Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. július 17. 07:41 Podcast

Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*foreign direct investment) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Vannak sikeres példák, számos magyar vállalat tudott elindulni a világpiacra, de összességében ennek még mindig kicsi a szerepe a hazai gazdaságban. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem a régió többi országában is hasonló problémákkal néznek szembe.

Az FDI statisztikák értelmezése azonban nem könnyű feladat, ahogy Sass Magdolna kutatásai során tapasztalta, az állományi adatokat érdemes alaposan megszűrni és elemezni. Sok esetben nem is külföldi befektetésről van szó, hanem a helyi vállalkozók jellemzően Luxemburgba vagy Hollandiába viszik ki a tőkéjüket, és onnan már külföldi befektetésként hozzák vissza.  Igaz, ez a „körbejáró tőke” talán legkevésbé a magyar gazdaságban van jelen kelet-európai összehasonlításban.

Különösen a cseh befektetőknél jelentős az ilyen típusú FDI. Ennek motivációja leggyakrabban az adóteher csökkentése, de lehet, hogy az oligarchák így érzik biztonságban a vagyonukat, vagy éppen az is, hogy így más országokban nyugati befektetőként jelenhetnek meg, vagy éppen csak az a céljuk, hogy a valódi tulajdonos kilétét titokban tartsák.

A Magyarországra érkező befektetéseknél is probléma, hogy nem lehet egyszerűen megismerni azok származási országát. 2014-től minden OECD tagországnak közzé kellene tennie a végső tulajdonos szerinti FDI statisztikákat, de ezt még mindig sokan nem teszik meg.

Már korábban is tudni lehetett, hogy az ázsiai országokból főként közvetítő országokon keresztül érkezik az FDI hazánkba,  az MNB közzé is teszi a végső tulajdonosok szerinti adatokat. A 2018-as adatok pedig azt mutatják, hogy a végső tulajdonosok között Németország a legfontosabb, 22 százalékos részesedéssel.

Második helyen azonban az Egyesült Államok áll 11 százalékkal, ám a hagyományos adatközlés szerint 60-szor kisebb lenne az amerikai szerep. Bár az ázsiai cégek szerepe a végső tulajdonosok alapján már 17 százalék a korábbi módszertan szerinti 4 százalékkal szemben, Kína így is csak 3 százalékkal részesedik a hazai közvetlentőke-állományból.

A befektetések adatainak vizsgálata egyre nehezebb, hiszen egyre inkább a gyártás és termelés helyett a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetések a jellemzőek. Ezeknél még inkább jellemző, hogy több országon folynak keresztül, és ezért kétszeresen vagy akár háromszorosan is szerepelnek a statisztikákban.

A transzferárazás és az adóoptimalizáció is rendkívüli mértékben megnehezíti a valós gazdasági folyamatok követését. Ahogy Sass Magdolna kiemelte, a régióban továbbra is fontos pénzügyi forrás a külföldi közvetlentőke, az elmúlt években csak Magyarországon volt 2010 után nagyobb átmeneti visszaesés, ahogy az alábbi ábránkon is látható. Sass Magdolna szerint a 2020-as év kifejezetten pozitívnak tekinthető, mivel a V4-eknél sokkal kevésbé esett vissza a beérkező tőke mennyisége, mint a világ más országaiban.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Mely magyar vállalatok tudtak nemzetközileg terjeszkedni közvetlentőke kihelyezésével
  • A magyar cégek hazaküldik-e a külföldön termelt profitjukat, vagy ők is helyben szeretik újra befektetni?
  • Milyen szerepe van az állami támogatásoknak és adókedvezményeknek a külföldi befektetések megszerzésében?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast befektetés fdi közvetlen külföldi tőke KRTk vki podcast sass magdolna Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.