Nem lehet a magyar oktatás összes gondjáért a tanárokat okolni, mert az oktatás csak mélyebb kulturális összefüggésekben értelmezhető. Ezeket nem is lehet egy kormányrendelettel megváltoztatni – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus, nyelvész, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, és egyben podcastunk eheti vendége. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni.
Az iskolának meg kell tanítania a diákokat arra, hogy kezelni tudják az élet problémáit, például tanulni és újratervezni. Ezt érdemes lenne fejben tartania azoknak is, akik elsősorban munkaerő-piaci hasznosságot várnak az oktatástól, mondta Pléh. Azt egyébként sem lehet pontosan megmondani, hogy 10-20 év múlva mit tart majd hasznos tudásnak a munkaerőpiac, ezért nagy a veszélye, hogy a mostani rendszerben átadott tudás menthetetlenül elavul. Az így is sejthetjük, hogy az automatizálás és a szolgáltató szektor előretörése miatt nagyobb szükség lesz a személyes készségekre.
A szolgáltató szektorban sokkal nagyobb szükség van arra, hogy az új nemzedék emberi kapcsolatok kezelésére képes legyen. Mert munkája nem reszelés és nem madzagok összehegesztése lesz
– mondta Pléh, aki szerint pragmatikus szempontból is sok előnye van annak, ha az oktatási rendszer nem téveszti szem elől a klasszikus humanisztikus értékrendet.
Pléh szerint az utóbbi évtizedekben sokkal nagyobb volt a hangsúly a politika oldaláról az oktatás rendszerszerű átalakításán, mint a tanárképzés minőségi vagy gyakorlati kérdésein. A Nemzeti Alaptanterv körüli vitában pedig azt látja a legnagyobb problémának, hogy a különböző szakmák gyakran csak arra törekednek, hogy minél nagyobb óraszámot érjenek el a tantárgyaiknak, mintha csak az iskolában átadott tudásnak lenne értéke – miközben eleve túl magas az óraszám. Jobb lenne, ha nagyobb mértékben a tanári karra bíznák a tudás átadásának módját.
Eldől szinte minden már az óvodában és az alsó tagozatban, ahol az oktatásnak hatása lehetne az egyenlőtlenségek csökkentésére, mondta Pléh. A funkcionális analfabéták számának csökkentése például az első tíz év oktatásának kérdése, ezen később, a szakképzéssel már nem igazán lehet javítani. Ezért különösen fontos lenne a tanítóképzés intenzív fejlesztése. De később is lehet jótékony hatása az oktatásnak, például a jutalom késleltetésének gondolatával a diákok motivációs rendszerét is lehet javítani. “Azok a boldog emberek, akik meg tudják tervezni a saját életüket”, mondta Pléh, aki szerint ebben kulcsszerepet kellene játszania az oktatási rendszernek.
A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány nem éppen felhőtlen viszonya is szóba került. Pléh szerint az akadémia közfeladatai – és az ezzel járó állami felügyelet -, illetve a tudományos autonómia között mindig is volt feszültség, de ez gyakran a tudományos munka kárára megy, és esetenként veszélyes is lehet.
Alapkutatások és elméleti tudás nélkül legfeljebb nagyon gazdag országok vásárolhatnak maguknak külföldről tudósokat Pléh szerint, ezért ha Magyarország nem akar kiszolgáltatottá válni a tudás kérdésében, akkor szükség van az alapkutatásokra. Ezeket egyébként is hibás szembeállítani a gyakorlati kutatásokkal.
Aggasztó az is, hogy a kormányzati nyomás hatására megjelent az öncenzúra az akadémiai életben. Pedig jobb lenne a tudományos kutatások kérdését a kutatókra bízni; a tudományban megvan az önkorrekció lehetősége.
Nem szabad feladni azt a Galilei óta kivívott jogunkat, hogy a tudományos kérdésekben a tudósok közösségének kell döntenie, és nem a bíborosnak vagy a kormányzatnak
– mondta Pléh, aki szerint nem helyes, ha olyan helyzet áll elő, hogy a források elosztásába nem vonják be a tudósokat. A tudósok között ugyanis nincsen olyan egyértelmű utasítási hierarchia, mint ha közhivatalnokok osztanák a pénzt.
Nagyon sok társadalmi tényező van, és nem csak Magyarországon, ami a felvilágosodást és ezzel a tudományt szeretné visszaszorítani. Nem kell fejet hajtanunk ezelőtt
– mondta Pléh.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
