Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 24. 07:51 Podcast

Pléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatást

Nem lehet a magyar oktatás összes gondjáért a tanárokat okolni, mert az oktatás csak mélyebb kulturális összefüggésekben értelmezhető. Ezeket nem is lehet egy kormányrendelettel megváltoztatni – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus, nyelvész, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, és egyben podcastunk eheti vendége. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni.

Az iskolának meg kell tanítania a diákokat arra, hogy kezelni tudják az élet problémáit, például tanulni és újratervezni. Ezt érdemes lenne fejben tartania azoknak is, akik elsősorban munkaerő-piaci hasznosságot várnak az oktatástól, mondta Pléh. Azt egyébként sem lehet pontosan megmondani, hogy 10-20 év múlva mit tart majd hasznos tudásnak a munkaerőpiac, ezért nagy a veszélye, hogy a mostani rendszerben átadott tudás menthetetlenül elavul. Az így is sejthetjük, hogy az automatizálás és a szolgáltató szektor előretörése miatt nagyobb szükség lesz a személyes készségekre.

A szolgáltató szektorban sokkal nagyobb szükség van arra, hogy az új nemzedék emberi kapcsolatok kezelésére képes legyen. Mert munkája nem reszelés és nem madzagok összehegesztése lesz

– mondta Pléh, aki szerint pragmatikus szempontból is sok előnye van annak, ha az oktatási rendszer nem téveszti szem elől a klasszikus humanisztikus értékrendet.

Pléh szerint az utóbbi évtizedekben sokkal nagyobb volt a hangsúly a politika oldaláról az oktatás rendszerszerű átalakításán, mint a tanárképzés minőségi vagy gyakorlati kérdésein. A Nemzeti Alaptanterv körüli vitában pedig azt látja a legnagyobb problémának, hogy a különböző szakmák gyakran csak arra törekednek, hogy minél nagyobb óraszámot érjenek el a tantárgyaiknak, mintha csak az iskolában átadott tudásnak lenne értéke – miközben eleve túl magas az óraszám. Jobb lenne, ha nagyobb mértékben a tanári karra bíznák a tudás átadásának módját.

Eldől szinte minden már az óvodában és az alsó tagozatban, ahol az oktatásnak hatása lehetne az egyenlőtlenségek csökkentésére, mondta Pléh. A funkcionális analfabéták számának csökkentése például az első tíz év oktatásának kérdése, ezen később, a szakképzéssel már nem igazán lehet javítani. Ezért különösen fontos lenne a tanítóképzés intenzív fejlesztése. De később is lehet jótékony hatása az oktatásnak, például a jutalom késleltetésének gondolatával a diákok motivációs rendszerét is lehet javítani. “Azok a boldog emberek, akik meg tudják tervezni a saját életüket”, mondta Pléh, aki szerint ebben kulcsszerepet kellene játszania az oktatási rendszernek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éveBár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány nem éppen felhőtlen viszonya is szóba került. Pléh szerint az akadémia közfeladatai – és az ezzel járó állami felügyelet -, illetve a tudományos autonómia között mindig is volt feszültség, de ez gyakran a tudományos munka kárára megy, és esetenként veszélyes is lehet.

Alapkutatások és elméleti tudás nélkül legfeljebb nagyon gazdag országok vásárolhatnak maguknak külföldről tudósokat Pléh szerint, ezért ha Magyarország nem akar kiszolgáltatottá válni a tudás kérdésében, akkor szükség van az alapkutatásokra. Ezeket egyébként is hibás szembeállítani a gyakorlati kutatásokkal.

Aggasztó az is, hogy a kormányzati nyomás hatására megjelent az öncenzúra az akadémiai életben. Pedig jobb lenne a tudományos kutatások kérdését a kutatókra bízni; a tudományban megvan az önkorrekció lehetősége.

Nem szabad feladni azt a Galilei óta kivívott jogunkat, hogy a tudományos kérdésekben a tudósok közösségének kell döntenie, és nem a bíborosnak vagy a kormányzatnak

– mondta Pléh, aki szerint nem helyes, ha olyan helyzet áll elő, hogy a források elosztásába nem vonják be a tudósokat. A tudósok között ugyanis nincsen olyan egyértelmű utasítási hierarchia, mint ha közhivatalnokok osztanák a pénzt.

Nagyon sok társadalmi tényező van, és nem csak Magyarországon, ami a felvilágosodást és ezzel a tudományt szeretné visszaszorítani. Nem kell fejet hajtanunk ezelőtt

– mondta Pléh.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.

Podcast oktatás pléh csaba Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Kasnyik Márton
2019. május 11. 07:22 Podcast

Dezső András: Meg akarták csinálni a nemzetközileg sikeres, nagy magyar maffiát, de a terv elbukott

G7 podcast! Vendégünk a magyar szervezett bűnözésről most megjelent bestseller szerzője, akivel átbeszéljük a maffia történetét, Pintér Sándor mítoszát és minden mást, amit tudni kell az alvilág nehézfiúiról.

Kasnyik Márton
2019. május 4. 07:53 Podcast

Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik

G7 podcast! Lassan vége az eddigi relatív sikereket hozó céges modellnek vállalati tranzakciós tanácsadó vendégünk szerint. Ha most nem figyel a jó helyzetbe került ezer hazai cég, akkor baj lesz.

Kasnyik Márton
2019. április 27. 07:34 Podcast

László Csaba: Sokáig együtt kell még élnünk a nemzetközi adótervezéssel

G7 podcast! Nem mostanában kezdődött Magyarország offshore-problémája, és a tao-támogatásokat sem a Fidesz találta ki. A volt pénzügyminiszterrel beszélgettünk Magyarország és a nemzetközi adózás viszonyáról.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?