Elveszítjük azt a csodálatos érzést, hogy van egy varázsgömbünk, amivel mindenre tudjuk a választ. Ehelyett a világ újra nagyon bonyolult lesz
– mondta Orbán Krisztán a G7 Podcast első élő felvételén, ahol elsősorban arról beszélt, miért van nehéz dolga az elméleti iránytűjét vesztett elitnek, ha továbbra is releváns célokat szeretne kijelölni a társadalom számára. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.
A rendezvényt „tökéletes” időzítéssel arra az órára szerveztük a Nyitott Műhelybe, amikor Erdogan török elnök látogatása teljesen megbénította Budapestet. A terv szerint jövőre havonta lesz egy ilyen rendezvényünk, érdemes eljönni. A beszélgetést meg lehet hallgatni podcastként, de a vendégünk és a közönség kérdés-válaszait csak élőben.
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere szerint most már komolyabb vitákban nem lehet érv az, hogy „amit mondasz, az nem piaci”. Az a gondolkodási keret, amely a nyolcvanas évektől az USA-ban és Nyugat-Európában, majd a kilencvenes évektől Kelet-Közép-Európában meghatározta a közpolitikát, mostanra elvesztette legitimitását. Mostanra nem marad semmi helyette, ami lehetővé tenné, hogy egyszerű és koherens gondolkodásunk legyen a közpolitikában.
Emögött a közgazdaságtan dogmarendszerének válsága van. Ugyan komoly közgazdász tudósok sosem állították azt, amit a neoliberális iskola alaptételei között szoktak emlegetni – „a piacnak mindig igaza van”, „a szabadkereskedelem mindig jó” -, mégsem szólaltak fel az így érvelő politikusokkal szemben. Ennek részben az volt az oka, hogy maguk is politizáltak, és úgy látták, mindig a több piac mellett kell érvelniük. Az akkoriban uralkodó szemlélet szerint a jó kormányzás arról szólt, hogy minél több helyen kell bevezetni a piaci koordinációt, és ez önmagában elég lesz a jó kimenetelhez.
Az érték kifejeződik az árban, mert az ár sűríti a legjobban az összes információt. Ez egy forradalmi gondolat volt, amikor Hayek a zászlójára tűzte. Ha az ár tényleg tartalmaz minden információt, akkor az állam feladata, hogy mindenhol piaci viszonyokat teremtsen.
Csakhogy azóta kiderült, hogy ez nem áll meg teljesen. Orbán Krisztián szerint kisebb szegletekben – például az árupiacon, hogy „mennyibe kerül a kávé” – nem lehet vitatni a hayeki értékelmélet helyességét. De az egészségügy, az oktatás, a környezet vagy más ügyekben már egyáltalán nem ilyen releváns az a medián tudás, ami az árakban tükröződik.
Ennek a meghaladása nem egyszerű. Meg lehet próbálni bevonni más tudományterületek képviselőit, amikor a célokat próbáljuk meghatározni. A közgazdászoknak pedig marad a kisebb kérdések megoldása.
Az elit legitimációvesztése viszont súlyos probléma marad, és Orbán Krisztián szerint a tekintélyelvű politika újjáéledése előtt is az elit dogmatizmusának bukása nyitotta meg az utat. Hiba volt például azt sulykolni húsz éven át, hogy a globalizáció mindenki számára előnyös – hiszen amikor kiderült, hogy ez nincs feltétlenül így, nemcsak a gondolat, hanem az ezt hirdető elit is elvesztette hitelességét.
Az nem úgy van, hogy jaj, az a sok hülye ember nem érti, hogy az elmúlt öt évben rájöttünk, hogy amit az elmúlt harminc évben hirdettünk, az nem pont úgy van, sőt, az ellentéte igaz, és mindenkit lehülyéztünk, aki nem értett velünk egyet, na de amit most gondolunk, az aztán tényleg tuti – ez nem elég.
Ha az elit újra releváns szeretne lenni, akkor újra fel kell építeni a hitelességét, mondta Orbán Krisztán. Egyelőre még az önreflexiónak sem látni sok nyomát.
Gondolatok hiányában az utóbbi tíz évben azt lehet látni, hogy mindenki rögtönöz, nincsen vezérlő logika, és visszatért a nyers erő, mint a fontos kérdések végső eldöntője.
Magyarországon különösen érdekes eset Matolcsy Györgyé, mondta Orbán Krisztián.
Kevés embert hülyéztek le annyiszor, mint őt. De ő volt az adócsökkentés első nagy harcosa Magyarországon, és a 2013-ban induló kamatcsökkentés miatt is le lett hülyézve, aztán most már ott tartunk, hogy igaza volt, pont.
Fontos tünete a gondolkodásunknak, hogy Matolcsyt tárgyalópartnerként sem vették komolyan. Pedig benne legalább megvolt az intellektuális bátorság, hogy ellentmondjon az uralkodó gondolkodásnak.
A beszélgetésben felmerült cikkek linkjei:
- Interjú Dani Rodrikkal a Boston Review-ban,
- a G7 cikke az emberélet áráról,
- a Business Roundtable fogadkozásáról
- és elemzésünk a populizmus térnyeréséről.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
- G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
- Éber Márk (2019. október 26.)
- Dezső András (2019. május 11.)
- Szendrői Gábor (2019. május 4.)
- László Csaba (2019. április 27.)
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)