralkodó tevékenység maga a munkavégzés, és ez a fajta túlzott vagy kényszeres munkavégzés aztán nagyon sok káros következményt hoz az életében. Ezek a következmények nagyon sok területre kihatnak, de az egyik kulcstényező, hogy az illető annyira sokat dolgozik, hogy az már nem segíti az életét, hanem pont, hogy gátolja, akadályozza – mondta Kun Bernadette az e heti G7 Podcastban.
Kun más kutatókkal együtt reprezentatív felmérést végzett arról, hogy Magyarországon hány ember tartozik a munkafüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportba, tehát hány emberről mondható nagy valószínűséggel, hogy munkafüggő. Ez alapján a teljes felnőtt lakosság négy százalékát érinti a probléma. Kifejezetten csak a munkavállalók körében 7-8 százalék a rizikócsoportba tartozók aránya.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A munkafüggőség kezdetben jó is lehet az adott szervezetnek, hiszen van egy kolléga, aki dolgozik mint az őrült, minden feladatot elvállal, bármikor el lehet érni, otthon is dolgozik.
Hosszú távon viszont ez nem fog megtérülni, hiszen ha valaki ilyen mértékben a munkának szenteli az idejét és túlhajszolja magát, az sem az egyénnek, sem a szervezetnek nem lesz előnyös
– mondta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar oktatója.
Kutatások is megerősítik ugyanis, hogy a munkafüggők gyakran kontrollmániások, mindent a kezükben akarnak tartani, és ezért minden feladatot ők akarnak megcsinálni. Így nehezen tudnak együttműködni másokkal. A kényszeres vonások miatt nagyon el tudnak merülni a részletekben, és emiatt a kreatívabb feladatoknál nem biztos, hogy olyan produktívak lesznek. A túlhajszoltság miatt pedig előbb-utóbb kimerülnek, ami a teljesítményükre is kihat. Egészségügyi problémák miatt többet hiányozhatnak, a kialvatlanság miatt fáradtabbak lesznek, ami munkahelyi konfliktusokat is okozhat.
Összességében ezért én mindenképpen azt gondolom, hogy nem feltétlenül éri meg a szervezetnek, hogy egy munkafüggő dolgozzon ott
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek, és hogyan lehet megkülönböztetni attól, ha valaki egyszerűen csak szeret dolgozni,
- milyen személyiségjegyek és milyen külső hatások teszik valószínűbbé a munkafüggőség kialakulását,
- mit lehet tenni egyénileg és szervezetileg a munkafüggőség kialakulása ellen,
- és hogy hogy néz ki a munkafüggőség terápiás kezelése.
A beszélgetésben említett januári podcastunk:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
