Magyarországon közel 400 ezer egyéni vállalkozó van, minden tizedik dolgozó ebbe a kategóriába esik. Nekik nincs könnyű feladatuk az adóik rendezésével: hat közterhet kell leróniuk, miközben például Észtországban egyetlen járulék- és adóalap van.

Az észt példát részletesebben is érdemes megnézni, hogy lássuk, milyen egy jól működő adórendszer. A csupán 1,4 millió fős országban kiváló angolsággal, példákkal közérthetően elmagyarázzák, hogyan kell az évi csupán két bevallást beadniuk az egyéni vállalkozónak.

Ott nem kell tucatnyi adózási forma közül sem választani: az egyéni vállalkozók a jövedelmük 20 százalékát fizetik, ugyanúgy, mint a munkavállalók. Az adó előlege szeptember 15-ig az előző évi jövedelem negyede, december 15-ig újabb negyede – erről termesztésesen nem kell külön bevallást kitölteni, elég utalni. (Az adó másik felét a tárgyévi tényleges bevétel alapján kell fizetni a következő évben.) A társadalombiztosítási járulék mértéke 33 százalék, évente egyszer vallják be.

Egyetlen honlapon az egyéni vállalkozás alapításától a megszüntetéséig, az adó mértékétől a bevallásáig minden információ elérhető. Észtország valóban vállalkozásbarát ország, nemigen van dolguk az egyéni vállalkozóknak a hatóságokkal, évi néhány óránál többet nem kell áldozniuk az adózásuk intézésére.

Elavult magyar rendszer

Idehaza a NAV és a magyar kormányzat honlapjai hasonlóan közérthető, mégis részletes információt magyarul sem tartalmaznak. A leghasznosabb forrás a NAV honlapja, ahol közel tucatnyi pdf fájl tartalmazza az információkat. Csak az adózási kérdésekről egy 37 oldalas szól – ezt gazdasági és jogi előképzettség nélkül nehéz megérteni.

A legnagyobb probléma, hogy egy évtizedek óta elavult rendszer toldozásával-foldozásával szedik be az adókat, a digitális megoldások elmaradottak és rosszul kitaláltak. Bár ma már minden elektronikusan működik, 

a magyar állam digitalizációja az elavult űrlapok digitális másolása, nem pedig valóban digitális megoldások kifejlesztése.

A magyar államigazgatás nem abból indul ki, hogy mi a felhasználók érdeke, hogyan tudná segíteni őket, hanem a saját adminisztrációs mechanizmusait igyekszik fenntartani, illetve ennek adattöltését az állampolgárokra, a vállalkozókra testálni.

Cikkünkben az egyéni vállalkozók adófizetési és bevallási kötelezettségeit tekintjük át. Mint az észt példán látható, lehet egyszerű és jól működő megoldást kitalálni, de ettől sajnos fényévekre van a magyar gyakorlat.

Adók és bevallások tömkelege

Egy egyéni vállalkozó általában néhány millió, esetleg néhány tízmillió forintos jövedelemhez jut Magyarországon. Van köztük fodrász, fotós, idegenvezető, könyvelő, klímaszerelő, gázszerelő. Közös bennünk, hogy ez a fő bevételi forrásuk, ezért az idejük drága. Az állam szempontjából nem túl jelentős az általuk befizetett adók összege, a GDP 0,07 százalékát teszi ki. Mindenki jobban járna, ha ennek bevallása, megfizetése, a másik oldalon pedig a beszedése nem igényelne sok időt, energiát.

Nem csoda azonban, ha az egyéni vállalkozók számára nem sikerül egyszerű bevallásokat kitalálni:

a világon csak négy országban működik bonyolultabb adórendszer, mint Magyarországon.

Az alábbi ábra a világ 69 rangsorolt országát tartalmazza – Magyarországnál sokkal egyszerűbb az adórendszer például Pakisztánban, Kambodzsában, Costa Ricában, de számos volt szovjet tagköztársaságban is. Bonyolultabb rendszer csak Olaszországban, Indiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban működik.

A lehetetlen helyzeten az Európai Bizottság próbál segíteni: a decemberi megállapodáscsomagnak a kormány és az EU között az is része volt a globális minimumadó mellett, hogy hosszú évtizedek mellébeszélése után végre valódi adózási egyszerűsítéseket hajtson végre a kormányzat.

