Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. június 26. 05:43 Közélet, Vállalat

Gattyán NAV-os ügye kerekítési hiba a világraszóló adóelkerülési trükközéshez képest

Ismét nagy hullámokat vert Gattyán György cégeinek 2012-ben kezdődött adóügye, miután a Partizánnak adott interjúban Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó arról beszélt, politikai nyomásra szüntették meg az eljárást, amikor már éppen vádemelésre készültek. Ráadásul ez időben egybeesett Gattyán György váratlan, a 2022-es ellenzéki egységet megbontó politikai szerepvállalásával.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal tagadta, hogy bármi ilyesmi történt volna, de miről is szólt ez az adóügy? A Telex cikke ezt alaposan körbejárta, röviden az alábbiakról van szó:

  • az online szexkamerabiznisz felfutásakor Gattyán cégei nem tudtak Magyarországon megfelelő online fizetési szolgáltatót találni.
  • A cég szellemi tulajdonjogai egy liechtensteini alapítványt is megjárták, de néhány hónap után magyar céghez kerül és ott is volt 2019-ig, ezért itt fizettek tárasági adót. A fizetési szolgáltatást a portugál cégnek adták licencbe.
  • A NAV fő problémája, hogy így egy portugál, nem pedig magyar cég fizetett áfát az EU-n belül szolgáltatást igénybe vevők után, és ezért Magyarország áfabevételtől esett el.
  • Ma már luxemburgi cégeknél van a szellemi tulajdon, ide folyik be a bevétel, és ahogy korábbi, a cégbirodalmat részletesen bemutató cikkünkben összeszedtük, egy nagyon komplex céghálón folyatják keresztül a bevételeket – az adókat is optimalizálva.

Elsőre életszerűtlennek tűnik, hogy egy alapítványba vagy cégbe tulajdonképpen semmi kézzelfoghatót nem visznek be, nem dolgozik szinte senki, majd ez az entitás akár milliárdokat kezel. Pedig ebben semmi meglepő nincs, a világ legnagyobb vállalatai közül jó pár működtet ehhez hasonló struktúrákat. Ebben a cikkben erről lesz szó részletesebben.

Megtűrt adóelkerülés

Az Alphabet (Google), az Amazon, az Apple, a Microsoft, a META (Facebook) vagy bármely más digitális szolgáltató ma ugyanis pontosan úgy működik, ahogy azt a NAV Gattyán György Docler-csoportjánál feltételezte: egy, a termék és szolgáltatás létrehozásában érdemi munkát nem végző – például Írországban működő – vállalattal kerül minden európai szerződéses kapcsolatba, majd alacsony kulcsokkal leadózzák a bevételt, és egy adóparadicsomba utalják jogdíjért tovább. Népszerű helyszín Luxemburg is, ahol szomszédos irodaházakban találhatjuk meg a Doclert és az Amazont.

Forrás: Google Maps

Ezt a módszert évtizedek óta ismerik a világ fejlett országainak kormányai, de semmi érdemlegeset nem tesznek azért, hogy a főként nyugati cégek ne tudják ipari méretekben elkerülni az adófizetést. Ennek talán ahhoz is köze lehet, hogy az öt nagy amerikai multi a lobbira legtöbbet költő szervezetek közé tartozik az EU-ban, 30 millió eurót, azaz közel 12 milliárd forintot költenek erre évente.

A világ leginnovatívabbjainak mondott vállalatai annyira tesznek az európai szabályozásra, hogy még egy áfás számla kiállíttatása is embert próbáló feladat náluk. Igaz, az Európai Unió az elmúlt években a jelentős nyomásgyakorlással annyit elért, hogy az áfát már rendesen fizetik ezek a cégek is.

