Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. április 17. 07:37 Podcast

Lehet zöld és fenntartható a műanyag?

A műanyagok használatának potenciálja még mindig nem érte el a csúcsát, egyre több anyagot fogunk a jövőben is műanyagokkal kiváltani. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre nagyobb problémát fog okozni a műanyag hulladékok kezelése. Az Európai Unióban, amely a világon élen jár a szelektív gyűjtésben, a műanyag hulladékok 46 százalékát egyáltalán nem is gyűjtik vissza. Nem a műanyagok hibája azonban, hogy nem megfelelő a gyűjtésük – hívja fel a figyelmet Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

Lehetőség lenne ugyanis az egyszer használatos műanyag csomagolások esetében például a betétdíjas rendszer használatára, így biztosan nem kallódna el az értékes alapanyag. A fogyasztók tudatossága is nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a műanyagot nagyobb mértékben tudják ismét hasznosítani.

Magyarország annyira komoly probléma a műanyag hulladékok nem megfelelő gyűjtése, hogy a hazai feldolgozással foglalkozó cégeknek külföldről kell importálni a szelektált hulladékot, hogy megfelelő mennyiségű alapanyaguk legyen. A csomagolási hulladékok újrafelhasználási rátája Magyarországon a legalacsonyabb az Eurostat 2018-as, legutóbbi adatai szerint.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Nem könnyű azonban a műanyagok környezeti hatását egyszerűen azzal elintézni, hogy mivel ezek belátható időn belül nem bomlanak el, károsak. Nagyon sok esetben ugyanis pontosan azért használják ezeket, mert a klímavédelmi célokat segítik. Ha egy repülőgépen egy kilogramm tömeget sikerül megtakarítani az önsúlyból, akkor évente 80 liter üzemanyagot lehet megspórolni. Márpedig ennek sokkal jelentősebb a klímaváltozásra kifejtett pozitív hatása, mint amennyi negatívummal jár a műanyag előállítása.

Emellett természetesen az sem mindegy, hogy az elhasznált műanyagokkal mi történik. Az alábbi ábrán az látható, hogy az emberiség által 1950 és 2015 között előállított 8,3 milliárd tonna műanyag nagyobb része, 5,8 milliárd tonna egyszer használatos volt, ennek pedig még a tizedét sem sikerült újrahasznosítani. 

A műanyagok újrahasznosítása egy zárt rendszerben sem tarthat örökké, hiszen az új anyagokhoz csak kisebb részben lehet a korábban használt, begyűjtött anyagokat felhasználni, mivel utóbbiak tulajdonságai mindig romlanak. Akármilyen meglepő lehet, a műanyagok elégetése egyáltalán nem tekinthető a klímaváltozás szempontjából problémás megoldásnak: mivel ezek alapvetően szénhidrogénből készülnek, magas energiasűrűségük van. Végső soron egy földgázból készült műanyag elégégetésekor még jobban is járunk, mintha csak a földgázt égetnénk el, hiszen nemcsak energiaforrásként, hanem alapanyagként is hasznosítottuk.

És hogy miért nem hasznosítják akkor legalább energiaforrásként a műanyag hulladékot?

A szükséges logisztikai, infrastrukturális és egyéb feltételek egy körülbelül kétszeres árszorzót tesznek rá a hulladékégetésre ahhoz képest, mintha egyszerűen letennék őket egy hulladéktelepre

– monda erről Lendvai László.

A műanyagok termelése igen gyorsan növekedett az 1950-es évek óta, és egyre több területen tudták a hagyományos, fémekből és kerámiákból készült alapanyagokat kiszorítani. Bármilyen meglepő lehet azonban, ahogy az alábbi ábrán látható, az acélgyártás még így is jobban nőtt, mint a műanyagok előállítása.

A hagyományos műanyagokat kőolajból és földgázból állítják elő. Mára azonban gyorsan terjednek a bioműanyagok is. Kevesen tudják azonban, hogy mit is jelent a bioműanyag: ahogy Lendvai László összefoglalta, bioműanyag lehet az, amit szerves alapanyagokból készítenek, és/vagy biológiai úton lebontható.

Ez pedig több fontos dolgot jelent: a valóságban nagyon kevés egyelőre az olyan bioműanyag, ami mindkét feltételt teljesíti, jellemzően vagy szerves anyagokból készülnek, vagy lebonthatók – nagyjából fele-fele arányban oszlik ez meg. Ha a boltban egy zacskón az látjuk, hogy bioműanyag, azt ne dobjuk el csak úgy, mert a természetben biztosan nem fog lebomlani.

A lebontható azt jelenti, hogy speciális körülmények között, komposztálással – megfelelő baktériumokkal és hőmérsékleten – bonthatóak le a műanyagok. Ehhez azonban az is kellene, hogy meg legyen oldva ezek szelektív gyűjtése, ami legalábbis Magyarországon még sajnos nem adott. Ezért könnyen

előfordulhat, hogy egy hagyományos, jól szervezett újrahasznosítási lánccal rendelkező műanyag kevésbé terheli a környezetet, mint egy bioműanyag.

A bioműanyagokban azonban még nagy lehetőség van: a győri kutatók is számos új típusú műanyaggal kísérleteznek, és ezek várhatóan nemcsak a hagyományos műanyagokat (például PET, polietilén, polisztirol) válthatják ki, hanem teljesen új anyagok is létrejöhetnek. A 3D-nyomtatásban használt politejsav (PLA) bioműanyag alternatíváin dolgoznak, és a győri kutatók reménye szerint az exponenciális növekedés előtt álló térbeli nyomtatás már ilyen új, a környezetet kevésbé terhelő alapanyaggal tud majd elterjedni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA műanyag szemét beteríti Európát, és ezen a szelektív gyűjtés szinte semmit nem segítÜveg, alumínium vagy PET palack? Megnéztük, mit mond a tudomány, és elborzadtunk a műanyagszennyezés hatásaitól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa te is dilemmáztál már azon, hogy mit dobhatsz a szelektívbe, itt a segítségHova dobjuk az olajos flakont vagy az elviteles kávéspoharat? És a csokis vagy chipszes zacskót? Vége a bizonytalankodásnak szemétválogatás közben!

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast bioműanyag fenntarthatóság műanyag podcast széchenyi istván egyetem üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2025. május 24. 06:05 Podcast

A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Holtzer Péter
2025. április 19. 06:50 Podcast

Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?

Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. június 22. 07:44 Világ

Trump meghozta a döntést, tényleg beszállt Amerika a háborúba

Éjjel az Egyesült Államok is beszállt az izraeli-iráni háborúba, Donald Trump szerint légicsapásokat hajtott végre három iráni atomlétesítmény ellen.

Elek Péter
2025. június 21. 06:06 Pénz

Meddig lehet büntetlenül növelni az államadósságot?

A legtöbb fejlett ország adósságállománya magas, Amerikáé gyorsan is nő, így egyre inkább az a kérdés, hogy mikor szakad ránk egy pénzügyi válság.

Hajdu Miklós
2025. június 20. 16:47 Adat

A kormány elveszi a pénzt a jól teljesítő ágazatoktól, és odaadja a gyengéknek

Azokra a szektorokra vetett ki különadókat a kormány, amelyek jelentősen javítottak a termelékenységükön, miközben a kedvezményezettek lemaradtak.