A magyar egyéni vállalkozóknak az alábbi közterheket kell leróniuk:

• személyi jövedelamadó,
• társadalombiztosítási járulék,
• szociális hozzájárulási adó,
• helyi iparűzési adó,
• kamarai hozzájárulási díj,
• osztalékadó egyes adózási formáknál.

Ezeket négy külön számlára kell befizetni, eltérő bevallásokkal. 2023-tól negyedévente egyszer kell egy bevallás (2358-as kódszámú) a társadalombiztosítási járulékról és a szociális hozzájárulási adóról. Bár ezeknek alapvetően ugyanaz a jövedelem az alapja, két külön számlára kell fizetni.

Az adókulcsokat és az elérhető adózási formákat nehéz lenne összegyűjteni. A legfontosabbak:

• vállalkozói jövedelemadó, ezen belül
  • általános szabályok szerinti szja
  • átalányadózás (tevékenységenként eltérő jövedelemarányokkal);
• kata (kisadózó vállalkozások tételes adója), ha alapvetően magánszemély megrendelőknek dolgozik valaki;
• bizonyos tevékenységekre az ekhót is választhatja egyéni vállalkozó;
• hipa esetében eltérő alapokat és kulcsokat kell a bevétel mértékétől és a települési szabályoktól függően figyelembe venni, ami adózási formánként is eltér.

Az adózási formák kulcsai, a fizetendő adók eltérnek attól függően, hogy valakinek van-e 36 órát elérő munkaviszonya, nyugdíjas, diák, vállalkozásban is van-e részesedése, ott vezetői státusza. Ezeket hiába keresnénk egy egységes táblázatban, annyira bonyolult részletszabályok vannak, hogy összegyűjteni sem sikerült senkinek – különösen nem az adóhatóságnak vagy más állami szervnek.

A bevallások számát egy 30 tételes kérdéssor kitöltése után lehet kiszámolni a NAV honlapján. A tavalyi 15 bevallás legalább idén hétre csökkent, mivel havi helyett negyedéves járulékbevallást kell benyújtani. (Ezt a „fejlesztést” is érdemes az észt példával összevetni.)

Sok kapus egykapuzás

Az egyéni vállalkozók bürokratikus vesszőfutása már a vállalkozás indulásával megindul. Elméletileg ma már online egyetlen helyen, a nyilvantarto.hu oldalon lehet egyéni vállalkozást indítani. Eleve érdekes kérdés, hogy ez miért van külön a vállalkozások adatait kezelő NAV-tól, de kis kutatással fellelhető.

A vállalkozóknak azt is le kell jelenteniük, hogy mivel foglalkoznak. Ezt a nyilvantarto.hu-n keresztül kell, de számos tevékenységhez a kerületi vagy települési jegyző engedélye kell. Hogyan kell ezt intézni egy adott településen? Kreatív kutatómunkával kitalálható, ahogy az is, hogy melyik tevékenységhez melyik kell. Ezt a digitális rendszer nem jelzi, amikor kiválasztják a kódot. 

A jegyzőnél természetesen nem a nyilvantarto.hu-n keresztül kell engedélyt kérni, minden önkormányzat saját rendszert tart fenn erre, nagyobb településen akár elektronikusat is. 

Hasonlóan macerás egy vállalkozás szüneteltetése. Egyrészt a nyilvantarto.hu oldalon kell ezt megtenni. De ha valaki főállású egyéni vállalkozó, ez nem lesz elég, mert az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) segítségével elérhető T101E nyomtatványon ki is kell jelentenie magát a vállalkozást, a 1041-es adatlapon pedig „alkalmazottként” ugyanezeket az információkat még egyszer meg kell küldeni a NAV-nak. Majd a települési önkormányzatánál is meg kell találnia a megfelelő nyomtatványt, hogy ő például két hónapig szünetelteti a tevékenységét a hipa hatálya alatt is. Sőt, a kamarával is kellene mindezt közölni.

Digitalizációs labirintus

Aki alkalmazottként ad be éves adóbevallást, a NAV felületén egy nem túl ergonomikus, de aránylag jól működő webes bevallással találkozik. Ez az ONYA, azaz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás. Itt már néhány bevallás is elérhető az egyéni vállalkozóknak, de alapvetően minden tizedik magyar egy informatikai múzeumot kell hogy használjon.

A negyedéves egyéni vállalkozási bevallás ugyan elérhető a szebb ONYA felületen, de ha a negyedévében beteg volt, vagy akár egy napra szüneteltetné a vállalkozást az egyéni vállalkozó, akkor már csak a régi program marad.

