2002-ig visszatekintve a migrációval kapcsolatos attitűdök rendkívül stabilak voltak európai átlagban, tehát nem nagyon mozdultak el sem a gazdasági válság, sem pedig a migrációs folyamatok hatására. Országok közti összehasonításban trendszerűen viszont jelentős különbségek voltak – mondta Messing Vera, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.
2015-16 környékén a migrációs helyzet hatására egész Európában elmozdultak negatív irányba a migrációval kapcsolatos attitűdök, de a 2016 és 2019 közötti időszakban „visszakorrigáltak”. Emellett viszont azt láttuk, hogy az országok között megindult egy széthúzás – mondta Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója.
Nyugat-Európa számos országában a migrációs válságot követően a negatív kilengés visszakorrigált, tehát a bevándorlás és a bevándorlók megítélése javult. Kelet-Európa számos országában, leginkább Magyarországon és Lengyelországban egyértelmű volt egy nagyon negatív elmozdulás, ami egyébként kicsit szintén visszakorrigált 2019-re. De így is Magyarország volt az utóbbi 5-6 évben végig az európai mezőny élén a migráció elutasítása szempontjából.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 Podcast e heti adásában Messing Verával és Ságvári Bencével nemrég megjelent új tanulmányukról beszélgettünk, amiben többek között arra próbáltak meg válaszolni, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a migrációhoz, ebben milyen különbségek vannak az EU régi és újabb tagállamaiban, és hogy milyen összefüggés van a migráció elutasítása és a populista pártok támogatottsága között.
A kutatók a European Social Survey adatbázisa alapján azt találták, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos alapvető érték jelentősen meghatározza, hogy valaki mit gondol a bevándorlásról úgy általában, illetve mit gondol arról, hogy be kéne-e fogadni menekülteket az adott országba. A biztonság itt azt jelenti, hogy kinek mennyire fontos az, hogy fizikai, egzisztenciális, lelki biztonságban érezze magát. Az összefüggés úgy nézett ki, hogy minél fontosabb valakinek a biztonság, annál inkább hajlamos elutasítóbbá válni a bevándorlással kapcsolatban.
Itt véletlenül sem azt szeretnénk állítani, hogy van, akinek a biztonság egyáltalán nem fontos. Csak vannak olyan, főleg nyugat-európai és skandináv országok, ahol ez az alapvető biztonságérzet megvolt gazdaságilag, társadalmi stabilitás szempontjából. És nyilván, ha az ember magát biztonságban érzi, akkor elfogadóbb, beengedőbb és általában pozitívabban láthatja a bevándorlás és a migráció kérdését. Kelet-Európában ez a biztonság ugye történetileg hiányzik, de az elmúlt évtizedekben, tehát a most élő generációk egy jelentős részének az életében ez biztos, hogy nem volt meg. Úgyhogy ez például egy nagyon fontos szempont, magyarázhatja Európának ezen a felén a migráció elutasítottságát
– mondta erről Ságvári Bence.
Messing Vera szerint a következő időszakban a migrációval kapcsolatos attitűdöket alapjaiban fogja meghatározni a járvány.
Másfél éve élünk egy világjárványban, ami nagyon sok olyan tényezőre alapvetően hatott, ami azokat az attitűdöket meghatározza, amikről beszéltünk. Tehát az egzisztenciális biztonságot, a biztonságérzetet, a bizalmat, a társadalmon belüli polarizációt. Ezek valószínűleg mind sérültek a járvány alatt. Minden társadalomban különböző módon, attól függően, hogy a kormányok hogyan tudták a járványt kezelni, de mindenhol a társadalom alapszöveteit érinti a járvány. És mint ilyen, mindenfajta attitűdöt is vélhetően befolyásolni fog. A bevándorlással kapcsolatos vélekedéseket is. Én ezt sokkal inkább tartom fontos tényezőnek most, mint az afganisztáni válságot, amiről nem tudjuk, hogy valóban fog-e tömeges kivándorlást, menekültáradatot okozni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
