A műanyagok használatának potenciálja még mindig nem érte el a csúcsát, egyre több anyagot fogunk a jövőben is műanyagokkal kiváltani. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre nagyobb problémát fog okozni a műanyag hulladékok kezelése. Az Európai Unióban, amely a világon élen jár a szelektív gyűjtésben, a műanyag hulladékok 46 százalékát egyáltalán nem is gyűjtik vissza. Nem a műanyagok hibája azonban, hogy nem megfelelő a gyűjtésük – hívja fel a figyelmet Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa az e heti G7 Podcastban.
Lehetőség lenne ugyanis az egyszer használatos műanyag csomagolások esetében például a betétdíjas rendszer használatára, így biztosan nem kallódna el az értékes alapanyag. A fogyasztók tudatossága is nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a műanyagot nagyobb mértékben tudják ismét hasznosítani.
Magyarország annyira komoly probléma a műanyag hulladékok nem megfelelő gyűjtése, hogy a hazai feldolgozással foglalkozó cégeknek külföldről kell importálni a szelektált hulladékot, hogy megfelelő mennyiségű alapanyaguk legyen. A csomagolási hulladékok újrafelhasználási rátája Magyarországon a legalacsonyabb az Eurostat 2018-as, legutóbbi adatai szerint.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Nem könnyű azonban a műanyagok környezeti hatását egyszerűen azzal elintézni, hogy mivel ezek belátható időn belül nem bomlanak el, károsak. Nagyon sok esetben ugyanis pontosan azért használják ezeket, mert a klímavédelmi célokat segítik. Ha egy repülőgépen egy kilogramm tömeget sikerül megtakarítani az önsúlyból, akkor évente 80 liter üzemanyagot lehet megspórolni. Márpedig ennek sokkal jelentősebb a klímaváltozásra kifejtett pozitív hatása, mint amennyi negatívummal jár a műanyag előállítása.
Emellett természetesen az sem mindegy, hogy az elhasznált műanyagokkal mi történik. Az alábbi ábrán az látható, hogy az emberiség által 1950 és 2015 között előállított 8,3 milliárd tonna műanyag nagyobb része, 5,8 milliárd tonna egyszer használatos volt, ennek pedig még a tizedét sem sikerült újrahasznosítani.
A műanyagok újrahasznosítása egy zárt rendszerben sem tarthat örökké, hiszen az új anyagokhoz csak kisebb részben lehet a korábban használt, begyűjtött anyagokat felhasználni, mivel utóbbiak tulajdonságai mindig romlanak. Akármilyen meglepő lehet, a műanyagok elégetése egyáltalán nem tekinthető a klímaváltozás szempontjából problémás megoldásnak: mivel ezek alapvetően szénhidrogénből készülnek, magas energiasűrűségük van. Végső soron egy földgázból készült műanyag elégégetésekor még jobban is járunk, mintha csak a földgázt égetnénk el, hiszen nemcsak energiaforrásként, hanem alapanyagként is hasznosítottuk.
És hogy miért nem hasznosítják akkor legalább energiaforrásként a műanyag hulladékot?
A szükséges logisztikai, infrastrukturális és egyéb feltételek egy körülbelül kétszeres árszorzót tesznek rá a hulladékégetésre ahhoz képest, mintha egyszerűen letennék őket egy hulladéktelepre
– monda erről Lendvai László.
A műanyagok termelése igen gyorsan növekedett az 1950-es évek óta, és egyre több területen tudták a hagyományos, fémekből és kerámiákból készült alapanyagokat kiszorítani. Bármilyen meglepő lehet azonban, ahogy az alábbi ábrán látható, az acélgyártás még így is jobban nőtt, mint a műanyagok előállítása.
A hagyományos műanyagokat kőolajból és földgázból állítják elő. Mára azonban gyorsan terjednek a bioműanyagok is. Kevesen tudják azonban, hogy mit is jelent a bioműanyag: ahogy Lendvai László összefoglalta, bioműanyag lehet az, amit szerves alapanyagokból készítenek, és/vagy biológiai úton lebontható.
