Ha nincs állandó finanszírozás, akkor nem tudunk pályázni az uniós pályázatokra, sőt a már elnyert projektek is veszélybe kerülnek – mondta a G7 podcast e heti vendége, Muraközy Balázs közgazdász, aki az MTA közgazdaságtudományi intézetének (KRTK KTI) versenyképességgel foglalkozó Lendület-kutatócsoportját vezeti. A csoportjával elnyert nemzetközi H2020 projekt témája egyébként éppen a vállalati termelékenység, ami valahol ironikus, hiszen ez a téma a kormány céljai között is gyakran megjelenik – az innovációs minisztérium viszont az egész akadémiai kutatóhálózattal együtt a KTI jövőjét is kétségbe vonta.
Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Az egyik dolog, amivel egy kormány javítani tudná a magyar cégek gyászos termelékenységét, az éppen egy hatékony innovációs rendszer létrehozása lenne. Itt viszont fontos, mondta Muraközy, hogy az alapkutatás finanszírozásának tartalmaznia kell kiszámítható elemet – „hogy biztosan legyen áram a konnektorban” -, mert csak erre építve lehet aztán pályázni.
A gazdaságpolitika alakítói más helyeken is használhatnák a közgazdasági kutatóintézet eredményeit vagy adatbázisait.
Például ki lehetne számítani az új családpolitikai eszközök várható hatásait,
legalábbis akkor, ha ezek egy többéves konzultatív folyamatban jönnének létre, és nem néhány hónap ötletelés után.
Muraközy szerint jogos igény, hogy az alapkutatásokat végző természettudományos vagy mérnök kutatók is legyenek jobban felkészülve abból, hogyan működik a vállalati innováció, és mire van igényük a hazai cégeknek. De ez nem egy egyoldalú folyamat, a vállalatoknál dolgozó mérnököknek is törekedniük kell arra, hogy megértsék, mit mond a kutató. Részben tehát koordinációs-kommunikációs problémáról van szó a szereplők között.
Nagyobb probléma, hogy a hazai vállalatok jó részének nincs meg a képessége, kapacitása és menedzsmenttudása, amivel innovációkat tudna megvalósítani, illetve be tudna kapcsolódni a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a külföldi cégek Magyarországra telepített k+f központjai csak korlátozottan javítják a magyar gazdaság innovációs kapacitását vagy a termelékenység növekedését.
A beszélgetésből az is kiderül, hogy megöli-e az ökonometriát a gépi tanulás, és hogy milyen témák pörögnek az amerikai közgazdasági kongresszuson.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
