Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. május 6. 12:53 Világ

A legrosszabbkor aknázta alá az európai gazdasági és jogi rendet a német alkotmánybíróság

A koronavírus-járvány Európában először Olaszországban csapott le, ezért szinte azonnal fellángolt az utóbbi tíz év megoldatlan problémája, az euróválság. Az olasz államadósság hagyományosan magas, az ország gazdasága lassan tizenöt éve stagnál, ezért gyakorlatilag az Európai Központi Bank (EKB) 2012 nyarán elhangzott ígérete*Ekkor mondta azt Mario Draghi, hogy “whatever it takes”, azaz bármi áron meg fogják menteni az eurót. tartja életben az olasz államkötvénypiacot (ami egyébként a harmadik legnagyobb a világon), és óvja meg a kontinenst a pusztító pénzügyi válságtól. Azóta az EKB már több mint 2300 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket.

Némi kommunikációs ügyetlenkedés*Christine Lagarde, az EKB elnöke a március 12-i sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy az EKB-nak nem dolga, hogy kötvénypiaci felárakkal foglalkozzon. Ez egy jelzés volt, hogy akár ki is hátrálhatnak az olasz kötvénypiac mögül. Végül néhány nap alatt teljes fordulatot vett az európai jegybank. után az európai monetáris politika irányítói a járvány kitörése után, március közepén megújították ezt az ígéretet. Ez ugyan nem oldja meg Olaszország gondjait – költségvetési élénkítésre továbbra sincs módjuk a nagy adósság és az európai adósságszabályok miatt -, de legalább kezelhető szinten tartotta. Közben Olaszországban tovább folytatódik az évtizedes stagnálás miatt kezdődött politikai radikalizálódás, Európában pedig újra kiéleződött a közös költségvetési politika és az adósság kölcsönös garantálása körüli észak-déli ellentét.

A német alkotmánybíróság éppen ezt a helyzetet látta alkalmasnak, hogy egyszerre támadja meg az Európai Központi Bank kötvényvásárlásait, és egyben aláássa az egész európai jogrendet.

A német szövetségi alkotmánybírák több, az EKB PSPP nevű, 2015-ben indított eszközvásárlási programja elleni panasz ügyét összevonva hoztak döntést (összesen közel kétezer német állampolgár tett panaszt, köztük vezető politikusok és ismert közgazdászok).

Az ítélet és indoklása 110 oldalt (42 ezer szót) emészt fel sűrű jogi nyelven, de a következőképpen lehetne összefoglalni: a német alkotmánybíróság szerint a  német kormány és a parlament korábban megsértette a német panasztevők alkotmányos jogait, mivel nem vonta kérdőre az EKB-t, amiért az nem indokolta meg vagy mérlegelte, hogy hogyan érvényesült az arányosság elve*Az „arányosság elve” itt arra vonatkozik, hogy az EKB az árstabilitásra, mint célra hivatkozva kezdett bele az eszközvásárlásba, a BVerfG szerint azonban mérlegelni kellett volna, hogy ez arányos-e a program politikai és gazdasági következményeivel. az eszközvásárlási programban.

Az európai jegybank ugyanis a német alkotmánybíróság értelmezése szerint csak korlátozottan, arányosan gyakorolhatja jogköreit. Ugyan az Európai Bíróság – ugyanebben az ügyben – 2018-ban úgy döntött, hogy az eszközvásárlás belefér az EKB árstabilitási felhatalmazásába, ám a német alkotmánybíróság (BVerfG, Bundesverfassungsgericht) szerint az Európai Bíróság érvelése nem volt adekvát („módszertani szempontból tarthatatlan”, irreleváns). Ezért lényegében magára nézve nem tartotta kötelezőnek az európai ítéletet. Ami mindenképpen újdonság, szakértők szerint először ítélt úgy egy német bíróság, hogy az európai jog nem kötelező érvényű a nemzetihez képest.

A német alkotmánybíróság ezért maga is megvizsgálta a kérdést, és arra jutott, hogy a program illegális, mivel sérti az arányosság elvét. Ha az EKB nem tesz eleget a panaszosok igényének – tehát nem mutatja be, hogy miért érvényesült az arányosság elve – három hónapon belül, akkor a döntés szerint a német alkotmánybíróság megtilthatja Németország, pontosabban a legnagyobb EKB-tagbank, a Bundesbank részvételét az eszközvásárlási programban. Ez nyilvánvalóan ellehetetlenítené az EKB kötvényvásárlásait. (Igaz, a BVerfG abban „egyelőre” nem foglalt állást, hogy a monetáris finanszírozás önmagában sérti-e az uniós alapszerződést.)

A BVerfG elnöke ugyan felvezetőjében – ami nem része a döntésnek – jelezte, hogy a koronavírus miatt újrakezdett kötvényvásárlásokra (a PEPP programra) nem vonatkozik ez az ítélet, ám ez nem tűnik túl koherensnek, hiszen az új monetáris program a régire épül, sőt, bizonyos szempontból még radikálisabb. Érdekes az is, hogy a német alkotmánybíróság dokumentumokat követel, hiszen az EKB honlapján el lehet olvasni a döntések előtti ülések jegyzőkönyveinek kivonatait.

Franz Mayer német alkotmányjogi szakértő szerint a német bírák egója szabadult el, és késztette őket egy „ultra vires”, azaz joghatóságon kívüli döntés meghozatalára. A németek ugyanis ezzel magukhoz ragadták a végső döntés jogát az európai szintről, miközben az európai alapszerződések ezt a felülbírálatot nem teszik lehetővé. Henrik Enderlein, a Hertie School of Governance elnöke szerint az a kérdés is felmerül, hogy ezek után milyen alapon fog bárki a lengyelországi és magyarországi jogi ügyekben bármilyen kritikát megfogalmazni. Sőt, valójában a magyar és a lengyel kormány kapott nagyon erős érveket az Európai Bíróság döntéseivel szemben.

Az Európai Központi Bank egy kimért „tudomásul vettük” nyilatkozattal válaszolt, és az Európai Bíróság másfél évvel ezelőtti döntésére hivatkozik. A döntés piaci hatása valószínűleg könnyen kiküszöbölhető, ha az EKB ad valamilyen magyarázatot a német alkotmánybíróságnak a döntéséről – de nem jó jel az eurózóna fennmaradása szempontjából, hogy újra bebizonyosodott, a nemzeti szintű hatóságok bármikor képesek lerombolni az úgy-ahogy működő rendszert. Az olasz államkötvények hozamainál egy fél százalékos emelkedés évi tízmilliárd euró többletkiadást jelent, márpedig ha kiesik az európai jegybank garanciája az olasz kötvények mögül, akkor gyorsan fenntarthatatlan szintre ugorhat a finanszírozási költség.

Az Európai Bíróság egyelőre nem válaszolt, de most valószínűleg lépéskényszerbe kerül, hiszen az intézmény létezésének sincs értelme, ha a nemzeti szintű hatóságok mostantól elkezdik felülbírálni a döntéseit. Elképzelhető, hogy valamelyik európai szereplő a német alkotmánybíróság ellen kényszerül panaszt tenni az alapszerződés megsértése miatt.

Világ alkotmányjog németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 12:30 Világ

Trendforduló: a történelem folyamán először csökken a szénipar kapacitása

A szénipar az üvegházhatású gázok 30 százalékáért felel, de úgy tűnik, idén elkezdett visszaszorulni.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 2. 13:15 Világ

Furcsa betétdíjat vetnének ki a fáradt olajra Lengyelországban

Azt szeretnék elérni, hogy ne érje meg vele fűteni, mert még mindig sokan ezt teszik.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.