Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. július 17. 07:41 Podcast

Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*foreign direct investment) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Vannak sikeres példák, számos magyar vállalat tudott elindulni a világpiacra, de összességében ennek még mindig kicsi a szerepe a hazai gazdaságban. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem a régió többi országában is hasonló problémákkal néznek szembe.

Az FDI statisztikák értelmezése azonban nem könnyű feladat, ahogy Sass Magdolna kutatásai során tapasztalta, az állományi adatokat érdemes alaposan megszűrni és elemezni. Sok esetben nem is külföldi befektetésről van szó, hanem a helyi vállalkozók jellemzően Luxemburgba vagy Hollandiába viszik ki a tőkéjüket, és onnan már külföldi befektetésként hozzák vissza.  Igaz, ez a „körbejáró tőke” talán legkevésbé a magyar gazdaságban van jelen kelet-európai összehasonlításban.

Különösen a cseh befektetőknél jelentős az ilyen típusú FDI. Ennek motivációja leggyakrabban az adóteher csökkentése, de lehet, hogy az oligarchák így érzik biztonságban a vagyonukat, vagy éppen az is, hogy így más országokban nyugati befektetőként jelenhetnek meg, vagy éppen csak az a céljuk, hogy a valódi tulajdonos kilétét titokban tartsák.

A Magyarországra érkező befektetéseknél is probléma, hogy nem lehet egyszerűen megismerni azok származási országát. 2014-től minden OECD tagországnak közzé kellene tennie a végső tulajdonos szerinti FDI statisztikákat, de ezt még mindig sokan nem teszik meg.

Már korábban is tudni lehetett, hogy az ázsiai országokból főként közvetítő országokon keresztül érkezik az FDI hazánkba,  az MNB közzé is teszi a végső tulajdonosok szerinti adatokat. A 2018-as adatok pedig azt mutatják, hogy a végső tulajdonosok között Németország a legfontosabb, 22 százalékos részesedéssel.

Második helyen azonban az Egyesült Államok áll 11 százalékkal, ám a hagyományos adatközlés szerint 60-szor kisebb lenne az amerikai szerep. Bár az ázsiai cégek szerepe a végső tulajdonosok alapján már 17 százalék a korábbi módszertan szerinti 4 százalékkal szemben, Kína így is csak 3 százalékkal részesedik a hazai közvetlentőke-állományból.

A befektetések adatainak vizsgálata egyre nehezebb, hiszen egyre inkább a gyártás és termelés helyett a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetések a jellemzőek. Ezeknél még inkább jellemző, hogy több országon folynak keresztül, és ezért kétszeresen vagy akár háromszorosan is szerepelnek a statisztikákban.

A transzferárazás és az adóoptimalizáció is rendkívüli mértékben megnehezíti a valós gazdasági folyamatok követését. Ahogy Sass Magdolna kiemelte, a régióban továbbra is fontos pénzügyi forrás a külföldi közvetlentőke, az elmúlt években csak Magyarországon volt 2010 után nagyobb átmeneti visszaesés, ahogy az alábbi ábránkon is látható. Sass Magdolna szerint a 2020-as év kifejezetten pozitívnak tekinthető, mivel a V4-eknél sokkal kevésbé esett vissza a beérkező tőke mennyisége, mint a világ más országaiban.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Mely magyar vállalatok tudtak nemzetközileg terjeszkedni közvetlentőke kihelyezésével
  • A magyar cégek hazaküldik-e a külföldön termelt profitjukat, vagy ők is helyben szeretik újra befektetni?
  • Milyen szerepe van az állami támogatásoknak és adókedvezményeknek a külföldi befektetések megszerzésében?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast befektetés fdi közvetlen külföldi tőke KRTk vki podcast sass magdolna Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Holtzer Péter
2024. június 8. 05:43 Podcast

„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja

Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Fontos

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 17:39 Közélet

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Ha tovább harcol a kormány, ugorhat az idei költségvetésbe betervezett uniós bevételek 6,7 százaléka.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.