Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 24. 07:51 Podcast

Pléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatást

Nem lehet a magyar oktatás összes gondjáért a tanárokat okolni, mert az oktatás csak mélyebb kulturális összefüggésekben értelmezhető. Ezeket nem is lehet egy kormányrendelettel megváltoztatni – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus, nyelvész, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, és egyben podcastunk eheti vendége. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni.

Az iskolának meg kell tanítania a diákokat arra, hogy kezelni tudják az élet problémáit, például tanulni és újratervezni. Ezt érdemes lenne fejben tartania azoknak is, akik elsősorban munkaerő-piaci hasznosságot várnak az oktatástól, mondta Pléh. Azt egyébként sem lehet pontosan megmondani, hogy 10-20 év múlva mit tart majd hasznos tudásnak a munkaerőpiac, ezért nagy a veszélye, hogy a mostani rendszerben átadott tudás menthetetlenül elavul. Az így is sejthetjük, hogy az automatizálás és a szolgáltató szektor előretörése miatt nagyobb szükség lesz a személyes készségekre.

A szolgáltató szektorban sokkal nagyobb szükség van arra, hogy az új nemzedék emberi kapcsolatok kezelésére képes legyen. Mert munkája nem reszelés és nem madzagok összehegesztése lesz

– mondta Pléh, aki szerint pragmatikus szempontból is sok előnye van annak, ha az oktatási rendszer nem téveszti szem elől a klasszikus humanisztikus értékrendet.

Pléh szerint az utóbbi évtizedekben sokkal nagyobb volt a hangsúly a politika oldaláról az oktatás rendszerszerű átalakításán, mint a tanárképzés minőségi vagy gyakorlati kérdésein. A Nemzeti Alaptanterv körüli vitában pedig azt látja a legnagyobb problémának, hogy a különböző szakmák gyakran csak arra törekednek, hogy minél nagyobb óraszámot érjenek el a tantárgyaiknak, mintha csak az iskolában átadott tudásnak lenne értéke – miközben eleve túl magas az óraszám. Jobb lenne, ha nagyobb mértékben a tanári karra bíznák a tudás átadásának módját.

Eldől szinte minden már az óvodában és az alsó tagozatban, ahol az oktatásnak hatása lehetne az egyenlőtlenségek csökkentésére, mondta Pléh. A funkcionális analfabéták számának csökkentése például az első tíz év oktatásának kérdése, ezen később, a szakképzéssel már nem igazán lehet javítani. Ezért különösen fontos lenne a tanítóképzés intenzív fejlesztése. De később is lehet jótékony hatása az oktatásnak, például a jutalom késleltetésének gondolatával a diákok motivációs rendszerét is lehet javítani. “Azok a boldog emberek, akik meg tudják tervezni a saját életüket”, mondta Pléh, aki szerint ebben kulcsszerepet kellene játszania az oktatási rendszernek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éveBár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány nem éppen felhőtlen viszonya is szóba került. Pléh szerint az akadémia közfeladatai – és az ezzel járó állami felügyelet -, illetve a tudományos autonómia között mindig is volt feszültség, de ez gyakran a tudományos munka kárára megy, és esetenként veszélyes is lehet.

Alapkutatások és elméleti tudás nélkül legfeljebb nagyon gazdag országok vásárolhatnak maguknak külföldről tudósokat Pléh szerint, ezért ha Magyarország nem akar kiszolgáltatottá válni a tudás kérdésében, akkor szükség van az alapkutatásokra. Ezeket egyébként is hibás szembeállítani a gyakorlati kutatásokkal.

Aggasztó az is, hogy a kormányzati nyomás hatására megjelent az öncenzúra az akadémiai életben. Pedig jobb lenne a tudományos kutatások kérdését a kutatókra bízni; a tudományban megvan az önkorrekció lehetősége.

Nem szabad feladni azt a Galilei óta kivívott jogunkat, hogy a tudományos kérdésekben a tudósok közösségének kell döntenie, és nem a bíborosnak vagy a kormányzatnak

– mondta Pléh, aki szerint nem helyes, ha olyan helyzet áll elő, hogy a források elosztásába nem vonják be a tudósokat. A tudósok között ugyanis nincsen olyan egyértelmű utasítási hierarchia, mint ha közhivatalnokok osztanák a pénzt.

Nagyon sok társadalmi tényező van, és nem csak Magyarországon, ami a felvilágosodást és ezzel a tudományt szeretné visszaszorítani. Nem kell fejet hajtanunk ezelőtt

– mondta Pléh.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.

Podcast oktatás pléh csaba Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.

G7.hu
2021. január 10. 18:01 Közélet, Podcast

A legmagasabbra jutott magyar multimenedzser, aki készül az elektromos autózásra

Kapitány Istvánnal, a Shell globális alelnökével beszélgettünk karrierről, a magyar hírek követéséről és az elektromos autózásról.

Stubnya Bence
2021. január 9. 06:12 Podcast

Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz

Csehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.