A munkafüggőség talán úgy határozható meg legjobban, hogy a személy számára a legfontosabb és mindenen felül uralkodó tevékenység maga a munkavégzés, és ez a fajta túlzott vagy kényszeres munkavégzés aztán nagyon sok káros következményt hoz az életében. Ezek a következmények nagyon sok területre kihatnak, de az egyik kulcstényező, hogy az illető annyira sokat dolgozik, hogy az már nem segíti az életét, hanem pont, hogy gátolja, akadályozza – mondta Kun Bernadette az e heti G7 Podcastban.
Kun más kutatókkal együtt reprezentatív felmérést végzett arról, hogy Magyarországon hány ember tartozik a munkafüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportba, tehát hány emberről mondható nagy valószínűséggel, hogy munkafüggő. Ez alapján a teljes felnőtt lakosság négy százalékát érinti a probléma. Kifejezetten csak a munkavállalók körében 7-8 százalék a rizikócsoportba tartozók aránya.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A munkafüggőség kezdetben jó is lehet az adott szervezetnek, hiszen van egy kolléga, aki dolgozik mint az őrült, minden feladatot elvállal, bármikor el lehet érni, otthon is dolgozik.
Hosszú távon viszont ez nem fog megtérülni, hiszen ha valaki ilyen mértékben a munkának szenteli az idejét és túlhajszolja magát, az sem az egyénnek, sem a szervezetnek nem lesz előnyös
– mondta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar oktatója.
Kutatások is megerősítik ugyanis, hogy a munkafüggők gyakran kontrollmániások, mindent a kezükben akarnak tartani, és ezért minden feladatot ők akarnak megcsinálni. Így nehezen tudnak együttműködni másokkal. A kényszeres vonások miatt nagyon el tudnak merülni a részletekben, és emiatt a kreatívabb feladatoknál nem biztos, hogy olyan produktívak lesznek. A túlhajszoltság miatt pedig előbb-utóbb kimerülnek, ami a teljesítményükre is kihat. Egészségügyi problémák miatt többet hiányozhatnak, a kialvatlanság miatt fáradtabbak lesznek, ami munkahelyi konfliktusokat is okozhat.
Összességében ezért én mindenképpen azt gondolom, hogy nem feltétlenül éri meg a szervezetnek, hogy egy munkafüggő dolgozzon ott
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek, és hogyan lehet megkülönböztetni attól, ha valaki egyszerűen csak szeret dolgozni,
- milyen személyiségjegyek és milyen külső hatások teszik valószínűbbé a munkafüggőség kialakulását,
- mit lehet tenni egyénileg és szervezetileg a munkafüggőség kialakulása ellen,
- és hogy hogy néz ki a munkafüggőség terápiás kezelése.
A beszélgetésben említett januári podcastunk:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
