Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. szeptember 4. 07:21 Podcast

A migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete

2002-ig visszatekintve a migrációval kapcsolatos attitűdök rendkívül stabilak voltak európai átlagban, tehát nem nagyon mozdultak el sem a gazdasági válság, sem pedig a migrációs folyamatok hatására. Országok közti összehasonításban trendszerűen viszont jelentős különbségek voltak – mondta Messing Vera, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.

2015-16 környékén a migrációs helyzet hatására egész Európában elmozdultak negatív irányba a migrációval kapcsolatos attitűdök, de a 2016 és 2019 közötti időszakban „visszakorrigáltak”. Emellett viszont azt láttuk, hogy az országok között megindult egy széthúzás – mondta Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója.

Nyugat-Európa számos országában a migrációs válságot követően a negatív kilengés visszakorrigált, tehát a bevándorlás és a bevándorlók megítélése javult. Kelet-Európa számos országában, leginkább Magyarországon és Lengyelországban egyértelmű volt egy nagyon negatív elmozdulás, ami egyébként kicsit szintén visszakorrigált 2019-re. De így is Magyarország volt az utóbbi 5-6 évben végig az európai mezőny élén a migráció elutasítása szempontjából.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 Podcast e heti adásában Messing Verával és Ságvári Bencével nemrég megjelent új tanulmányukról beszélgettünk, amiben többek között arra próbáltak meg válaszolni, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a migrációhoz, ebben milyen különbségek vannak az EU régi és újabb tagállamaiban, és hogy milyen összefüggés van a migráció elutasítása és a populista pártok támogatottsága között.

A kutatók a European Social Survey adatbázisa alapján azt találták, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos alapvető érték jelentősen meghatározza, hogy valaki mit gondol a bevándorlásról úgy általában, illetve mit gondol arról, hogy be kéne-e fogadni menekülteket az adott országba. A biztonság itt azt jelenti, hogy kinek mennyire fontos az, hogy fizikai, egzisztenciális, lelki biztonságban érezze magát. Az összefüggés úgy nézett ki, hogy minél fontosabb valakinek a biztonság, annál inkább hajlamos elutasítóbbá válni a bevándorlással kapcsolatban.

Itt véletlenül sem azt szeretnénk állítani, hogy van, akinek a biztonság egyáltalán nem fontos. Csak vannak olyan, főleg nyugat-európai és skandináv országok, ahol ez az alapvető biztonságérzet megvolt gazdaságilag, társadalmi stabilitás szempontjából. És nyilván, ha az ember magát biztonságban érzi, akkor elfogadóbb, beengedőbb és általában pozitívabban láthatja a bevándorlás és a migráció kérdését. Kelet-Európában ez a biztonság ugye történetileg hiányzik, de az elmúlt évtizedekben, tehát a most élő generációk egy jelentős részének az életében ez biztos, hogy nem volt meg. Úgyhogy ez például egy nagyon fontos szempont, magyarázhatja Európának ezen a felén a migráció elutasítottságát

– mondta erről Ságvári Bence.

Messing Vera szerint a következő időszakban a migrációval kapcsolatos attitűdöket alapjaiban fogja meghatározni a járvány.

Másfél éve élünk egy világjárványban, ami nagyon sok olyan tényezőre alapvetően hatott, ami azokat az attitűdöket meghatározza, amikről beszéltünk. Tehát az egzisztenciális biztonságot, a biztonságérzetet, a bizalmat, a társadalmon belüli polarizációt. Ezek valószínűleg mind sérültek a járvány alatt. Minden társadalomban különböző módon, attól függően, hogy a kormányok hogyan tudták a járványt kezelni, de mindenhol a társadalom alapszöveteit érinti a járvány. És mint ilyen, mindenfajta attitűdöt is vélhetően befolyásolni fog. A bevándorlással kapcsolatos vélekedéseket is. Én ezt sokkal inkább tartom fontos tényezőnek most, mint az afganisztáni válságot, amiről nem tudjuk, hogy valóban fog-e tömeges kivándorlást, menekültáradatot okozni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példátSzlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló évekbenJön vissza az infláció. De féljünk tőle, vagy örüljünk neki? Pogátsa Zoltánnal és Móricz Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa el akarjuk kerülni, hogy az oltásaink hasztalanná váljanak, fel kell oldani a vakcinafejlesztők és a gyártók ellentététG7 Podcast! Rengeteg oltóanyagot kellene előállítani ahhoz, hogy csökkentsük a mostani vakcináknak ellenálló mutációk kialakulásának esélyét. A Taylor Wessing ügyvédi iroda szakértőivel ennek a lehetőségeit beszéltük át.

Podcast bevándorlás bevándorlásellenesség European Social Survey kutatás menekült migráció Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.