Ez egy figyelmeztető jelzés mindenkinek, hogy nem biztos, hogy mindig ott lesz az Európai Központi Bank, hogy kimentsen mindenkit. Akár az 500 milliárdos Merkel-Macron újjáépítési alap tervezete is ennek a ráébredésnek lehet a része – mondta Darvas Zsolt a G7 Podcast mai adásában a német alkotmánybíróság sok mindent felforgató döntésének következményeiről.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Darvas Zsolt az egyik vezető brüsszeli thinktank, a Bruegel Intézet közgazdásza, akivel az euróválság hátterét beszéljük át. A koronavírus-válság egy régóta húzódó, megoldatlan válság közepébe érkezett meg Európában, az eurózónát 2012 óta lényegében az EKB ígérete tartja össze. A politikai helyzet azóta csak feszültebb lett.
Darvas szerint a dél-európai országok nemcsak az eurózóna szerkezeti adottságainak, hanem saját kormányaiknak is köszönhetik szorult helyzetüket. Az utóbbi évtizedekben például lett volna lehetőségük arra, hogy a vállalatok termelékenységének javulását és így a növekedést jobban segítő ösztönzőket alakítsanak ki a gazdaságpolitikájában. Ugyanakkor van alapja a németekkel szembeni kritikának is, miszerint túlságosan sokat takarítanak meg, és keveset ruháznak be.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.