A hazai kkv-k egyre jobban lemaradnak a digitalizációban, pedig a dolgozók tudásának felhasználása és a vevők elvárásainak figyelembe vétele is segíthet előre jutni.
Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.
A jogszabályi lehetőség és a hétköznapi gyakorlat szétválásának tipikus példája ez, egyben a könyvelők és a cégvezetők rémálma.
Nagyjából ötezer céget kapott feketefoglalkoztatáson az adóhatóság az elmúlt két évben, akad olyan, amelyet nyolcszor is. A listán több ismert cég szerepel.
Furcsa ügyletek zajlottak a Kerekes Kft-nél, a kereskedőcég tulajdonrészeit néhány millió forintért adták-vették, miközben értéke több milliárd forint lehetett.
Egy állami szerv hét éve állította, hogy luxuslakásokat bérelnek, ismerősöket támogatnak és túláraznak, de továbbra is százmilliókat kapnak az egy százalékokból.
Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.
A gyömrői cégnek semmi köze nincsen a felcsúti Mészáros-csoporthoz, de közel félmilliárd forintot követelt tőlük a NAV, mert elfelejtették bevallani az adót.
A költségvetési csalás mellett már „befolyás vásárlása" miatt is keresik a szerencsi születésű vállalkozót. Utóbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A Schmidt Mária alapítványának egy százalékot adók sem panaszkodhatnak, Orbán felcsúti akadémiája kevés embert mozgatott meg.