Új életformát teremtve jelentek meg a vidéki Magyarországon a kreatív vállalkozónők
A magyar vidéki kreatív vállalkozónők nagyon hangsúlyos motivációja egy tradicionális elem: az anyai, családi teendőiket maximálisan el akarják látni. Másrészt viszont ugyanilyen hangsúlyosan jelenik meg az önmegvalósítás és az álomkarrier. Ezek alapján nem állíthatjuk, hogy ez a fajta vállalkozói forma visszaterelné a nőket tradicionális családi szerepfelfogáshoz.
Az anya- és feleségszerep, illetve az önmegvalósítás összefügg, és egymáshoz kapcsolódik – mondta Csurgó Bernadett az e heti G7 Podcastban.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa 48 interjú alapján készített kutatást, amely nemrég a Szociológiai Szemlében jelent meg.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Magyarországon nagyon sok társadalmi folyamat együttjárása játszott közre ennek a rétegnek a kialakulásában a rendszerváltás utáni időszakban. Az egyik fontos folyamat a városokból vidékre költözés a 90-es évektől kezdve. A másik az infokommunikáció fejlődése, tehát hogy az internetes kereskedelem terjedése miatt nem feltétlenül kell egy helyen lennie a termelőnek és a fogyasztónak.
A vidéki térségek munkaerőpiaci hátránya, az ingázás nehézsége mind ösztönzik a női vállalkozásalapítást, de a munkahelyi előrejutás nehézségei, a bérhátrány, vagy az is, hogy anyaként nehéz visszakerülni a munkaerőpiacra.
Csurgó Bernadett szerint inkább csak egy középosztályi kör számára lehetőség, hogy ezt a fajta vállalkozói tevékenységet akár főállásként végezze.
Itt nem arról van szó, hogy ez tömegesen oldaná meg a munkaerőpiaci helyzetét a vidéki nőknek. Ez általában úgy indul, hogy nagyon sok esetben a gyerekek születése után az ingázás terheit már nem vállalva keresnek valamilyen tevékenységet maguknak ezek a nők. Ehhez tőkére van szükség, és nyilván arra is, hogy azt az átmeneti időszakot, amíg a vállalkozás beindul, a házastársuk, a családi kassza megfinanszírozza. Számos szempontból kiváltságos helyzet kell ahhoz, hogy ilyen vállalkozást indíthasson valaki
– mondta.
A járvány alatt számos olyan trend erősödött fel, ami vonzóbbá teszi a vállalkozásalapítást az olyan vidéki nők számára, akik ezt megtehetik. A járvány hatására a vidék vonzása erősödött, nem csak a szuburbanizáció, hanem a vidékturizmus is az a folyamat lehet, ami népszerűbbé teheti a vidéki vállalkozónői létet, ráadásul a szuburbanizációban, vidékre költözésben jellemzően pont azok a nők vesznek részt, akik potenciálisan vállalkozónővé válhatnak.
A járvány az online kereskedelem fellendülését is elhozta, és ez a vidéki vállalkozónők helyi piaci beágyazottságát tovább növelte, sokak forgalmát dobta meg jelentősen a neten több időt töltő és járulékosan többet is vásárló réteg. Ha ezek a folyamatok megmaradnak és tartósan megerősödnek, akkor Csurgó Bernadett szerint arra lehet számítani, hogy a vidéki kreatív vállalkozónők rétege még láthatóbbá válik majd mindenki számára.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.