Költségekkel manipulált adóalap

Az európai piacon működő amerikai techmultiknak kell egy európai leányvállalat, amelyik beszedi a bevételeket. De az nagyon nem mindegy, hogy ezzel szemben mennyi költség áll, és mi lesz a megtermelt profittal. Két szempontból segít sokat, hogy ír és luxemburgi cégeket hoztak létre:

  • a megtermelt profit után alacsony a társasági adó;
  • az adó alapját csökkenteni lehet a szellemi tulajdon után fizetett költségekkel;
  • a megtermelt nyereséget alacsony adózási struktúrák, adóparadicsomok felé tudják irányítani, többek között a szabályozás részletei és a puha hatósági fellépés miatt.

Azt nagyon nehéz megmondani, hogy egy technológiai cégnél mit is jelent a licencdíj, royalty költség, és hogy milyen alapon lehet megmondani, mi a szellemi tulajdon valós értéke. Ezért a cégek – többnyire betartva a laza jogszabályi kereteket – elég szabadon tudják az anyavállalat, az európai leányvállalat és a közbeiktatott adóparadicsomokba bejegyzett cégek adóalapját és adóit befolyásolni.

De vegyünk egy kézzelfoghatóbb példát! Az amerikai McDonald’s vállalat Magyarországon például semmilyen tevékenységet nem végez, egyszerűen a tudását, márkáját adja. A hazai éttermeket működtető Progress Étteremhálózat Kft. 2023-as üzleti jelentése szerint 91 milliárd forint árbevétel mellett 6,2 milliárd forint profitot ért el. A társaság igénybe vett szolgáltatásai 21 milliárd forintot tettek ki, ennek jelentős része az amerikai McDonald’s franchise díja. Ennek összege pontosan nem olvasható ki.

Ebben az esetben független felek piaci alapon állapodnak meg a díjban, egy vállalatcsoporton belül azonban ez nagyon könnyen eltéríthető a piaci viszonyoktól. Ahogy korábbi cikksorozatunkban bemutattuk, a transzferárazási szabályok szolgálnának arra, hogy ezzel ne élhessenek vissza a globális nagyvállalatok, de ez csak elméletben működik. A gyakorlatban pont a szellemi tulajdonjogokkal könnyen ki lehet játszani a szabályokat.

Eltérített jogdíjak

Mi alapján tudjuk, hogy ezt megteszik? Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az egyes országokba mekkora összegű átutalások érkeztek a szellemi tulajdonjogok után. Nem életszerű, hogy az 5,1 milliós lakosságú Írországba több ilyen utalás érkezik, mint a 68 milliós lakosú Franciaországba vagy az 1,4 milliárdos Kínába – míg francia és kínai multit sokat fel tudunk sorolni, írt valószínűleg nem annyira.

Nem egyedi esetről van szó: a Saint Louis-i Fed szakértőinek elemzése szerint általánosan bevett gyakorlat, hogy adóparadicsomokba bejegyzett cégekbe viszik szabadalmaikat a multik. Itt aztán vagy egyáltalán nem kell társasági adót fizetni, vagy csak nagyon keveset. Nem kell azonban a Kajmán-szigetekig vagy Bermudára utazni, ha valaki szellemi tulajdonjog tükrözéssel szeretne adót megtakarítani, az EU-n belül is van erre lehetőség. Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol jó lehetőségek kínálkoznak erre.

Az adókedvezmény mértéke önmagában nem sokat mond, ezért fontos a társasági adó mértéke is. A szellemi tulajdonjog kapcsán a kettő együttesen könnyen nulla és öt százalék közötti adót eredményezhet. Ezután persze még a pénzt vagy ki kell venni a cégből osztalék formájában – erre Hollandiában nyitnak kiskapukat kvázi adózatlanul, például adóparadicsomok irányába -, vagy fel lehet használni más befektetésekre.

A Tax Justice Network éves jelentései nem véletlenül hívják fel visszatérően a figyelmet arra, hogy az EU-tagországok jelentős része is tulajdonképpen adóparadicsom. Az EU-n belül Hollandia és Luxemburg a legkárosabb szereplő, azon kívül pedig az Egyesült Királyság és Svájc nemcsak a többi uniós államot rövidíti meg óriási összegekkel, hanem a világ legszegényebb országait is.