Az ONYA igazság szerint csak egy webes leképezése az ÁNYK nevű rendszer nyomtatványainak, ahol a nem használt mezőket kitakarják, technikailag így nincsen érdemi fejlődés. Maga az ÁNYK pedig egy a mai fiatalok által már talán nem is ismert, DOS-os fekete hátterével 2002 óta alapvetően változatlan rendszer. Az is csoda, hogy találnak még fejlesztőt az őskövület rendszer karbantartására.

Pedig az adóhivatalnál már évek óta UX-desinert is alkalmaznak, ehhez a képernyőhöz azonban még nem nyúltak:

Külön zavaró lehet, hogy az ONYA-ban neve van a bevallásnak, az ÁNYK-ban száma – pedig teljesen ugyanazok is elérhetők. Az elkészített bevallásokat nem lehet a rendszerekben megnézni, ahogy az adószámlákat sem.

Erre egy másik őskövület rendszer alkalmas, az eBEV portál. Itt látható, hogy mennyi adót milyen számlára fizetett be az állampolgár, illetve hogy milyen számú bevallást adott le – maga a bevallás már nem. A NAV leírásaiból pedig igen nehezen lehetne rájönni, hogy ilyen rendszer is van, sajnos a hasznos linkek sincsenek összegyűjtve. Ezen a téren lesz változás: 2022 júliustól működik az Ügyfélportál (ÜPO), ahol egyelőre csak részlegesen érhetők el kezelhetőbb módon az eBEV funkciói – azt nem tudni, hány évig tart majd az átállás.

A legtöbb egyéni vállalkozónak azonban a helyi iparűzési adó (hipa) értelmezése okozhat gondot. Minden egyes települési önkormányzatnak saját szabályai és ügyintézési rendszere van. Az adó hatálya alá be kell jelentkezni, az adót két részletben az év március 15-éig és szeptember 15-éig meg kell fizetni. Fontos, hogy ez adóelőleg – az első és a második félév várható bevétele alapján.

Majd a megfizetett adóról nem az önkormányzatnak, hanem a NAV-nak ad le bevallást a következő évben. Ha ezt elmulasztja, elrontja, akkor már nem a NAV, hanem az adott önkormányzat fogja keresni, és tőlük kapja a büntetést is. A leggyakoribb adózási formában, az szja szerint átalányadózó egyéni vállalkozók esetében vagy a bevétel 80 százaléka az adó alapja, vagy az átalányköltséggel csökkentett jövedelem 120 százaléka. Ha valaki elmulasztja a NAV felé a bevallást, akkor már nem választhat, és a rosszabb megoldás után kell fizetnie.

A fővárosban ugyan van külön portál a hipával kapcsolatban, és ügyfélkapun keresztül el lehet intézni a változásokat, bevallásokat, lehet látni az adó folyószámlát, de egy adózásban nem túl járatos egyéni vállalkozó nagyjából semmilyen segítséget nem kap, hogy mit is kellene tennie. Hiába lehetne néhány bekezdésben felhasználóbarát módon leírni, ez sajnos Budapest esetében sincsen meg a már évtizedek óta változatlan tartalommal működő, már elavult portálon.

Bónusz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: az 5 ezer forintos kötelező tagdíj nem túl jelentős, viszont macerát jelent a regisztráció. Ezt követően pedig nekik is külön bankszámlaszámra kell utalni az éves tagdíjat.

Mindezeken könnyen lehetne változtatni, egyetlen ügyfélkapuval elérhető honlapon keresztül lehetne egy egyéni vállalkozás minden ügyét intézni, a kezdéstől zárásig, a jövedelem bevallásától a helyi adók megfizetéséig. Itt akár bankkártyával egyben le lehetne minden közterhet róni. Egy ilyen fejlesztés nemcsak az egyéni vállalkozók, de az államigazgatás számára is könnyebbé tenné az életet, sok időt és pénzt megtakarítva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miattSzázezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ legmagasabb adóival sújtja a magyar kormány a minimálbért keresőketNemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj életformát teremtve jelentek meg a vidéki Magyarországon a kreatív vállalkozónőkA magyar gazdaság és a nemi szerepek rendszerváltás utáni átalakulásáról egyszerre árulkodik a vidéki kreatív vállalkozónői réteg kialakulása. Erről mesélt az e heti G7 Podcastban Csurgó Bernadett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat adóbevallás adózás egyéni vállalkozás Észtország NAV Olvasson tovább a kategóriában