Komoly hátrányt jelent a NAV számára az adócsalásra létrehozott bűnszervezetekkel szemben, hogy míg utóbbiakat egy szűk kör fogja össze, addig az adóhatóságnál szétapózva jelennek meg az ügyek. A csalók ugyanis rendszerint nagyon összetett céghálókat építenek fel, amelyeknek egyes vállalatai időről időre bedőlnek ugyan, és ki is derül róluk, hogy nem fizettek adót, ezekkel azonban gyakran különböző csapatok foglalkoznak az adóhatóságnál. Így az esetek a NAV-on belül csak hosszú idő után érnek össze, és a komplex, jól átgondolt hálózatok miatt még akkor sem biztos, hogy egyből sikerül eljutni a központi szereplőkig.
A csalók számára ebben a folyamatban kulcsfontosságú tényező az idő. Arra mennek, hogy minél tovább húzhassák a dolgot, így ugyanis nagyobb eséllyel tudnak eltűnni és ússzák meg büntetlenül. Időnyerésre pedig gyakran próbálnak felhasználni olyan úgynevezett székhelyszolgáltatókat, amelyek arra szakosodtak, hogy saját ingatlannal nem rendelkező vállalkozók számára biztosítanak székhelyet.
Emiatt az alapvetően egy valós piaci igény miatt létrejött, és sok esetben a vállalkozások indulását is segítő székhely-szolgátatói szektor részben ilyen adócsaló cégek búvóhelyévé vált. A sok tízezer társaságnak otthont adó irodákba és lakásokba az átlagnál sokkal nagyobb arányban vannak bejegyezve olyan vállalatok, amelyek szerepelnek a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégek listáján. A problémával – még ha máshogy is látják a helyzetet, mint a NAV – maguk a szolgáltatók is tisztában vannak, és próbálnak is tenni ellene, egyelőre azonban csak szórványos sikerrel.
A témáról Jandó Zoltán írt a héten két cikket a G7-en. Eheti podcastunkban vele beszélgetünk a probléma súlyáról, a megoldási lehetőségekről és egyéb érdekességekről.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba
Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Fontos
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
