Nem teljesen új dolog, hogy Magyarország bizonyos szempontból úgy működik, mint egy adóparadicsom: már a kilencvenes évek közepétől működött az országban egy offshore-rezsim. Számos nemzetközi cég költözött Magyarországra a finanszírozás, a jogdíjak vagy akár az olajfúrás területén különböző adóelőnyök és az úgynevezett treaty-shopping miatt,*Ez úgy működik, mondta, hogy ahelyett, hogy egy cég két ország között üzletelne, közbeiktat egy harmadikat, akinek van egy kedvező adóegyezménye a két ország közül az egyikkel, így csökkentve a pénzügyi terheit. Magyarországnak az USA-val és Izraellel is nagyon kedvező nemzetközi adószerződése van. ám ezek jelentős része az uniós csatalakozást követően Luxemburgba költözött.
A G7 podcast vendége László Csaba közgazdász, adótanácsadó és egyetemi tanár – egyben korábbi pénzügyminiszter és a KPMG volt senior partnerre -, akivel arról beszéltünk, miért nevezte Magyarországot lényegében adóparadicsomnak az Európai Bizottság, mi a baj a tao-kedvezményekkel, a növekedési adóhitellel és a transzferárak megállapításának rendszerével. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
A nemzetközi gazdaság bonyolultsága megelőzte az adórendszerét, ezért a nagyvállalatok sokféleképpen élhetnek az elavult rendszer adta kibúvókkal. Ennek vannak nyertesei, mint Írország és Hollandia, de még több vesztese, akik közül Németország, Franciaország és Olaszország a leghangosabb. Ugyanakkor már úton van a mostanit elvileg néhány éven belül felváltó új nemzetközi adórezsim, a BEPS, ami a mostani rendszer számos problémájára választ fog adni.
László Csaba szerint a növekedési adóhitel egy egyszeri, a GE-re szabott lépés volt a kormánytól. A tao-támogatások története pedig azt mutatja be, hogyan lehet egy kedvező hatást elérő eszközt szétfeszítve kifejezetten pazarló, káros eredményhez jutni. A transzferárakkal való trükközéssel kapcsolatban idézte egy volt amerikai szenátor, Carl Levin állítását, miszerint a transzferárazás az adócsalás egyik legfontosabb területe – ugyanakkor Magyarország esetében nem látja relevánsnak a kérdést, hiszen eleve nálunk az egyik legalacsonyabb a tao-kulcs az unióban, így minek vinnék el a cégek tőlünk az adóalapjukat.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)
(A podcast gyártásában közreműködött: Bagyinszki Dániel)