Az alábbi ábrán az egyes országokba utalt szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó bevételeket tüntettük fel 1998 óta. Jól látható, hogy az ír csoda szinte a semmiből jött, és gyorsan a világ egyik legnagyobb ilyen bevételű országává fejlődött.

Érdemes megfigyelni, milyen óriási mozgások vannak az ilyen bevételekben, például azt, hogy a 2004-es EU-csatlakozás után hirtelen sokkal jobban megérte a nemzetközi vállalatoknak Magyarországot bevonni a nemzetközi adótervezési hálózatukba. Németországban a 2008-ban megkezdett vállalati adóreform hatására egyre nehezebb volt a cégeknek kisebb adózású országokba kivinni a szellemi tulajdont, ezzel is kapcsolatban állhat, hogy növekedésnek indultak a bevételek.

Kína esete is rávilágít, hogy nagyon nem reálisak a jogdíj- és licencdíjbevételek. 2016-ig alig 1 milliárd dollárt utaltak Kínába külföldről, ami megegyezett a hongkongi értékkel – majd egyetlen év alatt mindez 5 milliárd dollárra nőtt, 2022-re pedig 13 milliárd dollárra.

Eddig csak abszolút számokat néztünk, de a GDP-arányos érték mutatja meg az ilyen bevételek fontosságát egy ország életében.

A világ összes országában a nemzetközi szellemi tulajdonnal kapcsolatos utalások értéke a 2022-es GDP 0,48 százalékát tette ki. Efelett csak 18 országban volt a bevétel, a 29 legnagyobb bevételű országot leszámítva a többi országban alig 0,06 százalék az átlag.

A lista első helyén Máltát találhatjuk 6,1 százalékos értékkel, ami szintén az adóelkerülésre utal, hiszen a szigetország elsősorban nem innovációról és szabadalmairól híres. Svájc, az adócsalás klasszikus központjának második helye nem meglepő. Hollandia már sokkal jobb PR-ral rendelkezik, de ez az ország is a nemzetközi adóelkerülés egyik legfontosabb szereplője. Szingapúr negyedik helyével az első, szélesebb körben is adóparadicsomnak tekintett ország a listán. A következő három helyen három, az uniós adóelkerülés támogatására specializált ország, Írország, Luxemburg és Ciprus következik.

A világ legnagyobb technológiai cégeivel büszkélkedő, az üzleti innovációban élen járó Egyesült Államok csupán a 18. helyen áll 0,5 százalékkal. Ennek abszurditását mutatja, hogy Magyarország is megelőzi 0,73 százalékkal, miközben alig tucatnyi olyan magyar cég van, amely valós hazai innovációra építve juthat ilyen bevételekhez – alapvetően a multik optimalizálják ide adóikat.

A fentiek ugyanakkor nem jelentik, hogy Gattyán cégei ugyanúgy használták a különböző országok adóstruktúráit, mint az amerikai techmultik – ha nem szüntették volna meg a NAV-os nyomozást, akkor valószínűleg végül bíróság állapította volna meg, hogy a Docler-csoport szabályosan működött-e. Gattyán számára egyébként nem alakultak rosszul 2021-ig a jogi eljárások, de a perek biztosan még hosszú évekig elhúzódtak volna, így elméletileg lehetett az üzletembernek motivációja a „peren kívüli” megegyezésre. Erre ugyanakkor Tiszolczi Lajos szavain kívül egyelőre nincs más bizonyíték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átláthatatlan Gattyán-birodalomban csak a felnőtt tartalomban sejlik fel a pénzHa végigvesszük a publikus üzleti adatokat, akkor a nyilvánvaló rejtőzködés mellett azt látjuk, hogy csak a LiveJasmin van, alig más.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGattyán és az állam milliárdjai együtt égnek el a teqballbanA politikába beszálló milliárdos nagyon hisz benne, hogy 10-20 éven belül megtérül most még erősen veszteséges befektetése, amelybe a kormányzat is besegített.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adóhatóság adóhivatal Docler Gattyán György NAV nyomozás per Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.