Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. július 17. 07:41 Podcast

Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*foreign direct investment) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Vannak sikeres példák, számos magyar vállalat tudott elindulni a világpiacra, de összességében ennek még mindig kicsi a szerepe a hazai gazdaságban. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem a régió többi országában is hasonló problémákkal néznek szembe.

Az FDI statisztikák értelmezése azonban nem könnyű feladat, ahogy Sass Magdolna kutatásai során tapasztalta, az állományi adatokat érdemes alaposan megszűrni és elemezni. Sok esetben nem is külföldi befektetésről van szó, hanem a helyi vállalkozók jellemzően Luxemburgba vagy Hollandiába viszik ki a tőkéjüket, és onnan már külföldi befektetésként hozzák vissza.  Igaz, ez a „körbejáró tőke” talán legkevésbé a magyar gazdaságban van jelen kelet-európai összehasonlításban.

Különösen a cseh befektetőknél jelentős az ilyen típusú FDI. Ennek motivációja leggyakrabban az adóteher csökkentése, de lehet, hogy az oligarchák így érzik biztonságban a vagyonukat, vagy éppen az is, hogy így más országokban nyugati befektetőként jelenhetnek meg, vagy éppen csak az a céljuk, hogy a valódi tulajdonos kilétét titokban tartsák.

A Magyarországra érkező befektetéseknél is probléma, hogy nem lehet egyszerűen megismerni azok származási országát. 2014-től minden OECD tagországnak közzé kellene tennie a végső tulajdonos szerinti FDI statisztikákat, de ezt még mindig sokan nem teszik meg.

Már korábban is tudni lehetett, hogy az ázsiai országokból főként közvetítő országokon keresztül érkezik az FDI hazánkba,  az MNB közzé is teszi a végső tulajdonosok szerinti adatokat. A 2018-as adatok pedig azt mutatják, hogy a végső tulajdonosok között Németország a legfontosabb, 22 százalékos részesedéssel.

Második helyen azonban az Egyesült Államok áll 11 százalékkal, ám a hagyományos adatközlés szerint 60-szor kisebb lenne az amerikai szerep. Bár az ázsiai cégek szerepe a végső tulajdonosok alapján már 17 százalék a korábbi módszertan szerinti 4 százalékkal szemben, Kína így is csak 3 százalékkal részesedik a hazai közvetlentőke-állományból.

A befektetések adatainak vizsgálata egyre nehezebb, hiszen egyre inkább a gyártás és termelés helyett a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetések a jellemzőek. Ezeknél még inkább jellemző, hogy több országon folynak keresztül, és ezért kétszeresen vagy akár háromszorosan is szerepelnek a statisztikákban.

A transzferárazás és az adóoptimalizáció is rendkívüli mértékben megnehezíti a valós gazdasági folyamatok követését. Ahogy Sass Magdolna kiemelte, a régióban továbbra is fontos pénzügyi forrás a külföldi közvetlentőke, az elmúlt években csak Magyarországon volt 2010 után nagyobb átmeneti visszaesés, ahogy az alábbi ábránkon is látható. Sass Magdolna szerint a 2020-as év kifejezetten pozitívnak tekinthető, mivel a V4-eknél sokkal kevésbé esett vissza a beérkező tőke mennyisége, mint a világ más országaiban.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Mely magyar vállalatok tudtak nemzetközileg terjeszkedni közvetlentőke kihelyezésével
  • A magyar cégek hazaküldik-e a külföldön termelt profitjukat, vagy ők is helyben szeretik újra befektetni?
  • Milyen szerepe van az állami támogatásoknak és adókedvezményeknek a külföldi befektetések megszerzésében?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast befektetés fdi közvetlen külföldi tőke KRTk vki podcast sass magdolna Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2023. szeptember 30. 04:34 Podcast

Sosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?

A felek a várakozásoknál jobban bírták a gazdasági háborút, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak ne fájnának a korlátozások. Új podcastsorozat a G7-en!

László Pál
2023. szeptember 29. 14:12 Podcast, Támogatói tartalom

Akár heti egy munkanapot is spórolhatunk a ChatGPT-vel

Az emberek fele fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, de a többség lepasszolná neki azokat, amit nem szeret.

Holtzer Péter
2023. szeptember 23. 04:23 Podcast

Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

A Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Fontos

Stubnya Bence
2023. szeptember 30. 14:38 Pénz

A verseny hiánya miatt drágulnak túlzottan a internet- és telefondíjak a jegybank szerint

Visszatekintő átárazások helyett élénk versenyt szeretne látni a jegybank az új Infláció jelentése szerint.

Hajdu Miklós
2023. szeptember 29. 16:23 Adat

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Mostanra a legnagyobb arányban felsőfokú végzettséghez kötött munkát végeznek a dolgozó magyarok, az ipari és építőipari szakmák háttérbe szorultak.

Stubnya Bence
2023. szeptember 29. 11:47 Adat

Közel kétszer annyi magyar diák tanul két nyelvet, mint tíz éve

Románia volt az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol gyakorlatilag minden középiskolás két, vagy több nyelvet tanult 2021-ben.