Ez pedig több fontos dolgot jelent: a valóságban nagyon kevés egyelőre az olyan bioműanyag, ami mindkét feltételt teljesíti, jellemzően vagy szerves anyagokból készülnek, vagy lebonthatók – nagyjából fele-fele arányban oszlik ez meg. Ha a boltban egy zacskón az látjuk, hogy bioműanyag, azt ne dobjuk el csak úgy, mert a természetben biztosan nem fog lebomlani.
A lebontható azt jelenti, hogy speciális körülmények között, komposztálással – megfelelő baktériumokkal és hőmérsékleten – bonthatóak le a műanyagok. Ehhez azonban az is kellene, hogy meg legyen oldva ezek szelektív gyűjtése, ami legalábbis Magyarországon még sajnos nem adott. Ezért könnyen
előfordulhat, hogy egy hagyományos, jól szervezett újrahasznosítási lánccal rendelkező műanyag kevésbé terheli a környezetet, mint egy bioműanyag.
A bioműanyagokban azonban még nagy lehetőség van: a győri kutatók is számos új típusú műanyaggal kísérleteznek, és ezek várhatóan nemcsak a hagyományos műanyagokat (például PET, polietilén, polisztirol) válthatják ki, hanem teljesen új anyagok is létrejöhetnek. A 3D-nyomtatásban használt politejsav (PLA) bioműanyag alternatíváin dolgoznak, és a győri kutatók reménye szerint az exponenciális növekedés előtt álló térbeli nyomtatás már ilyen új, a környezetet kevésbé terhelő alapanyaggal tud majd elterjedni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi vendégeink:
- Darvas Zsolt (2020. április 10.)
- Szunomár Ágnes (2020. április 3.)
- Koritár Zsuzsanna (2020. március 27.)
- Szabó John (2020. március 20.)
- G7 – Jandó Zoltán (2020. március 13.)
- G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2020. március 6.)
- Vonyó Tamás (2020. február 27.)
- Jelinek Csaba, Virág Tünde (2020. február 20. )
- Köllő János, Reizer Balázs (2020. február 13. )
- Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2020. február 6.)
- Naffa Helena (2020. január 30.)
- Juhász Réka (2020. január 23.)
- K. Horváth Zsolt (2020. január 16.)
- Lindner Attila (2020. január 9.)
- Havas András (2020. január 2.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
- Darvas Zsolt (2020. december 10.)
- Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
- Bali Dávid (2020. november 28.)
- Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
- Sebők Miklós (2020. november 14.)
- Janky Béla (2020. november 7.)
- G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
- Tóth István György (2020. október 17.)
- G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
- Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
- ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
- Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
- Darvas Zsolt (2020. május 23.)
- Scheiring Gábor (2020. május 10.)
- Sipos Sándor (2020. május 2.)
- Cser Tamás (2020. március 31.)
- Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
- Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
- Marton Péter (2020. február 29.)
- Palócz Éva (2020. február 22.)
- Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
- Feller Antal (2020. február 1.)
- G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
- Marton Péter (2020. január 11.)
- Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
- G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
- Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
- Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
- Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
- G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
- Éber Márk (2019. október 26.)
- Dezső András (2019. május 11.)
- Szendrői Gábor (2019. május 4.)
- László Csaba (2019. április 27.)
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.)
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)
Podcast
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban
Sok potenciált látnak az adminisztratív jellegű munkák felszámolásában a mesterséges intelligencia felhasználásával a fiatalok, de közben elég reálisan látják azt is, hogy a kognitív és a tanulási képességek, az emberi intelligencia leépüléséhez vezethet.
Fontos
Nem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya
A saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.
Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni
Elég furcsa helyzet alakult ki a magyar munkaerőpiacon, mert a magas infláció miatt elkezdtek tömegével új állást keresni azok, akiknek egyébként van munkájuk.
Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései
Heteken belül megvenné az állam a ferihegyi repteret, konzultálnának a rákosrendezői beruházásról.
