Bod Péter Ákos négy évtizedes pályafutása alatt volt kutató, állami hivatalnokként osztályvezető, a rendszerváltás után az Antall-kormányban ipari és kereskedelmi miniszter, később a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fontos szerepet játszott az első demokratikusan választott kormány egyik legnagyobb belpolitikai válsága, a taxisblokád megoldásában. Az MTA doktora, jó ideje tanít is, és persze néhány könyvet is írt. Mostanában különböző ellenzéki csoportosulások közelében tűnt fel az arca szakértőként.
Az Akadémiai Kiadó nemrég jelentette meg a Magyar gazdaságpolitika – tűzközelből című írását gazdaságtörténetünk elmúlt évtizedeiről. Az apropó, ami miatt beszélgetni hívtam, ez a könyv volt, de legalább ennyire érdekelt, hogy mit gondol a kormány elmúlt nyolc éves teljesítményéről, illetve, hogy mi várhat ránk április nyolc után.
Szerinte a centrumhoz való felzárkózásunk esélye igencsak csekély, bár el kell ismerni, hogy lényegesen válságállóbb ma a magyar gazdaság, mint 2010-ben. A legrosszabb, ami az elmúlt években történt, a verseny kiiktatására tett rengeteg kísérlet volt. Nagyon káros, hogy az állam kiszorítja azokat a vállalkozásokat, amelyeket nem szeret, és a saját barátainak kedvez. Ezt nem lehet folytatni, ez gátja a fejlődésnek, a vállalkozóknak ugyanis meg kell küzdeniük a növekedés különböző lépcsőfokain a sikeres vállalkozóvá válás buktatóival.
A legnagyobb veszély, ami vár ránk, hogy kimaradunk az EU válság utáni következő fejlődési periódusából, mert meg vagyunk győződve a hagyományosan különutas magyar gazdaságpolitika sikerességéről.
Orbán az EU-ban csak azért befolyásos, mert mindig beszól, mert tőle mindig félni kell, amivel az ország súlyát ténylegesen megnöveli, csak épp negatív értelemben.
Az uniós pénzek lenyúlása azért is veszélyes, mert kapóra jön érvként azoknak az európai politikusoknak, akik az EU következő költségvetéséből kevesebbet szeretnének adni a felzárkózó országoknak.
Az, hogy a nyugat-európai euroszkeptikusoknak érveket szolgáltatunk ahhoz, hogy bennünket félretoljanak, történelmi bűne lehet ennek a kormányzatnak.
Ha a mostani ellenzék a választások után bármilyen pozícióhoz jut, fontos lenne az első döntések egyikeként beléptetni Magyarországot az európai ügyészségi hálózatba.
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
